Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Szellemi néprajz Anekdota Anekdoták néprajzosokról 46

Anekdoták néprajzosokról 46

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

GYANÚS LESZEK SZÜLŐFÖLDEMEN

A szatmár-beregi első gyűjtésemen fehérgyarmati rokonaimnál megszállva a húsvéti szokások megörökítésén fáradoztam. Tíz éve még magam is a locsolkodó pulyák csapata vagy bandája tagjaként jártam a gyarmati utcákat. Sok helyen – ahová mint gyűjtő megjelentem – korábban már locsolódó legénykeként megfordultam. Igazi élmény volt számomra. Nem kis része van ennek az élménynek abban, hogy végül nem az irodalom vagy a történelem, hanem a néprajz vonzása ragadott magával. Fehérgyarmat kisnemesi közösség volt. Lakóinak nagyobb része református. Négy fiatornyos, zsindelyes, karcsú tornyú műemléktemploma korai alapokon nyugszik, s még az én időmben (harmadik, negyedik elemista koromban, az iskolák államosításáig) szigorú rend jellemezte az iskolát: reggel istentisztelet, ezt követően az első órán közös imával és dicséret éneklésével indítva kezdtük a napot.

 

Édesapám a szamosszegi tanító házaspár fia volt, akik negyven évig szolgáltak. Édesapám közgazdasági egyetemet végzett és a családi archívumban lévő indexében Teleki Pál, Fodor Ferenc, Cholnoky Jenő, Czettler Jenő, Györffy István és mások aláírását őrzi. Arról volt nevezetes, hogy szülőföldjén éppen a nagy gazdasági válság idején szervezte meg azt a hitelintézetet, amely a kisgazdáknak, parasztoknak nyújtott kedvező kulcsú hitelt, olykor segélyt, hogy családi gazdaságaik elindulhassanak a kibontakozás, megerősödés útján. Közjóléti Szövetkezetnek hívták. Később emiatt reakciósnak minősítették. Édesapám azonban Fehérgyarmat-Mátészalka térségében akkor és később is mindig közkedveltségnek és megbecsülésnek örvendett.

Igen ám!

Volt egy félresikerült fia: én.

Ez a fiú néprajzi tanulmányokra adta a fejét az egyetemen és szülőföldjén merészkedett húsvéti locsoló verseket, tojásfestési technikákat, böjti és ünnepi étkezést és az ezek szokásrendjét megörökíteni.

Ez a fiú nagyszombat hajnalban megjelent a gyarmati katolikus templom előtt és az ételszentelésre váró asszonyokat, lányokat sorra fotózta.

És másnap már mindenki tudta Gyarmaton, hogy a Debrecenbe költözött Szabó Laci fia mindenkit lefotóz az ÁVÓ számára, aki szentelményt visz kosarában a templomba.

Kikérdezi őket.

Ki tudja mi lesz a vége?

De hogy jó nem sül ki belőle, az biztos.

Nem is gondolták volna, hogy ez a jámbor ember ilyen fiat nevel.

Módosítás dátuma: 2011. június 30. csütörtök, 12:57