Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Anekdoták néprajzosokról 30. Kiskun etnikus specifikum

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Kiskun etnikus specifikum

Ugyanezen az úton (lásd anekdoták néprajzosokról 29) Bodó Sándor barátunk a fogatolást tanulmányozta. Főleg egyes fogatok jártak stráfkocsit húzva. Egy idő után Sanyi megjegyezte, hogy valami érdekes sajátosságot vélt felfedezni, ami úgy tűnik, hogy jellemző a Duna-Tisza-közére. Ha egy ló van, az mindig jobb oldalra van befogva. Ellenkezőjét nem tapasztalta. Mi is figyelgettük a fogatokat, s valóban így volt. Na, ez valami helyi sajátosság, nyugtázta Sándorunk. Örült, hogy valami új dologra, netán etnikus specifikumra bukkant. Mondjuk neki, hogy megkérdezett-e valakit ebben a dologban? Kiderült, hogy még nem.
Egyik helyen valamiféle heti piac volt, ahol több fogat is álldogált, közöttük egyes is. Kiszálltunk, hogy néhány fényképet csináljunk, megnézzük a kirakott portékákat. Én odamentem az egyik fogatoshoz és megkérdeztem, miért van az, hogy ha egy ló húzza a szekeret, akkor mindig jobb oldalra fognak be?
–Így írja elő a KRESZ. –  válaszolta.
Nesze neked etnikus specifikum!

Módosítás dátuma: 2018. április 03. kedd, 19:52
 

Anekdoták néprajzosokról 29. Szívdobogást kap, mint Viga Gyula a Coca-Colától

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Szívdobogást kap, mint Viga Gyula a Coca-Colától

Szabadszálláson gyűjtöttünk már második éve Sztrinkó István irányításával. Az első év jól sikerült és eredményes táborozásának híre többeket vonzott. Lehetőség nyílt ugyanis arra, hogy a kecskeméti múzeumok pénzén jó két hétig vizsgálódhasson valaki Szabadszálláson és tágabb környékén. Olyanok, akik valamelyik témát nagyobb térségben gyűjtötték, kutatták, lehetőséget kapta arra, hogy ide is eljussanak. Viga Gyula abban az időben a kecsketartáshoz gyűjtött anyagot országosan is, míg Bodó Sándor az igázást vizsgálta ugyanígy. Történt, hogy egyik nap úgy döntöttünk, hogy néhányan Szabadszállásról elindulva elmegyünk Kiskunfélegyházáig, közben ki-ki a maga témájához végez megfigyeléseket, kérdezget, tájékozódik, s egyáltalán megismerkedik a Duna-Tisza-köze középső részével. Izsák, Orgovány, Jakabszállás, Kisszállás, Fülöpjakabszállás, illetve néhány tanya volt a megállóhelyünk.

Módosítás dátuma: 2018. április 03. kedd, 19:51 Bővebben...
 

Anekdoták néprajzosokról 28. Gyümölcsoltó Szolnoky Lajos

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Gyümölcsoltó Szolnoky Lajos

Szolnoky Lajos volt egy időben Szolnok megye múzeumainak néprajzi szakfelügyelője. Tisztét igen lelkiismeretesen látta el. Nem egyszer segített hozzá bennünket olyan pénzek megszerzéséhez, amin aztán tárgyakat vásárolhattunk. A megyei tanácsi tisztviselők valahogyan nem kedvelték a néprajzot, ám őt respektálták, s néha megnyílt pénztárcájuk számunkra is. Egyik látogatásakor bejelentette, hogy voltaképpen nem is Szolnokon akar szétnézni, hanem Tiszafüredre kíváncsi. Azt remélte, hogy ide megérkezvén gépkocsit tudunk biztosítani. Sajnos ez akkoriban lehetetlen volt, s kénytelen volt vonattal tovább utazni, személyvonattal, karcagi átszállással. Nagy nehezen sikerült telefonálni Füredre (ez sem volt akkoriban könnyű), s jelezni Füvessy Anikónak, hogy melyik vonattal érkezünk.

Módosítás dátuma: 2018. április 03. kedd, 19:50 Bővebben...
 

Anekdoták néprajzosokról 27. Szolnoky Lajos nagy-nagy vétke

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Szolnoky Lajos nagy-nagy vétke

Szolnoky Lajossal eléggé bensőséges viszonyban voltam. Összekötött bennünket Debrecen is, s az, mint kiderült, hogy Debrecenben egyik nagybátyámnak cserkészparancsnoka is volt, s ők is kölcsönösen kedvelték egymást. Sok jó tanácsot kaptam tőle, s azon túl lenyűgözött az a kitartó és aprólékos, ugyanakkor nagyvonalú módszer, ahogyan a tárgytörténetet, a muzeológiát művelte. Szolnokra többször is meghívtam előadást tartani, s mikor mintaszerű tárgytörténeti munkája (Alakuló munkaeszközök) megjelent, erről külön vitát is rendeztünk. Már korábban említettem, hogy igen pedáns, igazi úriember volt küllemre is. Azt írtam, hogy Patay Pál  és ő, ha egy szőlőbeli kunyhóban aludtak volna, ott is kikeményített pizsamát öltöttek volna fel. Nemcsak a fehér ing, a nyakkendő és a kivasaltság jellemezte, de sokat adott a válogatott megfogalmazásra nemcsak írásban, hanem szóban is. Egyszer Nyíregyházán volt a Dunán-inneni néprajzos muzeológusoknak több napos összejövetele.

Módosítás dátuma: 2018. április 03. kedd, 19:49 Bővebben...
 

Anekdoták néprajzosokról 26. Két divatdiktátor: Kaposvári Gyula és Szabó Dzsoni

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Két divatdiktátor: Kaposvári Gyula és Szabó Dzsoni

Tagadhatatlan tény, hogy a szolnoki múzeum munkatársai sohasem tartoztak a szakma legelegánsabb emberei közé. Nem akarok itt olyan neveket említeni, mint Patay Pál jeles régészünk vagy Szolnoky Lajos, akik feltehetőleg még egy szőlőbeli kunyhóban hálva is kikeményített pizsamát viseltek. Elég, ha egy átlagos szakmabelire gondolunk, aki tudja, hogyan lépjen be a munkahelyre, ha köznapi munkáról vagy kiállításnyitásról van szó. Magam sem tartoztam soha az élvonalbeli piperkőcök közé, de azért ha kellett nyakkendőt kötöttem. Bár ez nem minden. Lehet ezt úgy is viselni, hogy szerencsésebb lenne, ha a ruhásszekrény nyakkendő tartóján maradt volna.

Módosítás dátuma: 2018. április 03. kedd, 19:49 Bővebben...
 


11. oldal / 16