Varga Szabolcs: Irem kertje.

Pécs története a hódoltság korában (1526-1686).

A Pécsi Hittudományi Főiskola és a Pécs Története Alapítvány kiadása

Pécs, 2009.

220 oldal

A szerző írja könyve bevezetőjében: „Amikor az Oszmán Birodalom seregei megjelentek Magyarországon, Pécs városának története is új irányt vett. A megszállókkal érkező új lakosok eltérő életmódjukkal, építkezéseikkel megváltoztatták, és számos balkáni elemmel gazdagították a település képét. Ám Pécs a hosszú török uralom ellenére is megőrizte a közigazgatásban és a városhálózatban már középkorban betöltött jelentős szerepét. Pécs a 16. század elején püspöki székhely, a Dél-Dunántúl gazdasági központja, a magyarországi humanizmus egyik fellegvára volt. Közigazgatási súlya, az oszmán megszállás alatt is megmaradt, igaz ekkor már a maradék Dunántúl meghódításának tervét szövögették a város falai mögött. Gazdasági jelentőségét is megőrizte, és sokkal inkább az európai eseményekben bekövetkező változások okozták 17. századi hanyatlását, mintsem a török katonai jelenlét. A művelődés tekintetében sem vesztett fontosságából: kevesen tudják, hogy Pécs a hódoltsági egyik centrumává vált. Az elmúlt évek kutatásaiból tudjuk, hogy a hódoltsági katolicizmus is méltán tarthatta központjaként számon Pécset, és az Erdélyből áttelepülő unitárius hittérítők szintén itt találtak menedékre. A keresztény felekezeteknek köszönhetően a mecsekaljai város a hódoltság egyik jelentős oktatási bázisaként működött, és így fontos szerepet játszott a magyar etnikum identitásának megőrzésében.

Egy területen nem tudott –egy rövid időszakot leszámítva- komolyabb jelentőségre szert tenni: katonai szempontból nagyon rossz adottságokkal rendelkezett. […] A város nagy alapterülete és a Mecsek közelsége komoly ostrom ellen valóban védhetetlenné tette, e tényen nem tudott változtatni a török hadvezetés sem. Habár 1453-1566 között kiemelten fontos erősségként tekintettek rá, Sziget 1566-ben bekövetkezett elfoglalása után a Porta szemében is másodrendű végvárrá degradálódott. Továbbra is fontos szerep hárult rá azonban a térségben található garnizonok ellátásában, ezért logisztikai szempontból a Balaton és a Dráva közötti terület központja maradt. A mérsékelt katonai jelenlét tette lehetővé, hogy Pécs megtarthatta városias jellegét: bár bizonyos balkáni vonásokkal gazdagodott, fejlődése folyamatosnak tekinthető. Jól mutatja ezt az a tény, hogy a világi és az egyházi közigazgatás intézményei a török kiűzése után szinte azonnal visszaköltöztek a városba, és Pécs központi szerepe a régióban megkérdőjelezhetetlen maradt.”

A könyv tartalomjegyzéke itt olvasható:

http://www.pphf.hu/pictures/pei/irem_kertje_tartalomjegyzek.pdf

A kötet itt rendelhető meg:

Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola 7621. Pécs, Papnövelde u. 1-3.,

telefon: (72) 513-061,

villámposta cím:  fotitkar[kukac]pphf[pont]hu.