Babamúzeum
1999-ben Pünkösd napján lépett be az első látogató Közép-Európa legnagyobb "babamúzeumába". A kerámia és porcelánfejű, -kezű és -lábú babákat textiltestek fogják össze. A történelmi Magyarország népviseleteit, iparos- és polgáröltözeteit közel félezer baba prezentálja. Külön két vitrinbe került a mintegy 120 figurából álló erdélyi gyűjtemény.
Â
Nehezen lehet elmozdulni a gazdagon gyöngyhÃmzett kalotaszegi babacsodáktól és a hétfalusi csángók ünnepi öltözeteinek szÃnkavalkádjától. A torockói párták mÃvességükkel, a csÃki és a háromszéki, gyergyói, gyimesi, valamint kászoni ruhaköltemények szÃneivel, formáival, eredeti anyagaikkal ejtik bámulatba a látogatókat. A hétköznapi viseletek legmegkapóbb együttese a kászonújfalusi székely család öltözete. Közel 150 éves durva len- és kendervászonból készültek az öltözékek. A takarÃtólányon kicsiny fapapucs van, kezében felmosóvödör. A guzsaly elÅ‘tt ülÅ‘ nagymama, a mezÅ‘re igyekvÅ‘ családfÅ‘ egyszerű, szegényes öltözéke hűen érzékelteti a múlt munkás hétköznapjait. Újabb meglepetés akkor éri a látogatót, mikor felér a harmadik emeletre és nem az elÅ‘zÅ‘ két szinten megcsodált babákat, hanem azok házait, templomait és gazdasági épületeit láthatja.
A különleges fénytechnikával megvilágÃtott épületegyüttesek a korabeli falvak hangulatát tükrözik. Itt találkozhatunk több mint három tucatnyi festett és faragott székelykapuval, mely a székelyföld lenyűgözÅ‘ sajátja. Havasi "szálák", köznemesi kúriák, csÃki- és háromszéki fazsindelyes házak, Somogyból csökölyi nádfedeles porta, Nyitráról svábház, FertÅ‘dvidéki tornácos házak, szél- és vÃzimalmok, taposókutak 1:25 méretarányú - anyagában és formájában is hű - kicsinyÃtései teszik a látogatókat tér- és idÅ‘utazóvá.
A kultikus épÃtészet is helyet kapott a kiállÃtáson. KisebbÃtett formában is érzékelhetÅ‘k a szatmári és máramarosi fatornyos templomok és haranglábak térölelÅ‘ óriásai. A csÃkkozmási erÅ‘dtemplom védfalai mögé eltemetett papok sÃrjait is láthatják, kik közel fél évezreden keresztül óvták hÃveiket a betolakodó tatároktól és törököktÅ‘l. Török Tibor és fiai helytörténeti jelleggel bemutatják gyűjtésük féltett darabjait, a XVIII. Századi fenékpusztai sószállÃtó Fõnixet (3,2 m hosszú), a Stella nevű luxushajót és Judittát, a szekérszállÃtó kompot, amely Fenék és Bottyán között vitte utasait. A gróf Festetics György által szerzÅ‘dtetett trieszti hajóács - Borni Antal - papÃron maradt hadihajója most 200 év után - igaz kicsinyÃtve - életre kelhetett. Nem hiányzik a gyűjteménybÅ‘l a portyázó törököt jámborÃtó XVI. századi Dunáról lehozott katonai naszád sem. Erdélyben készült el a halászok által a század elején még használatos bödönhajó. Eredeti módon egy fatörzsbÅ‘l faragta a szentegyházi mester.
A pompásan felújÃtott közel 200 éves épületben Ãgy megláthatjuk nem csak azt, hogy miben laktak és jártak, hanem azt is, hogy mivel közlekedtek Å‘seink a Balatonon.
A múzeum elérhetÅ‘sége: Török Tibor (múzeumvezetÅ‘) CÃm: 8360 Keszthely, Kossuth u. 11. (Sétálóutcánál, Bakacs u eleje) Tel: (0036) 83/318-855
A babamúzeumban készÃtett képeink megtekintéséhez kattintson a képre vagy látogasson el a galériába.