Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Szellemi néprajz Népi vallásosság

OROSZ ISTVÁN NYOMÁBAN Búcsújárás Jászladányon

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

OROSZ ISTVÁN NYOMÁBAN

Búcsújárás Jászladányon I. rész

„Vagynak Országunkban úgymond különb-féle hidég és hév vizek mellyek természet szerént hasznosok. Némelly a vasat rézzé változtattya, némelly a zsugorodott inakat kitágíttya némelly pedig a fekélyes sebeket is meggyógyíttya. De ezektől nagyon különbözik a Tóth Verebélyi pusztán lévő Szent Forrás vize, mert ennek ereje annyira emeltetett, hogy nem egyféle, hanem mindenféle nyavalyát gyógyít, a' mint a feljegyezendő példákból minden okos ember kénytelen megismérni. Nem lehet tagadni itten némák, sánták, bénnák, köszvényesek, tagokban romlottak, hideglelősök és többféle nyavalyások előbbeni ép egészséget nyertek.”

( Szentmihályi Mihály)

1.1 Előszó

            Dolgozatom a szülőfalum jelenlegi vallási életével, azon belül bővebben a ladányiak búcsújárásával foglalkozik. Jászladányról több helyre is szerveznek búcsújárást, de ezek közül kiemelkedik Mátraverebély, ahova a falu lakói valószínűleg az 1700-as évek vége óta járnak el Áldozócsütörtökön. A búcsúsok II. világháború befejezése után ezt áttették az ünnep után következő vasárnapra. Amikor még a napján tartották, főleg gyalog mentek a búcsúsok - ezzel is vezekelve bűneikért.

            A falu vallásos lakossága csekély kivétellel római katolikus. A reformátusok száma kb. 20-25 főre tehető; ők főleg  házasságok révén kerültek a faluba a szomszédos községekből (Jászkisér, Tiszasüly, Szászberek), ritkábban távolabbi településekről. Így a búcsújárás a falu egész lakosságát érinti, illetve érintené. Hiszen ezeken a zarándoklatokon a falunak egy szűk, de jelentős számú lakója vesz részt.

            Célom volt összegyűjteni a falu jelenleg is élő búcsújáró szokásait, valamint Mátraverebély-Szenkút történetét. Adatközlőim két kivétellel jászladányi születésűek, Pávay Sándor és Pataky Vidor a falu volt, illetve jelenlegi papjai. Munkamódszereimet úgy választottam meg, hogy a szakirodalom áttanulmányozása mellett az adatközlőkkel történt beszélgetéseket rögzítettem, így lehetőség nyílt arra, hogy az elmondottakat pontosan visszaadhassam.

Módosítás dátuma: 2015. március 11. szerda, 10:02 Bővebben...
 

„Nagy Isten kedvében – örök dicsőségben”

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Gondolatok a Templomok művészete című kiállítás kapcsán

A fényképre kattintva tekintheti meg a cikkhez tartozó képgalériátSzolnoki Galéria 2010. november 22 – 2011. január 30.

A 2010-es évben hónapokig jártuk megyénk katolikus templomait, abban reménykedve, hogy kellő számú, és minőségű műtárgyat tudunk összegyűjteni és kölcsönözni ahhoz, hogy megvalósítsuk azt a kiállítást, amiről már oly rég beszélgettünk a múzeumi kutatószobánkban. Bemutatni a környék egyházi művészetének stílusait, megismerni a kedvelt szenteket, azok megformálását, felfedezni az esetleges lokális ízeket, s persze megismerni a templom és közösség mai viszonyát: van e hatása az embereknek a templomra, s a templomnak az emberekre? S persze nagyon kétséges volt az is, hogy a helyiek hogyan fogadják céljainkat. Előfordult, hogy gazdag közösségek, akiknek igazán lenne dicsekednivalója egy ilyen kiállításon, mereven elzárkóztak még a kiállítás gondolatától is. Máshol szeretettel osztották meg velünk szegényes, lázáros szomorú nincseiket. Izgalmas volt a harc egy-egy műtárgyért, ami olykor törvényszerű kudarccal végződött, s megható máshol, ahol mindent adtak volna, abból a kevésből is, amijük van.

A kiállítás rendezése azon ritka örömök egyike volt számunkra, ami ritkán adatik meg egy muzeológusnak. Szép anyag jött össze, s a tárlat is úgy sikerült, ahogy szerettük volna: saját gyűjtésből, jól kivehető irányvonalak mentén. Most régi fotóinkat nézegetve, emlékeket keresgélve a múló napok útvesztőjében állítunk emléket, felidézve a hajdani tárlatot.

Jász-Nagykun-Szolnok megye két katolikus egyházmegyéhez tartozik. A Szolnoktól északra eső terület az Egri Főegyházmegyéhez, a délre eső részek, Szolnokkal együtt, pedig a váci egyházmegyéhez tartoznak. Kiállításunk az Egerhez tartozó templomok művészetét mutatta be. Sokan, a kiállítás címének hallatán talán drágakövekkel díszített aranytárgyakra gondolnak, múzeumok díszhelyére kívánkozó reneszánsz festményekre, hallatlan gazdagságra. A templom azonban más, mint egy kincsestár. Szellemiséget tükröz egy évezredes hazában, lelkiséget, mely segített rossz korokban, s szerénységre intett jó sorunkban. Többnyire falusi, kisvárosi templomok tartoznak területünkhöz, az ódon aranyozás néhol már igencsak megkopott, s a falak is a vizes salétrom mintáját mutatják. Néhol a művészeti stílusok véletlenszerű keveredése mutatkozik a berendezésben, máshol egységes, egy ízlés szerinti az igényes műtárgyak sora a gyönyörű templomban. A Jászság nagy, többnyire késő barokk templomaival szemben ott vannak a Tisza mente piciny templomai, vagy a Nagykunság kései építésű épületei. Kicsiny az általunk vizsgált terület, mégis találhatunk különbségeket tájegységei között úgy stílusban, mint a tisztelt szentek sorában. S persze felfedezhetünk általánosítható hasonlóságokat is. A kiállítás ezeket a mozgató és meghatározó tényezőket próbálta feltárni, gyakran már repedező faszobrok, megfakult festmények mellett felvonultatva a jelen fontos tárgyait, magas művészi színvonalú alkotásait is.

Módosítás dátuma: 2012. április 30. hétfő, 09:42 Bővebben...
 

A tiszafüredi református egyház úrasztali tárgyai

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A tiszafüredi református egyház úrasztali tárgyai

A tiszafüredi református egyház anyakönyvébe bemásolva bukkantam rá 1986-ban[1] az úrasztali tárgyak 18. sz.-i összeírására, címe:”A Szent Ecclesiának Communiohoz tartozó Asztali Eszközei így találtattanak: 1761dikben”. Az összeírás alaposabb áttanulmányozása után kitűnt, hogy valójában nem egy, hanem két összeírásról van szó. A második 1809-ban készült.[2] Ekkor azonban a könnyebb megoldást választották, mert nem állítottak össze egy új összeírást, hanem az 1761. évi tárgyleltárt elővették, ellenőrizték, a változásokat bejelölték rajta (pl.nem találtatik, elszakadozott vagy egyszerűen csak kihúzták a tárgyat), az újabbakat pedig folytatólagosan hozzáírták. Ennek következtében a fémtárgyak és textíliák eredetileg kialakított logikus sorrendje felborult, mert ha már valami nem fért a megfelelő helyre, beírták a végére vagy oda, ahol éppen hely volt. Az írásképből következtetve az iratot többen írták.

A képre kattintva több fotót is megtekinthet!A Szent Ecclesiának Communiohoz tartozó Asztali Eszközei így találtattanak: 1761dikben

Kék viseltes posztó Abrosz. Ezt Kis Mihály Uram idejibe a templom ablakából a hová tétette, ellopták

Item fejér sellyem Abrosz arany csipkével környül varva

Kendők: 1. Zöld habos Tafota arany Csipkével környül varrott, mellynek közepin ugyan ollyan csipkébül négy Szegű Csillag vagyon varrva

2. Fátyol forma tiszta fejér Selyem kendő, mellynek négy szegeletein zöld és sárga Selyemmel szövött Virágok vagynak

3. Tiszta fejér Sürü Patyolatbúl való Kendő, mellynek négy szegeletein és szélinek közepein arannyal varrott virágok, környülötte pedig arany csipke vagyon varrva.

Szövetes Katalin Asszony Ajándékja.

4.Tiszta fejér Lengyel Patyolatbúl való kendő, mellynek négy szegeletei arany és ezüst fonálbúl varrott virágokkal vagynak varrva

5.Tiszta fejér Patyolatbúl való kendő, mellynek négy szegeletein és Széleinek közepein tiszta, arany fonállal varrott virágok vagynak de Ao. 1731 ezen Betűkkel: J. A. B. O. azaz Jakabházi Borbára Tek. Nemz. László Ur Hites Társa

6. Tiszta fejér Lengyel Patyolatbúl való Kendő, mellynek négy szegeletein arany és ezüst fonállal varrott virágok vagynak

7. Tiszta fejér Lengyel Patyolatbúl való Kendő, mellynek szegeletein, szélein és közepin arannyal, ezüsttel és fejér fonállal vagyis Pamuttal varrott Virágok vagynak

8. Tiszta fejér Patyolatbúl való Kendő, mellynek négy szegeletein, és széleinek közepein ezüst fonállal és fejér czérnával varrott virágok vagynak.

9. Tiszta fejér ritkás Patyolat kendő, mellynek Szegeletein Széleinek közepein, zöld, veres és fejér selyembül varrott virágok vagynak. Ez el szakadozott. (áthúzva)

9. Egy Setét kék posztó abrosz, melynek szélin veres selyem perem vagyon, ezt ajándékozta a Sz. Ekklesiának Varga Andrásné Asszony, Ao 1762.

10. fejér Sávos Abrosz, körül fejér Csipkével, a közepin fejér tzérna kötés vagyon.

11. fejér Sávos Abrosz magábul rolytos a két végin

13. Ezen Asztali Készületnek tartására vagyon egy fejér Iskatulya, mellyet vett Tiszteletes Forián István Ur Ao. 779.

Következnek a Tányérok

1. Egy Ezüst Tányér, mellyet Debretzeni lakos Nzetes Kecskeméti János és Kapoltsi Ádám Uraimék 1728dikban Istenes buzgóságokbúl ajándékoztanak

2. Egy Ón Tányér közönséges formára 1720dikban öntetett.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 22. hétfő, 16:08 Bővebben...
 

A jászok vallásossága a XVIII. században

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A jászok vallásossága a XVIII. században

A jász öntudat művészettörténeti, vallásnéprajzi megközelítése

A fotóra kattintva több képet is megtekinthet!1. Bevezetés

A kutatási téma ismertetése, célkitűzések, módszerek, az elemzett források bemutatása

Dolgozatomban egy alföldi kistáj, a Jászság katolikus egyháztörténetét, népi vallásosságát vizsgálom a XVIII. században. Mivel a jászok Magyarországra való betelepülésük óta egy tömbben éltek, vallási életük folyamatos és katolikus hiten maradt az évszázadokon át, kiválóan alkalmas a jászsági helyi sajátságok nyomon követésére. A privilegizált jászok helyzete, önkormányzatuk önállósága, az, hogy jobbágyi helyzetben nem voltak, tovább erősíti azt a lehetőséget, hogy a Jászságot a környezetétől elkülönülő egységként határozzuk meg.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 30. kedd, 20:27 Bővebben...
 


2. oldal / 2