Anekdoták néprajzosokról 46. Gyanús leszek a szülőföldemen

2011. június 29. szerda, 19:29 Szabó László
Nyomtatás
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Gyanús leszek a szülÅ‘földemen

A szatmár-beregi elsÅ‘ gyűjtésemen fehérgyarmati rokonaimnál megszállva a húsvéti szokások megörökítésén fáradoztam. Tíz éve még magam is a locsolkodó pulyák csapata vagy bandája tagjaként jártam a gyarmati utcákat. Sok helyen – ahová mint gyűjtÅ‘ megjelentem – korábban már locsolódó legénykeként megfordultam. Igazi élmény volt számomra. Nem kis része van ennek az élménynek abban, hogy végül nem az irodalom vagy a történelem, hanem a néprajz vonzása ragadott magával. Fehérgyarmat kisnemesi közösség volt. Lakóinak nagyobb része református. Négy fiatornyos, zsindelyes, karcsú tornyú műemléktemploma korai alapokon nyugszik, s még az én idÅ‘mben (harmadik, negyedik elemista koromban, az iskolák államosításáig) szigorú rend jellemezte az iskolát: reggel istentisztelet, ezt követÅ‘en az elsÅ‘ órán közös imával és dicséret éneklésével indítva kezdtük a napot.

 

Édesapám a szamosszegi tanító házaspár fia volt, akik negyven évig szolgáltak. Édesapám közgazdasági egyetemet végzett és a családi archívumban lévÅ‘ indexében Teleki Pál, Fodor Ferenc, Cholnoky JenÅ‘, Czettler JenÅ‘, Györffy István és mások aláírását Å‘rzi. Arról volt nevezetes, hogy szülÅ‘földjén éppen a nagy gazdasági válság idején szervezte meg azt a hitelintézetet, amely a kisgazdáknak, parasztoknak nyújtott kedvezÅ‘ kulcsú hitelt, olykor segélyt, hogy családi gazdaságaik elindulhassanak a kibontakozás, megerÅ‘södés útján. Közjóléti Szövetkezetnek hívták. KésÅ‘bb emiatt reakciósnak minÅ‘sítették. Édesapám azonban Fehérgyarmat-Mátészalka térségében akkor és késÅ‘bb is mindig közkedveltségnek és megbecsülésnek örvendett.

Igen ám!

Volt egy félresikerült fia: én.

Ez a fiú néprajzi tanulmányokra adta a fejét az egyetemen és szülÅ‘földjén merészkedett húsvéti locsoló verseket, tojásfestési technikákat, böjti és ünnepi étkezést és az ezek szokásrendjét megörökíteni.

Ez a fiú nagyszombat hajnalban megjelent a gyarmati katolikus templom elÅ‘tt és az ételszentelésre váró asszonyokat, lányokat sorra fotózta.

És másnap már mindenki tudta Gyarmaton, hogy a Debrecenbe költözött Szabó Laci fia mindenkit lefotóz az ÁVÓ számára, aki szentelményt visz kosarában a templomba.

Kikérdezi Å‘ket.

Ki tudja mi lesz a vége?

De hogy jó nem sül ki belÅ‘le, az biztos.

Nem is gondolták volna, hogy ez a jámbor ember ilyen fiat nevel.

Módosítás dátuma: 2018. április 03. kedd, 20:14