Eurázsia Történelmi Lovasút X.

2012. június 03. vasárnap, 15:32 Béres Sándor-Kürtössy Péter
Nyomtatás
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Eurázsia Történelmi Lovasút X.

VacsoraA ló a férfi szárnya- tartja egy kazak közmondás. A lovasok lovaikon már egyre beljebb járnak az országban. Mint korábban említettük, Kazahsztán 14 területre (oblisz) van felosztva. Az expedíció az Atiraui területen lépett be Kazahsztánba, jelenleg az Aktöbei területen lovagolja a kilométereket, hogy hamarosan a Kosztanaji területre érjen.

Kazahsztán természeti és éghajlati adottságai leginkább a nomád életmód kialakulásának kedveztek. Az oroszok erőszakos terjeszkedését megelőzően az állattartás számított a legjellemzőbb életformának az országban, de a kazakok között még ma is jelentősnek számít.

Béres Sándor útja során megfigyeléseit összegezve így tudósított a nyugat-kazahsztáni, Atiraui területen honos állattartásról: „Kazahsztánban jelenleg hasonló az állattartás rendszere, mint amilyen Magyarországon volt a 19. század végéig. Megtalálható a szabad- és a kezes tartás, illetve a kettÅ‘ közötti átmenetek is. Az ország északnyugati felében gyakorlatilag minden legelÅ‘nek számít, ahol nincsenek épületek. Itt szabadon legelhet a jószág.

Marhát (kazakul: szir) lovat (zsilki), tevét (tüje) és juhot (qoj), tartanak. Jellemző, hogy a legelési időszakban az állatok szinte pásztor nélküli önálló életet élnek. Látszólag mindenféle rend nélkül oda mennek, ahová csak akarnak. Ezért mindenkinek van saját tulajdonjegye. A lovak fülét például a legkülönfélébb módon vágják be, csakúgy, mint egykor nálunk.

Batírok emlékművénél AtyraubanA sivatagi területek fő állata a teve, aminek tejéből egy nagyon finom, kissé alkoholos italt, a subatot készítik.

Télire telelőszállásokra kerülnek az állatok. Ezeket vízmedrek partjára helyezik, hiszen itt zöldül a fű legelőször, míg a sás téli legelőül szolgálhat. Egy szállás (salasa) karámját deszkákkal és drótkerítésekkel erősítik meg, a kerítésen belül egy kis házikót és ólakat építenek a különféle állatoknak. Téli takarmánynak kévékbe rakott sást használnak. Amit a jószág nem eszik meg, azt a trágya egy részével együtt a karám mentén falként körberakják, és ezt teszik fedésnek az ólak és a kis házikó tetejére is. A sorban, egymás mellett álló szállások így egy hatalmas öreg szénaboglyára emlékeztetnek. A hasonlóság kísérteties a Győrffy István által leírt alföldi ólas rendszerrel. A ganéból, kóróból rakott kerítés, a garád pedig nálunk is bevett gyakorlat volt.

Hogy mióta van ilyen szállás, nem tudni. A kazakok csak a szovjet rendszer óta élnek házakban, miután sátraikat elvették, felégették, állataikat leölték, és 4 millió kazak halt meg  éhínségben a húszas években. 

Voltam egy juh szálláson is. Itt egy ágakból rakott szárnyék fogadott. A fa és a bokor egyébként kazakul agas, az erdő agastar. A jurta szó orosz, helyette agast mondanak vagy kizit, ami nemezt jelent.

Az orvosi szobából kialakított kórteremAtirau megye egyébként a beres vagy berös törzs fő szállásterülete (Kicsi Horda). Olvastam e törzsről a szakirodalomban, leírva beris, kiejtve viszont beres, berös, béres. Hatalmas volt hát a megdöbbenés mindkét fél részéről. Az emberek rendre mondták, hogy ők is béresek, sőt itt mindenki az. Meglátogattuk a nagy béres hősök (batírok) emlékhelyeit, mint például Bibars mamelok szultán, vagy Iszattay és Muhambet batír szobrait.

A kórház személyzete KomszomolszkbanEzzel kapcsolatban támadt egy érdekes elképzelésem. ElsÅ‘ látásra egyszerű hasonulásnak tűnik a két szó. De van egy analógia, ami elgondolkodtatja az embert. Mándoki (1993) hívja fel a figyelmet, hogy a karcagi Tok-szabó családnak kipcsak párhuzama a toksaba nemzetség, akik ma is élnek. Több párhuzamot ugyan nem ismerek, de nem zárható ki, hogy a kun nemzetség és törzsnevek olyan módon éltek tovább, mint személynév, és értelmükkel hasonultak a hozzájuk legközelebb álló értelmes magyar szóhoz. Érdekes kutatási terület…”

A messzi út – próba a lónak, a nehéz út – próba a férfinak, szól egy másik kazak közmondás, s igazát az élet be is bizonyította. Ugyanis a dolgok sajnos úgy alakultak, hogy a Kosztanaji területre való átlépés még várat egy kicsit magára, mivel István bekerült a komszomolszki kórházba. EmésztÅ‘rendszeri fertÅ‘zést állapítottak meg nála, ami magas lázzal és súlyos folyadékveszteséggel járt. Kezelésében a kisváros kórházának szinte teljes személyzete részt vesz, sÅ‘t még a saját illemhellyel és zuhanyzóval ellátott orvosi szobát is átadták neki, hogy komfortosabbá tegyék számára az kényszerű ott tartózkodást. Az orvosok nagyon gondosak, alaposak és szeretetteljesek kollégájukkal, aki remélhetÅ‘leg hamarosan felgyógyul, hogy a csapat tovább folytathassa útját a kitűzött cél felé.

Módosítás dátuma: 2012. június 03. vasárnap, 15:42