Bakator
A bakator szőlő a 16. század folyamán Itáliából került Magyarországra, s igen hamar népszerűvé vált. Nem csoda, hogy már Pápai Páriz Ferenc is felsorolja híres szótárában a 17. században ismert szőlőfajták között. A Kárpát-medence adottságait remekül tűrő, középérésű szőlő éppúgy megtermett Erdélyben, mint a zalai dombokon vagy akár a Balaton-felvidéken. Bakatorból készült egykor például Érmellék zászlós bora. Ez a savanykás ízű bort adó sárgás-zöldes színű szőlő egészen a filoxéra megjelenéséig az egyik legnépszerűbb szőlőfajtánk volt. Szerepe ezután már inkább csak étkezési célra korlátozódott.
A népzenét szerető közönség számára a bakator szó felemlegetése esetén azonban nemcsak az egykor méltán népszerű pecsenyebor jut eszébe, hanem egy tehetséges zenekar is. A banda Debrecenből indult, s főként Kárpát-medencei vonós muzsikát szólaltat meg: a Rábaköztől egészen Felcsíkig. 2011 tavaszán létrehozták a Hajdú-Bihari Népzenészek Hagyományőrző Egyesületét is, melynek segítségével minél szélesebb körű elismertséget kívánnak szerezni a Kárpát-medencei magyar népzenei hangszeres és táncos kultúránknak.
Honlapjukat itt tekinthetik meg:
http://www.bakatorzenekar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=2
Jó szívvel ajánljuk őket!