ENNYI TETŰ VOLT A FEJEDBEN...

2012. január 05. csütörtök, 09:23 Szabó László
Nyomtatás
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

ENNYI TETŰ VOLT A FEJEDBEN...

Végre eljutottunk oda, hogy elkezdődött azok felelősségre vonása, akik kárt okoztak a nemzetnek, akik miatt megkezdődtek az eladósodás miatti végrehajtások. Álságos módon ma a televízió egyik műsorában arról értekeztek az Operaház előtti tüntetők ügyét is szóbahozó szakértők, hogy a rendszerváltás óta eltelt húsz évben Antalltól kezdve kellett volna a mai napig valamennyi kormány regnálása idején volt szabálytalanságok ügyét feltárni. Jól tudjuk, hogy amikor történt efféle kísérlet, a jogra, jogállamiságra hivatkozva, épp a nagy halak ügye nem kerülhetett elévültség miatt vizsgálatra. Tudjuk, hogy semmiféle elszámoltatás nem volt arról, hová lettek a felvett kölcsönök. Ezt is a jogra, a jogállamiságra hivatkozva mismásolták el. Ezen túl az sem világos, hogy kiket is vonjanak felelősségre?

Mari nénit vagy Józsi bácsit a villamoson való bliccelésért igen, méghozzá helyszíni bírsággal. Az óriási végkielégítéseket, áltevékenységet folytatókat, úgynevezett szakértőket nem, hisz ők hivatalból jog által védettek, legfeljebb munka közben hibáztak, rosszul mérték fel a helyzetet.

Felelős kormányaink nem felelősek semmiért, sőt védelem alatt állnak.

Nincs precedens arra sem, hogy hogyan is kellene eljárni, s főleg visszaszerezni azt a pénzt, ami külföldi bankszámlára került vagy családtagok nevén ingatlanba, vállalkozásba került befektetésre.


Nekem volna egy gyerekes, józan parasztésszel felfogható, egyszerű javaslatom, s felvillan egy olyan világ a háborút követő évekből, amikor még a fehérgyarmati iskolában a hosszú hajú leányok hajában tanítónőnk sűrű fésűvel kereste naponta az élősködőket.

Az utca porában, folyóvizek parti homokjában, vagy éppen játszóterek homokozóiban szinte mindenütt játszották a kisgyermekek azt a játékot, hogy összetett marékkal felvettek annyi port, homokot, amennyi tudtak, majd 15-20 centiméter magasra felhajították, közben villámgyorsan megfordították kezüket úgy, hogy összeérő kezük fejére visszahulljék a feldobott matéria, majd ezt újra felhajítva a maradékot két tenyerükkel újra felfogták. Közben a következő rigmust mondták:

ENNYI TETŰ VÓT A FEJEDBE'!

ENNYIT ANYÁD KISZEDETT!

ENNYI MARADT BENNE!

Vég nélkül lehetett játszani. A cél az volt, hogy mennél több maradjon a tenyérben a feldobások után.

Hogy jön ez ide? - kérdezhetitek Barátaim.

Úgy, hogy meg kell nézni, mekkora vagyona volt valakinek húsz évvel, tizenöt évvel, tíz évvel ezelőtt, s mennyi van ma. Mi volt a foglalkozása, mennyit örökölt, nyert a lottón, stb. (Aki pl. építkezett, a számlákat öt évig meg kellett őriznie!) Itt is legalább családot kell alapul venni.

Akik kezében aránytalanul sok maradt, az számoljon el vele! Teremtsünk rá jogalapot!

Sejtem, hogy nem sok pedagógus, varrónő, bolti eladó, vasutas, paraszt lesz közöttük.

Szolnok, 2012. január 5.


Módosítás dátuma: 2012. január 08. vasárnap, 12:37