Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

2012. március 25. vasárnap, 09:25 Benedek Csaba
Nyomtatás
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Március 25.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Annuntiatio Beatae Mariae Virginis. 9 hónappal Jézus születése elÅ‘tti nap, melyen Gábor fÅ‘angyal megvitte Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét. A római katolikus egyház tehát Jézus fogantatását ünnepli e napon. Amikor Jézus születése napjának megünneplését december 25-re tették, kilenc hónapot számítottak visszafelé, s így rögzítették az ünnep idÅ‘pontját erre a napra. A Winkler-kódex naptárában és a Debreczeni-kódexben Gyümölcsoltó Boldogasszony, a moldvai csángó Gajcsánában GyimÅ‘csótó, már legrégibb liturgikus emlékeink számontartják. Jellegzetes elnevezéseit magyar fejleménynek kell tekintenünk.

Az ünnep ihleti az Üdvözlégy és az Úrangyala. imádságokat. Már Temesvári Pelbártnál olvassuk azt a jellegzetesen franciskánus-népies hagyományt, hogy aki Gyümölcsoltó napján ezer üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóravaló kívánsága. A hagyomány máig él. Kiskunfélegyházán és közelében, a ferencszállási Szentkút tanyavilágában, hasonlóképpen a palóc Hangonyban manapság is ezer üdvözlégyet a palóc Eperbocson, Bátorban és bizonyára még más környezÅ‘ falukban pedig ezer Úrangyalát szoktak Gyümölcsoltó vigiliáján az angyali üdvözlet emlékezetére végezni. Az ájtatosság alkonyattól éjfél utánig tart. Gyöngyöspata jámbor asszonyai hajnali három órakor a Gyümölcsoltó Boldogasszony zsolozsmáját végzik. Mint mondják, akkor jött Gábor angyal. A mohácsi sokácok, villámlás, égiháború idején kezüket mellükön keresztültéve, anyanyelvükön ezt mondogatják: íme az Úrnak szolgálóleánya, legyen nekem a Te igéd szerint.

A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja. Egy XVI. századi csíziónk szerint az ember ilyenkor Szűz Máriával almát olt.

Egyik pécsi szÅ‘lÅ‘hegyen áll Bertalan apostol barokk kápolnája. Az oltármenza virággal, gyümölccsel telefestett elÅ‘zéklapja a baranyai kálvinista templomok (Drávaiványi, Kórós) virágdíszeinek édes testvére, valósággal paraszti remekmű. Közepén medallion-szerűen az Angyali Üdvözlet van odafestve.

JellemzÅ‘ az ünnep régi kultuszára, hogy a kertészkedÅ‘ hajlamú Göndöcs Benedek újkigyósi plébános 1869-ben éppen Gyümölcsoltó Boldogasszony napján kétezer nemesített gyümölcsfacsemetét osztott szét hívei között.

Országszerte máig általános szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust. A göcseji archaikus néphit szerint amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik ki belÅ‘le. Aki ilyen fát mégis levágna, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Ez ugyanis annyi, mintha embert ölt volna. Még nyesegetni, tisztogatni, elégetni sem szabad. Maguktól kell elkorhadniuk. Hasonlóképpen vélekedik Zagyvarékas népe is: nem szabad kivágni, amíg magától ki nem szárad. Ha mégis kivágják, vér folyik belÅ‘le. Ilyen fákról azonban igen jó oltani, mert az új oltáson majd áldás lesz. Bátya délszláv–magyar faluban az ünnepen ügyeskezű emberek szívességbÅ‘l házról házra járnak oltani.

Székesfehérvár-FelsÅ‘városon, a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bÅ‘ven teremjenek. Söjtör zalai faluban az ünnepen szemzett rózsafára az olvasót is ráakasztják. Csíkszentsimon (Sinsimion), Csíkcsicsó (Ciceu), CsíkjenÅ‘falva (Ineu), Ajnád (Nadejdea) székelysége a mostanában oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot köt. Csíkszentmártoniak most, az ünnepen szedik az oltóágakat. A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kimegy a kertbe és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelöli meg.

Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák. A kiszomboriak ezen a napon gyümölcsfáikról lemetszett gallyacskákat tüzelnek el. Úgy vélik, hogy ezzel megakadályozzák a termés elférgesedését. A méhészek a röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek.

Bazin (Pezinok) szlovák népe e napon szalmakoszorúval övezi a gyümölcsfák törzsét, hogy majd bÅ‘ven teremjenek. A szÅ‘lÅ‘kben éjszaka gonoszűzÅ‘ célzattal tüzet gyújtanak.

Csíkmenasági (ArmaÅŸeni) hiedelem szerint jó jel, ha Gyümölcsoltókor már nincs hó a vetéseken.

A csíkszentmártoniak (Sinmartin) úgy tartják, hogy ahány nappal szólal meg ünnep elÅ‘tt a pacsirta, utána még annyi nappal elhallgat.

Budaörsi, hÅ‘gyészi, németbólyi, szólás szerint: zu Maria Verkündigung kommen die Schwalben wiederum. A gazda e napon kitárja az istálló ajtaját. Mintegy meghívja a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert öregek hite szerint felérnek egy tűz ellen való biztosítással. Az érkezÅ‘ fecskék arra is intik a gazdát, hogy a tavaszi munkák ideje elérkezett. Németpróna (Slovenské Pravno) népe is úgy tudja, hogy ma jönnek meg az énekesmadarak.

A bánáti bolgárok vörösbort isznak és pattogatott kukoricával vendégelik meg egymást, hogy egész éven át egészségesek maradjanak. Az ünnepen ivott vörösborról az a hiedelem, hogy vérré válik az emberben. A pattogatott kukoricával a természetet akarják analógiás varázslattal rügyfakadásra bírni.

Ószentiván, mai nevén Tiszaliget faluban az a hiedelem járja, hogy a magzat után sóvárgó asszony ezen a napon érintkezzék urával: megfogan és Å‘ is gyermeket szül. A zalai Nagybakónak népe csak egyetlen gallyat szemez, amelynek mágikus célzata alighanem a gyermekáldás korlátozása.

Az erdélyi románok ünneplése tele van tilalmakkal. A tehenet nem viszik bikához, a mai tojások elzápulnak. Ellenben a jószágokat mind kihajtják a mezÅ‘re, a gyümölcsösben tüzet gyújtanak, a fákat pedig megtömjénezik.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához monda is fűzÅ‘dik, amely az ünneprontás hiedelemvilágába tartozik.

Nagykanizsa mellett van az elÅ‘kelÅ‘ Inkey-család szép barokk, szépen felújított kápolnája. Máig mesélik, hogy az egyik Inkey báró féktelen gÅ‘gjében elhatározta, hogy éppen ezen a napon vágatja ki legszebb gyümölcsfáit. Amikor azonban a legelsÅ‘ kivágására sor került, hatalmas sereg hangya bújt elÅ‘ a tövébÅ‘l. Rámászott a báróra és rágni kezdte a tagjait. Bezárkózott elÅ‘lük a szobájába, de hiába. Szenvedéseibe belepusztult, és felravatalozták. Reggelre azonban már csak a csontjai maradtak meg a koporsóban. A család engesztelésül építtette azután a kápolnát.

Irodalom:

Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium I. Szent István Társulat, Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1977. 268-276.

Bárth János: Gyümölcsoltó Boldogasszony, március 25. In: Magyar Néprajz VII. (fÅ‘szerk: Dömötör Tekla) Budapset, 1990. 413.

Magyar Katolikus Lexikon

Manga János: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, In: Néprajzi Lexikon II. ((fÅ‘szerk: Ortutay Gyula), Budapest, 1979. 380-381.

Módosítás dátuma: 2020. április 06. hétfő, 12:43