Veszprém megyei helynév magyarázatok
Ezen megyébÅ‘l – mely nevét a néprege szerint Szent István király neje Gizella ezen szavaitól „Vessz el-prém” nyeri, mirÅ‘l Ranolder János püspök megjegyzé, hogy a nagy királyné drága prémjét illetÅ‘leg, annak értékét jótékony czélokra e helyen fordította, – közlünk a. b. c. rendben helynév-adatokat.
AdvaskÅ‘. Tágas kÅ‘ barlanggal, a nép oly régi helynek tartja a barlangot, hogy oda már a tatárjárás idejében a környékbeli lakosság mint menhelyre húzódott, és szerencsésen megmenekülvén az üldözÅ‘k elöl, azon odvas követ, melynek nyílásán a barlangba bejutottak, tiszteletben tartották és körüle helységet emeltek. AdvaskÅ‘=odvaskÅ‘=lapis Cariosus.
Balaton. Azon kis magyar tenger, mely nagy részben Veszprém megyét is öntözi, nevérÅ‘l Garay a költÅ‘ azon regét közli, hogy itt egy leányzó lakott, kit szerelmi bú bántott, és emiatti könnyűit a patak, mely éden kertje mellett folydogált, nem gyÅ‘zte befogadni. A patak a leány hitszegÅ‘jét megbosszulandó, kérte az anyaföldet, adjon emlÅ‘jébÅ‘l egyszerre annyi víztömeget, hogy a hitszegÅ‘re szállhasson haragjával, a kisded szörnyeteg tengernyi óriás lett, víz alá jött a határ, s így keletkezett a tó.
Miként, ha régi dühvel
Még most is üldené
A hitszegÅ‘t, naponként
Kiront a part felé.
A szlávok a nevét Blató egyenlÅ‘ mocsár szótól származtatják s állításuk szerint itt szarmata telep levén, akkor is a tó már fennállott, sÅ‘t elÅ‘bb a rómaiak alatt Peizó név alatt volt ismeretes (lásd bÅ‘vebben helynevek magyarázata czímű munkám II-ik f. 156. lap).
Csatár. Puszta Veszprém mellett, nevét azon körülménytÅ‘l kapta, hogy itt Kupa vezér csatát vívott a kereszténység ellen és a mezÅ‘, valamint a közeli hegy a Csatár nevet vette fel emlékül. (Magyar ember könyvtára 3. k. 276 lap.)
Dabron helység. Ezen most magyar községben hajdan németek lakván, azok az itteni völgyben egy hideg jó forrásra akadtak, honnét ivóvizüket hordták, és a helyet a maguk nyelvén Thalbrun=völgyforrás, nevezték. KésÅ‘bb a törökök által kiűzetvén, a helyükbe jött magyarság a Thalbrun névbÅ‘l alakította át a mostani nevét. (Edvi Illa Pál Vasárnapi Újság. 1851. 2-3. sz.)
Essegvár. Egy romban heverÅ‘ régi vár, melyrÅ‘l állítják, hogy a rómaiak alatt itt állott Essentia minor nevű telep, és e szóból essentia lett magyarosítva Esseg. Monda szerint Hunyady Mátyás udvarmestere Himfy építtette ide e várat, és ajándékozta vejeinek Essegnek, kitÅ‘l nevét kapta. Kisfaludy Sándor így énekel róla:
Mint Somlónál az országút
Hegyes, völgyes vágtában
Veszprémbe megy a rengeteg
Setét Bakony hosszában,
Szent-Gálon túl két magas hegy
TeknÅ‘jének oldalán.
Hajdan Å‘zek, szarvasoknak
Folyton pezsgÅ‘ vonalán
Ott két patak közé szorult
S gömbölyű feldomborult
Halmon épült Essegvár
Most egy csonka torony már.
FenyÅ‘fÅ‘ helység. Nevét fenyves erdÅ‘itÅ‘l kapta és azon körülménytÅ‘l, hogy fenn hegyes vidéken fekszik. Ezen egészséges vidéket most német lakosság bírja.
Gerencsér. Itt hajdanában tót ajkú nép lakott, a fazék készítéssel foglalkozván Hruczár=fazekas neveztetik, és a telepjöket, mely elpusztult, késÅ‘bb a magyarok elferdítve Gerencsér nevezték el.
Hajmáskér helység. Nevét a hajma=hagyma termesztésérÅ‘l, és mert eleinte ezt kerített helyeken tenyésztették, telepjöket hajmás kertnek nevezték, így még egy 1015-ben kelt okirat Hagymás kertnek írja. Monda szerint a veszprémiek s palotaiak hagymákért jártak ide, s ebbÅ‘l lett hajmákér=hajmáskér.
Iszkáz helység. Azt állítják, hogy ide oly emberek telepíttettek, kik iszákos, izgága emberek voltak, így az izgága szóból lett volna Iszkáz, vagy az Iszák és kas szóból Iszkás. Az Iszák máig is használt szó.
Kinizsi töltés. Öskü községén túl látható a Péti malom mellett elfutó töltés. Kresznerics és többen állítják, hogy azt a híres Kinizsi készíttette, azon vezetvén keresztül embereit, s a nép a töltést róla nevezte el.
Lesháza puszta. Hajdan az ellenség mozgalmainak szemmel tartására alkalmas leselkedÅ‘ hely volt és késÅ‘bb az elsÅ‘ ház, mely itt épült Les-ház, róla a keletkezÅ‘ község e nevet vette fel.
Mencshely helység. Monda szerint itt egy régi földvár állott, melybe a környékbeli lakosság az ellenségtÅ‘l menekedett, a rejtek helyét, ments=mentÅ‘ helynek nevezte.
Nyögér helység. A nyög szó megfelel a nyögésnek, az ér csergedezÅ‘ víznek, és ezen itt rétekben hiányt szenvedÅ‘ helyen a hegyekbÅ‘l a víz nyögve érvén alá, e körülménytÅ‘l kaphatta nevét. Más alakítás szerint itt a járókelÅ‘k a dombos helyek miatt, fáradságosan, nyögve végzik munkájokat.
Öskü helység. Magyarosodni kezdÅ‘ tót falu, nevét Å‘s=régi és a kÅ‘ szótól nyeri, mert a talaja köves és a hely Å‘srégi hely, és ezen helyen egy török mecset romjai láthatók, melybe az egész község népe beleférhet.
Pénzeskút puszta. Monda szerint itt egy kávás kútban kincseket találtak. Pénzes =numosus, pénzzel bÅ‘velkedÅ‘ hely.
Románd helység. Nevét a rom és andalgás szótól vehette, mely ismét megfelel a román=regényes helynek, s mivel hogy a hely régibb, mint hogy azt lehetne vélni, hogy itt oláhok=románok laktak, nevét Románd, regényes helyétÅ‘l kell származtatni.
Somlyóvár. Híres bortermÅ‘ hegy egy régi elpusztult várral, nevét azon gyümölcstÅ‘l nyerte, melyet somnak nevezünk, s mely itt bÅ‘ven terem, és egykori híres várától nyeri. Lehet különben, hogy itt sólyom madarakra is vadászatot tartottak a vár urai, és Sólyom várból lett Somlyóvár.
TapolczafÅ‘ helység. Nevét Tapolcza vizétÅ‘l, mely itt ered, és itt ezen víznek fejét képezi, kapta. A szlávok a szónak ily magyarázatát adják, Tepla, Teplicza=meleg víz, meleg forrás; és a szarmatáknak ismét való kiűzése után a Teplicza szó Tapolczára magyarosíttatott.
ÜllÅ‘fa puszta. Nevét onnét kapja, hogy itt az árnyas fák alatt ülÅ‘ helyeket készítettek az elsÅ‘ telepedÅ‘k, helyesebben azok kovácsok számára üllÅ‘ fákat készítettek. – Sándor szerint üllÅ‘=ünnep.
Vid helység. Monda szerint Péter király Németországból hívta be Vid nevű vitézt, ki fÅ‘ispán is lett, késÅ‘bb László király ellen harczolván, csata alkalmával szívébe, mely herczegségre vágyott, lándzsa üttetett, feje, melyre koronát várt, kettéhasíttatott e helyen, mely nevét fenntartotta.
Zircz helység. Magyarázatot kíván.
Ezen helynév-magyarázatokat 5000 helynévmagyarázatot felülmúló gyűjteményembÅ‘l azzal adom át, hogy a tisztelt szerkesztÅ‘ség iparkodjék buzdítólag hatni arra, hogy azok, kik ily helynév magyarázatok birtokában vannak, azokat közölni szíveskedjenek.
Forrás: Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880, 6. évfolyam, 21. szám 1-2.