424 éves az első teljes magyar nyelvű bibliafordítás, a Károlyi Biblia
Ma, 2014. július 20-án 424 éve annak, hogy 1590. július 20-án Vizsolyban befejeződött az első magyar nyelvű teljes bibliafordítás, a Károli (Károlyi) Biblia, másik közismert nevén a Vizsolyi Biblia. A fordítást Károli Gáspár református esperes 1586-ban kezdte el s lelkésztársaival együtt három év alatt végzett vele.
Károlyi Gáspár származásáról keveset tudunk, eredeti családneve Radics vagy Radicsics volt, feltehetőleg délszláv ősökkel rendelkezett, akik a 15-16. században telepedtek le Erdélyben. Az 1530-ban Nagykárolyban született Gáspár művelt kortársaihoz hasonlóan szülővárosa iránti tiszteletből vette fel a Károli (Caroulus Gasparus) nevet. Wittenbergi és svájci tanulmányok után 1563-tól a gönci gyülekezet lelkipásztora lett. A pestisjárványok miatt elvesztette feleségét és gyermekeit. 1586-ban látott hozzá a Biblia lefordításához, melyben legalább három lelkésztársa segítette. Az Újszövetség nyelvezetének egységességéből feltételezhető, hogy ezt maga Károlyi fordította, míg az Ótestamentumot segítői ültették át anyanyelvünkre. A gönci lelkész egy személyben volt gondozója, kiadója, szerkesztője, korrektora és sajtó alá rendezője a nagy munkának, lapszéli jegyzeteket írt a szöveghez és a fejezeteket tartalmi összefoglalóval látta el.
A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovit Bálint vezetésével, aki a papírt Lengyelországból, a betűket Németalföldről hozta Vizsolyba. Az elkészült fejezeteket Szenci Molnár Albert szinte laponként vitte Göncről Vizsolyba. A sokszorosítást 1590. július 20-án fejezték be, s összesen körülbelül 800 példányt készítettek. Az eredeti kiadásból 52 db maradt fent, közülük 24 külföldön lelhető fel.
A kiadvány előszavában célját így határozza meg: „Nemcsak azt akarja Isten, hogy papok olvassák a Szentírást és a község azoknak a szájokból hallja – hanem azt is akarja, hogy az Ó- és Újtestamentum könyvei minden nemzetségnek nyelvén legyenek és azokat olvassák, hányják-vessék mindenek, szegények, gazdagok, kicsinyek, nagyok, férfiak és asszonyok.” Károlyi alázatosságát jól mutatja, hogy keresztyén olvasóit arra kéri, a fordítási hibákat ne vakmerőségének, hanem gyarlóságának tekintsék. Erőfeszítését kiválóan példázza, hogy az azóta készült számos bibliafordításaink gyakran többet rontottak az alapszövegen, mint amennyit javítottak rajta.
Károlyi Gáspár Urához így fohászkodott: „csak az Isten addig éltessen, míg a Bibliát kibocsáthassam, kész vagyok meghalni és Krisztushoz költözni”. Imája meghallgatásra talált a Teremtőnél, a kiadást követő évben elhunyt. Sírjának helyéről máig megoszlanak a vélemények.
A Károli Biblia nem csupán a református hitélet számára fontos, befolyásolta a magyar könyvkiadást, a magyar irodalmi nyelv kialakulására pedig felbecsülhetetlen hatást gyakorolt. Máig legnépszerűbb bibliafordításunk, s egyben a legtöbbször megjelent magyar könyv. Sok családban évszázadokig az egyetlen kiadvány volt, nyelvi fordulatai kitörölhetetlenül beleivódtak anyanyelvünkbe.
Források:
420 éve készült el a Vizsolyi Biblia
Pierre-Robert Olivétan: Károlyi Gáspár, az "istenes vén ember"
Sipos-Vizaknai Gergely: 422 éve nyomtatták ki az első teljes magyar nyelvű Szentírást
