Keményfi Robi legénybúcsúja
Mielőtt Robi barátunk megnősült volna, legénybúcsút tartottunk neki, hogy utoljára még kitombolhassa magát szegény ember, mielőtt végleg a házasélet rögös útjára lép. Ahhoz, hogy a buli kiválóan sikerüljön, el kellett utazni Debrecenből, nehogy barátunk meglépjen a neki szervezett vigasságból. Ez már csak azért is alapvetően fontos volt, mert Robi semmilyen szinten nem ivott, s az alkoholt sem bírta igazán. Megtörtént olyan eset is vele, hogy disznótorba Zoli bácsival érkezett, s a néhány kocsmakitérő neki azt eredményezte, hogy a kocsiból már körömradírral húztuk be egy szobába, s hajnalban ugyanígy tettük be. Még a finom ételekkel sem találkozott, nemhogy emberekkel. Így hát a disznótorok szokásos helyszínére, Újirázra tettük Dénes Zoli Atyához a legénybúcsút. Hiába volt azonban az elővigyázat, a nemes gondolat s minden egyéb jó cselekedet, Robi barátunk a kezdés után 15 perccel már dülöngélt, s fél óra múlva már aludt is. Maradtunk mi, a búcsúztató cimborák, s hogy az étel, ital, zene ne vesszen kárba, belecsaptunk a mulatságba. A kiváló hangulatot mutatja, hogy reggel még mindig sokan mulattunk az utcán, Szabó Tanár úrral verbunkot is jártam. A mulatságról képek is készültek:
