2011. augusztus 27. szombat, 05:48
Szabó László
           
Verág Nánó esete Kesáj bácsival
AVAGY A SZÉTFŐZÖTT MAMUSZ IGAZ HISTÓRIÁJA
OKNYOMOZÓ RIPORT
A tényállás
Azok, akik az 1950-es évek második felében jártak középiskolába a magyar nyelv- és irodalmat két kitűnő könyvből tanulhatták. Az elsős irodalom könyvet Julow Viktor írta, a nyelvtant, amely négy évre szólt, Kálmán Béla. Julow Viktorral jó barátságban voltam, Kálmán Béla pedig egyik legkedvesebb professzorom volt az egyetemen. Később a tudományos életben pedig öreg barátomnak és pártfogómnak is nevezhettem és sokat köszönhet neki Szolnok megye tudományos élete. Visszatérve nyelvtan könyvére! A végén szó esik a nyelvjárásokról, a nyelvjárások pontos hangtani lejegyzéséről, a valóságos és alaki tájszavakról, s ennek illusztrálásaként közöl néhány sort különböző nyelvjárás lejegyzett szövegéből. Ezek a tankönyvben csak illusztrációk, nem kellett megtanulni. De hát mit tanul meg a diák, mint éppen az ilyeneket. Osztályunkban alig akadt ember, aki ne tudta volna szó szerint – persze nem helyes kiejtéssel – az alább közölt szöveget. De így voltak ezzel más iskolákban is. Öcsém szerint az egész Fazekas Gimnázium tudott Verág nánó esetéről, unokahúgom is ismerte sokadmagával Zalaegerszegen. Országos jelenségről van tehát szó. A Dráva-menti nyelvjárásban közölt ékes szöveg a következő:
Verág nánó vett eszékön ety szőrmammuszt. De a mammusz naty vout. Mekkérdeszte Kesáj bácsit micsinyájjon véle. Kesján bácsi aszt monta:főzze mek, a mammusz maj’t összecsökik. De a mammusz nem csökött össze, hanem széjjelment.
Módosítás dátuma: 2018. április 03. kedd, 19:56
Bővebben...
2011. augusztus 26. péntek, 19:15
Szabó László
A NAGY KIRÁLY JÖN…
Ez még a nyolcvanas (1880) években történt, majd száz éve. Karcag református eklézsiájának egyik legfőbb támasza a Király család volt. A jómódú redemptus család bőven adakozott templomra, iskolára. Király Pál nagytermészetű, de igen vidám és gavallér ember volt. A papokkal tegező, baráti viszonyba volt és sok jó bort megiszogattak együtt. Nem tudom már, hogy micsodán, de egyszer úgy összeszólalkoztak, hogy Pali bácsi kirúgta a széket maga alól és kirohant a paplakból. Megfogadta, hogy nemcsak oda, de a templomba sem teszi be többé a lábát. De nemcsak ő maradt el, hanem a támogatás is. Ez pedig érzékenyen érintette az egyházat.
Módosítás dátuma: 2011. augusztus 27. szombat, 05:04
Bővebben...
|
2011. augusztus 26. péntek, 03:02
Szabó László
Aki szegény az a leggazdagabb
Néprajzos pályám legcsodálatosabb pillanatát még hallgató koromban éltem meg. Azóta hiszek az emberben, az emberi jóságban és szeretetben.
Boldogkőváralján gyűjtöttem, ahová naponta jártam át Arkáról, ahol jó és bevált szállásom volt. Végig fényképeztem az akkor még szép számmal meglévő faragott kapufélfákat, majd késő délután kimentem a várhoz, s annak tövében megettem a magammal hozott elemózsiát. Amint ott szalonnáztam, egy csapat gyerek jött, úgy 6-12 éves közöttiek. Kiderült róluk, hogy testvérek. Két kecskét hajtottak, azokat legeltették a vár körül és közben játszottak. Mindnyájan mezítláb voltak. A lányokon könnyű karton ruha, a fiúk fekete klott gatyában, félmeztelenül, fejükön különféle sapka. Kis szőke gyermekek voltak. Odajöttek hozzám, s nézegették a fényképezőgépet, kérdezgettek. Én a maradék szalonnából katonákat nyestem és azzal kínáltam őket. Megtudtam, hogy nem messze laknak, Butyina a családnevük és legalább 9-10 gyerekes, meglehetősen szegény család tagjai. A barátságos gyermekek azt ígérték számomra, hogy szüleikben és a még élő nagyszülőkben értékes és sokat tudó adatközlőkre lelhetek. Ezért, mikor becsattintottam a bicskámat és szedelőzködni kezdtem, megkérdeztem, hogy van-e otthon valaki ráérő ember, akivel elbeszélgethetek. A legnagyobb lány készséggel ajánlotta, hogy hazakísér.
Módosítás dátuma: 2018. április 03. kedd, 19:56
Bővebben...
|
