Október 18. Lukács evangélista

Lukács evangélista, Pál apostol útitársa. Megtérése elÅ‘tt művelt pogány orvos volt. Régi jámbor hagyomány szerint Å‘ lett volna az egyik emmausi tanítvány. Legendáját folklór mozzanatok nélkül az Érdy-kódexben olvassuk.

Lukács táblaképét ott látjuk Szepeshely (Zipser Kapitel, Spišska Kapitula) Szent Mihály-oltárán (1470) a többi evangélista társaságában. Talán Máriát rajzolja Muzsna (Meschen, Mojna) egyik táblaképén (1521). Oltármestersége volt a gyÅ‘ri és nagyváradi székesegyházban (1486), Sopron középkori ispotálytemplomában.

Gótikus faszobra a többi evangelista társaságában az eperjesi Szent Miklós-templom Mária-oltárán (1490), szimbóluma Medgyes (Mediasch, MediaÅŸ) fÅ‘oltárán (1420), önállóan a kassai székesegyház Szent Fülöp-oltárán (1510).

Lukács evangélista tisztelete hazánkban mindig virágzott, de nyilván naptári helye: Gál, Vendel, Orsolya, Dömötör, Simon-Júdás jelesebb ünnepének közelsége miatt igazában mégsem tudott kibontakozni. Középkori patrociniuma nem ismeretes elÅ‘ttünk. A barokk idÅ‘kben is ritka, és elsÅ‘sorban nyilván az építtetÅ‘ kegyúr keresztneve miatt esett rá a választás.

Helynevek: Szentlukács (1332, Sáros, elenyészett), Szentluka (1345, Somogy, elenyészett), ma Szentlukapuszta.

Lukács az orvosok és kórházak, fürdÅ‘k jeles védÅ‘szentje. Hazánkban az Å‘ nevét viseli a budai Lukács-fürdÅ‘ és kórház, amelyet az irgalmasrend alapított. Szobra is ott látható az épület homlokzatán.

Mária életét, Jézus gyermekkorát evangéliumában Lukács mondja el legrészletesebben. Talán ebbÅ‘l támadt az a jámbor hagyomány, hogy Lukács festÅ‘ is volt és a Szűzanya képét megörökítette. Számtalan Å‘si, ókori, koraközépkori Mária-képrÅ‘l állítja a legenda, hogy Lukács alkotása. Itt csak a római S. Maria Maggiore és a czenstochowai Szűzanya képére utalunk, amelyek számtalan másolatban, átköltésben ismeretesek hazánkban is. A hagyományból érthetÅ‘, hogy régebben a festÅ‘k is patrónusként tisztelték. Leghíresebb céhük a máig virágzó római Accademia di S. Luca. Hazánkban is a nagyszebeni festÅ‘k és asztalosok, továbbá a brassai festÅ‘k, képfaragók, üvegesek, asztalosok középkori közös céhének Lukács volt a védÅ‘szentje.

Lukács evangéliumát az ökör jelképezi, mert elÅ‘adását Zakariás áldozatával kezdi. Ezért lett a szegedi mészárosok céhének barokk védÅ‘szentje.

A Lukács keresztnevet különösen örményeink és bunyevácaink kedvelik. Családneveink: Lukács, Lukách, Lukáts, Luka, Lukácsa, Lukos.

Forrás: Bálint Sándor ÜNNEPI KALENDÁRIUM II. Szent István Társulat, Budapest, 1977. 383-384.