Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Anekdoták néprajzosokról 56

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Dankó Imre és a múzeumi kalauz

Muzeológia órákat hallgatni a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetében mindig hatalmas élményt jelentett. Imre bátyánk minden félévben tartott valamilyen kurzust a témában, s mi jó páran igyekeztünk minden alkalmat kihasználni, hogy az öreg közelében lehessünk. A vizsgákat mindig hatalmas feszültség kísérte, a legtöbb hallgatónak keze-lába citerázott, mikor az öreg dörgő hangját meghallotta. Sok esetben csupán egyetlen szót kapott a diák Imre bácsitól, azt kellett azután kidolgozni. Délszláv népeknél Hunyadi Péter barátom a "Pirin" (hegység Bulgáriában, de egyben tánc és népzenei dialektus is), míg én a "kútya" (délszláv ház) szóval lettem helyreküldve. Emlékszem 1988-ban, kis Hoppál Miska egyik alkalommal a Kalotaszeg fővárosa kifejezéssel szenvedett, mikor Kovács Győző a következő feladványt kapta:

múzeumi kalauz

Tudni kell, hogy ez egy olyan kiadvány, mely a kiállításokat kíséri. Győző barátunk azonban ezt nem tudta akkor még, így a következővel kezdte feleletét:

-Múzeumi kalauz... Múzeumi kalauz.....

..aki

Erre Imre bátyánk feje vörös lett, s ráordított a delikvensre:

-Ha azt meri mondani, aki a jegyet lukasztja, akkor megölöm itt a helyszínen!

 

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 29. hétfő, 09:40
 

Anekdoták néprajzosokról 55

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

VERÁG NÁNÓ ESETE KESÁJ BÁCSIVAL

AVAGY A SZÉTFŐZÖTT MAMUSZ IGAZ HISTÓRIÁJA

OKNYOMOZÓ RIPORT

A tényállás

Azok, akik az 1950-es évek második felében jártak középiskolába a magyar nyelv- és irodalmat két kitűnő könyvből tanulhatták. Az elsős irodalom könyvet Julow Viktor írta, a nyelvtant, amely négy évre szólt, Kálmán Béla. Julow Viktorral jó barátságban voltam, Kálmán Béla pedig egyik legkedvesebb professzorom volt az egyetemen. Később a tudományos életben pedig öreg barátomnak és pártfogómnak is nevezhettem és sokat köszönhet neki Szolnok megye tudományos élete. Visszatérve nyelvtan könyvére! A végén szó esik a nyelvjárásokról, a nyelvjárások pontos hangtani lejegyzéséről, a valóságos és alaki tájszavakról, s ennek illusztrálásaként közöl néhány sort különböző nyelvjárás lejegyzett szövegéből. Ezek a tankönyvben csak illusztrációk, nem kellett megtanulni. De hát mit tanul meg a diák, mint éppen az ilyeneket. Osztályunkban alig akadt ember, aki ne tudta volna szó szerint – persze nem helyes kiejtéssel – az alább közölt szöveget. De így voltak ezzel más iskolákban is. Öcsém szerint az egész Fazekas Gimnázium tudott Verág nánó esetéről, unokahúgom is ismerte sokadmagával Zalaegerszegen. Országos jelenségről van tehát szó. A Dráva-menti nyelvjárásban közölt ékes szöveg a következő:

 

Verág nánó vett eszékön ety szőrmammuszt. De a mammusz naty vout. Mekkérdeszte Kesáj bácsit micsinyájjon véle. Kesján bácsi aszt monta:főzze mek, a mammusz maj’t összecsökik. De a mammusz nem csökött össze, hanem széjjelment.

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 27. szombat, 05:53 Bővebben...
 

Két karcagi adoma

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A NAGY KIRÁLY JÖN…

Ez még a nyolcvanas (1880) években történt, majd száz éve. Karcag református eklézsiájának egyik legfőbb támasza a Király család volt. A jómódú redemptus család bőven adakozott templomra, iskolára. Király Pál nagytermészetű, de igen vidám és gavallér ember volt. A papokkal tegező, baráti viszonyba volt és sok jó bort megiszogattak együtt. Nem tudom már, hogy micsodán, de egyszer úgy összeszólalkoztak, hogy Pali bácsi kirúgta a széket maga alól és kirohant a paplakból. Megfogadta, hogy nemcsak oda, de a templomba sem teszi be többé a lábát. De nemcsak ő maradt el, hanem a támogatás is. Ez pedig érzékenyen érintette az egyházat.

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 27. szombat, 05:04 Bővebben...
 

Anekdoták néprajzosokról 54

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

AKI SZEGÉNY AZ A LEGGAZDAGABB

Néprajzos pályám legcsodálatosabb pillanatát még hallgató koromban éltem meg. Azóta hiszek az emberben, az emberi jóságban és szeretetben.

Boldogkőváralján gyűjtöttem, ahová naponta jártam át Arkáról, ahol jó és bevált szállásom volt. Végig fényképeztem az akkor még szép számmal meglévő faragott kapufélfákat, majd késő délután kimentem a várhoz, s annak tövében megettem a magammal hozott elemózsiát. Amint ott szalonnáztam, egy csapat gyerek jött, úgy 6-12 éves közöttiek. Kiderült róluk, hogy testvérek. Két kecskét hajtottak, azokat legeltették a vár körül és közben játszottak. Mindnyájan mezítláb voltak. A lányokon könnyű karton ruha, a fiúk fekete klott gatyában, félmeztelenül, fejükön különféle sapka. Kis szőke gyermekek voltak. Odajöttek hozzám, s nézegették a fényképezőgépet, kérdezgettek. Én a maradék szalonnából katonákat nyestem és azzal kínáltam őket. Megtudtam, hogy nem messze laknak, Butyina a családnevük és legalább 9-10 gyerekes, meglehetősen szegény család tagjai. A barátságos gyermekek azt ígérték számomra, hogy szüleikben és a még élő nagyszülőkben értékes és sokat tudó adatközlőkre lelhetek. Ezért, mikor becsattintottam a bicskámat és szedelőzködni kezdtem, megkérdeztem, hogy van-e otthon valaki ráérő ember, akivel elbeszélgethetek. A legnagyobb lány készséggel ajánlotta, hogy hazakísér.

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 26. péntek, 03:05 Bővebben...
 

A hó a hé?

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A hó a hé?

Fölmentek az alsósófalvi székelyek a Bogdánra (Parajd fölött a Görgényi-havasokban), s eltekintettek a Fogaras felé. Meglátva a fehérlő csipkéket így az egyik a másikhoz:

-A hó a hé? (értsd: az hó-e hé?)

-Hó há! (hó hát!)

Gyűjtés ideje, helye: Alsósófalva, 2010. ősz,

Adatközlő: Fülöp Károly

 


3. oldal / 14