Heves megyei helynév magyarázatok
A vidéki lapok hasábjain, megkezdettem „A helynevek magyarázója” czímű gyűjteményembÅ‘l adatokat közölni, megyék szerint felosztva. Az ezen megyére vonatkozó helynév-magyarázatokból is bátorkodom alább abc-rendbe sorozott mutatványokat adni, kérvén azokat, kik ily magyarázatok birtokában vannak, hogy azokat velem közölni szíveskedjenek.
Aranyos Helység, nevét némelyek sárgaszínű földjétÅ‘l, mások Marsilius író után azon nevezetes körülménytÅ‘l, hogy itt a régi idÅ‘kben aranybányászat volt, származtatják.
BesenyÅ‘ Helység. Ezen névrÅ‘l a tudósok füzeteket írtak össze és Jernei szerint az ily nevű helynevek, a BesenyÅ‘ nevet viselÅ‘ néptÅ‘l (mely négy különbözÅ‘ idÅ‘szakban jött e hazába) származnak. Ezek neveit Béla király névtelen jegyzÅ‘je és Kézai Simon krónikás különbözÅ‘kép adják, úgy mint: Biceni, Bisseni, Picina stb. (lásd bÅ‘vebben Ensel: Helynevekmagyarázója II. füzet, 215—225 l.)
Csehvár Szolnok és a tó között, nevezetes rom, mely Mátyás király idejében vár volt és az azt körülfogó tó vizétÅ‘l Tószegi várnak is hivatott, de Uderszki, cseh rabló vezér, hatalmába ejtvén, róla a vár és környéke Csehvár nevet vett fel. A rege róla az, hogy Uderszki Kerecsend földesurát, Bercholdot, bosszúból megtámadván, Etelka nevű leányát elrabolta és más várába záratta, midÅ‘n Mátyás király, Pál név alatt, hozzá belopódzott és arra bírta, hogy sípjával jelt adjon, mire a vár kapuja leeresztetvén, a király emberei, Hédervári püspök vezetése alatt berontottak, az Å‘rséget lefegyverzék, és nemcsak a cseh rablók kezei közt már veszélyben forgott királyt, de Etelkát is épségben szabadítják meg. Ezen regét közli a „Budapesti viszhang“ (1855. évi 20 és 21. számában.) A nép e helyet ma is Csehvárnak nevezi.
Eger Város, nevét különbözÅ‘képen magyarázzák. Némelyek azt tartják, hogy a legrégibb idÅ‘kben Adrianus illír törzsbÅ‘l való nép lakta és ettÅ‘l eredt latin neve: Agrianus, magyarítva: Eger. Mások szerint a honfoglaláskor Eger nevű vitéznek jutott e hely. A történetírók szerint itt római város volt, Candanum név alatt, mely késÅ‘bb eger-fákkal ültettetvén be, ezen fanem után nyerte nevét. Tréfás adat, hogy az idetelepedÅ‘ket egy kis egér vezette volna e helyre; ez, valamint azon adat, hogy a város Eger vizétÅ‘l kapta nevét, nem kielégítÅ‘ magyarázat. Lássuk az egyes írókat. Ptolomaeus az itt létezett római gyarmatot Candánumnak nevezi. Lasius szerint Egür vitéz volt e föld ura. (Lib. 12. cap. 14). Bonfinius azt állítja, hogy itt földműveléssel foglalkozván a nép, a latin ager és agricultura szóból vette fel a város az Agria nevet. Annyi bizonyos, hogy a hunok idejében e hely már nevezetes város volt. (Lásd bÅ‘vebben: A magyar föld s népei. 1846. IV. füz. 3. 1.) Egerrel kapcsolatban megemlítjük Dobó emlékét az egri várban, a mostani kálvária alatt, melyet Dobó István, az egykor híres Egervár védÅ‘jének emlékére Pyrker László egri érsek veresmárványból emelt az 1833. évben, rajta a következÅ‘ felirattal: Az igaz hazafiúság és vitézség halhatatlan érdemének méltó tekintetébÅ‘l Dobó István Egerváros hÅ‘s védÅ‘jének. P. J. L. P. 1833.
Felnémet Helység. Hagyomány szerint IV. Béla király idejében, a tatár-pusztítás után, a benépesítés különbözÅ‘ országok lakosaiból történvén, e helyre az akkori egri püspök Lambert, részint LüttichbÅ‘l, részint Szászországból hozott földművelÅ‘ket, és mivel német ajkúak voltak és a földek felsÅ‘ részét kapták, Felnémet nevet vett fel. (Mártonfy K. 1859)
Gyöngyös Város Heves megyében, melyrÅ‘l a régi versíró Berki Farkas András írja :
Gyöngyös gyöngy kis város,
Gyöngyek lakossai,
Gyöngyeknél gyöngyebbek,
Ennek Asszonyai.
Nevét a mellette lévÅ‘ Gyöngyös folyamtól, s az annak ágyában talált valódi gyöngyöktÅ‘l nyerte, a hagyomány szerint azonban Árpád leányát hívták Gyöngyösnek, ki felettébb kedvelte a vadászatot s a Mátrában üldözte a gyors futású vadakat. Egy ily alkalommal a patakba fürösztvén meg tagjait, rosszul lett, s rövid idÅ‘n kiadta lelkét; testét ott, hol elhunyt, temették el, sírjánál táltosok telepíttettetek meg, hogy folyvást áldozatokkal tiszteljék emlékét. A nép a patakot, mely Å‘t megölte, a leány nevére Gyöngyösnek nevezte, így hivatik mellette a város is, mely monda szerint épen azon hegy alatt épült, hol el van temetve. (Remellay G. Múltúnk hölgyei. I. k. 105. lp.)
Halmaj Helység. Nevét azon körülménytÅ‘l kapta, hogy egy halom aljában építtetett és a halom-aljból lett halmaj. Közel lévén a visontai szÅ‘lÅ‘-hegyekhez, a neve megfelel természeti fekvésének.
Istenmezeje Helység. Ipolyi Arnold, a névnek mithosi értelmet ád, szerinte a nép Å‘si szokás alapján felajánlotta földjét teremtÅ‘jének, s így e névben a buzgalom kifejezését látja. (Magyar Mythologia 1854. lp. 16.)
Kohári kútja Eger határában közel Agárdhoz, ma egy völgy neve, hol jó ivóvizet adó kút áll. Állítólag midÅ‘n a török Eger városából kiűzetett, itt Kohári István serege feküdt, és ez feltalálván a jó ivóvizet, vezére darázskÅ‘böl rakatott kutat, mely Kohári nevét vette fel. (Mártonfy)
Látókép A Csány felé esÅ‘ útvonalban egy terület, melyrÅ‘l Kállay Ferenc írja, hogy ott a régi idÅ‘ben a bálvány-imádó kunok szobrot emeltek, és annak látására s imádására jártak oda; hivatkozik egy 1279-iki oklevélre, mely szerint Alpsa és Uzzur kun vezérek térítették meg a népet és döntötték el a látóképet. (Pogány magyarok vallása 31. lp.)
Mátra Hegysor, melynek tövében több helység terül el, hagyomány szerint nevét a latin máter szóból kapta, melynek jelentÅ‘sége magyarban: anya, mert a híres Kárpát-hegységnek egyik fÅ‘ ága, mint a Fátra, mely a latin fráter testvér szótól eredeztetik.
Nagytálya Helység, nevét a nagy, terjedelmes és a táj, tájék szavakból nyerte, s azt fejezi ki, hogy tájéka, (- határa) nagy. Tréfás adat, hogy az idetelepített nép nagy evÅ‘kbÅ‘l állott, s az evéshez használt nagy tálaik után csúfolták nagy-tálúaknak.
Poroszló Helység, nevét különbözÅ‘képen magyarázzák, éspedig elsÅ‘sorban azok foglalkozásától, kik a közel mátrai erdÅ‘ségben egykoron tanyázott rablókat üldözték, ezek voltak az úgynevezett poroszlók, kik itt állították fel Å‘rházaikat. Azt is állítják, hogy itt urasági ménes volt, poroszországi lovakból álló, s ez után neveztetett el a helység.
Rizskása-malom Felnémet határában egy földrész és malom, hol hajdan a törökök rizst termesztettek s Å‘röltek.
SzarvaskÅ‘ Helység az egri járásban. A most romokban heverÅ‘ kÅ‘vár nyolc falu nevét azon idÅ‘tÅ‘l veszi, midÅ‘n még e helyen rengeteg erdÅ‘ állott, és abban szarvasok tanyáztak. Erdejében jelenleg is találtatnak szarvasok s így helyesen van neve származtatva.
Török asztal A siroki várban a sík-várudvar közepén egy nagy mohos sziklaasztal. A népmonda szerint a török uralom alatt száz magyar foglyot nyúzatott meg egyszerre a vár basája, hogy bÅ‘reikbÅ‘l puha nyerget készítessen, s azóta, hogy Å‘s földünkrÅ‘l a pogányok eltávoztak, ha üt éjjel a kísértetek órája, a felhÅ‘bÅ‘l jött szóra boszorkányok járják ott tánczukat s a néphit örömére kígyó-korbáccsal kergetik a basát az asztal körül, s mikor már jól elcsépelték, lefogják s megnyúzzák stb. S hol hajdan ily szörnyeteg pogány tartott vérítéletet s hol a mese oly szörnyű alakban tart igazságot a basa felett:
E vad mohás szikla-asztalt,
Mit a menykő is megvagdalt,
Török asztal névvel,
Ismerjük egy pár száz évvel…
(Lisznyai Kálmán. Néplap, 1857. 42. sz)
Vezekény Helység a hevesi járásban. Nevét a régi vészes idÅ‘kbÅ‘l veszi, midÅ‘n a drága honfi vérért könnyek folytak. E helyen híres csata volt, s nevét állítólag a magyarok e felkiáltásától „vesszek el én!“ nyerte. Fényes szerint, az a híres csata a Bács-vármegyében lévÅ‘ Vezekényre vonatkozik. Lehet hogy itt vezeklési, búcsújárási hely volt.
Forrás: Eger- hetilap XIX. évfolyam 19-20. szám. 1880. 148. és 155.