Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Hírek Családi nap fekete-körös-völgyi vendégekkel a Néprajzi Múzeumban

Családi nap fekete-körös-völgyi vendégekkel a Néprajzi Múzeumban

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Családi nap fekete-körös-völgyi vendégekkel a Néprajzi Múzeumban

Köröstárkányi lányok és asszonyok népviseletben a Néprajzi Múzeumban. Kürtössy Péter felvétele, 2014.2014. február 1-én „Nincs párja Tárkánynak tán az egész világon.” A Fekete-Körös-völgy ismeretlen világa címmel rendezett családi napot a Néprajzi Múzeum. Az egész délutánt felölelő programban aktívan vettek részt református lelkészük vezetésével Köröstárkányból érkező hagyományőrzők is, akik többek között népdalaikból és máig élő népszokásaikhoz kötődő énekeikből mutattak be egy csokorra valót, valamint viseletükkel is megismerkedhettünk.

 „ A Fekete-Körös, vagy a hogy a nép ejti: „Kerezs”, a Hármas-Körös középső ága, mely Tenkénél hagyja el a hegyeket, s Gyulánál egyesül a Fehér-Körössel. Fekete-Körös völgy alatt tehát a folyó Tenkén felüli szakaszát értjük. Ez a szakasz is két jól elkülönülő részre oszlik. A felső tág, katlanszerű völgyet Belényesújlaknál töri át a Fekete-Körös és mintegy tíz kilométer szakaszon szűk szoroson folyik át, s csak Sólyomnál ér ismét síkságra. Ez az alsó völgy már itt, Kezdeténél is elég tágas, de Tenkéig egyre jobban szélesedik, s szinte észrevétlenül megy át az Alföldbe.”

A környéket a magyarság már a kora Árpád-korban megszállta, falvait a folyó közelében építette fel. A török időkben, különösen Nagyvárad 1660-as eleste után lakossága azonban igen sokat szenvedett és meggyérült. A 17-18. század folyamán románok telepedtek helyükbe, ekkor alakult ki a ma is jellemző etnikai kép.

Köröstárkányi asszonyok hallgatják a családi nap egyik előadását a Néprajzi Múzeumban. Kürtössy Péter felvétele, 2014.Köszönöm Uram, hogy az életem

én itt élhetem le, a végeken.

Jobbról hegyek, a Bél-zerindi fal,

átellenben a hókucsmás Bihar.

 

Csütörtökön bezsong az utcazaj,

itt móc beszéddel vegyül a magyar.

Míg hangosulnak ott, kint a szavak,

A Vers kiömlik, mint búvópatak,

hogy vigasztalja a szétszórtakat.

(Zsisku János)

Köröstárkányi férfiak újévi köszöntése a Néprajzi Múzeumban. Kürtössy Péter felvétele, 2014.Ma a magyarság a románoktól körülzárva etnikailag és részben földrajzilag is több szigetben él, lélekszámuk nem éri el a hatezret. A felső völgy falvai: Köröstárkány, Kisnyégerfalva, Várasfenes, Körösjánosfalva, Belényessonkolyos, Belényesújlak és Magyarremete. Az alsó völgy települései: Gyanta, Tenke és Bélfenyér. Elzártságuknak köszönhetően népi kultúrájuk és nyelvjárásuk számos régiséget őrzött meg. Kultúrájuk részben a magyar Alföldhöz, részben Erdély magyarságához kapcsolja őket.

A megrendezett családi nap szorosan kötődött ahhoz az időszaki kiállításhoz, melyben Györffy István 1911-es, 46 napos gyűjtőútján készített fényképei, rajzai, tárgyi gyűjtései és feljegyzései kapcsán mutatja be a Fekete- Körös völgyének magyarságát.

A kiállítás 2013. november 7-től 2014. március 16-ig tekinthető meg.
Kapcsolódó cikk:

Felhasznált irodalom:

Györffy István: A Fekete-Körösvölgyi magyarság. Európa Könyvkiadó. Budapest, 1986.

Kósa László-Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1983.

Köröstárkányi női viselet. Kürtössy Péter felvétele, 2014.

 

 

 

 

 

 

Módosítás dátuma: 2014. február 03. hétfő, 12:12