Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Szellemi néprajz Népi vallásosság

A szegedi dömötörözés

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A szegedi dömötörözés

Ismeretes, hogy a szegedi székesegyház, más nevén Fogadalmi templom helyén állott a harcosok és juhászok védőszentjének, Szent Dömötörnek ajánlott palánki, azaz belvárosi plébániatemplom. Ennek búcsúnapjához (október 26.) egészen 1837-ig kapcsolódott a dömötörözés, vagyis a juhoknak a legelőről való behajtása után tartott pásztoráldomás. E napon a pusztai juhászok, pásztorok zászló alatt vonultak a búcsúra. A zászlóvivő után jöttek a tanyai kapitányok, öreg gazdák. Utánuk felbokrétázott juhászlegények terelgették az ajándék fehér bárányokat, a menyecskék pedig ropogósra sült fonatos kalácsot és szőlőt hoztak. A menetben a juhászok többi hozzátartozói is részt vettek.

A Dömötör-templom előtt a céhek várakoztak zászlóikkal. Amikor a pásztorok menetét látták, a templom küszöbén álló főbíró címeres botjával – amelyre az Isten Báránya is rá volt faragva – jelt adott és megindult a magisztrátussal együtt a puszták népe felé. A zászlóvivő tanyai kapitányt megölelte, majd megfordulva, a pásztorokat a templom felé vezette. A plébános teljes díszben, fényes segédlettel, baldachin alatt várta őket. Amikor a menet a küszöbhöz ért, a plébános a Magnificat anima mea éneklésébe kezdett. A nép maga is énekelt, miközben bevonultak a templomba.

Bővebben...
 

Népünk áprilisi védőszentjei

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Népünk áprilisi védőszentjei

Legtöbbször április hónapjára esnek a húsvéti ünnepek, amelyek színes liturgiájukkal, gazdag hagyománykincsükkel népünk legnagyobb vallásos élményei közé tartoznak. Érthető tehát, hogy a népi védőszentek áprilisi kultusza inkább a hónap végére: Szent György és Szent Márk napjára korlátozódik.

Szent György (április 24.) a IV. században szenvedett, mint fiatal katona vértanúságot. Életéről alig tudunk valamit, azonban már a koraközépkorban a legtiszteltebb szentek közé tartozott. Ő lett a lovagideál.

Szent György napja Európa javarészében tavaszkezdetnek számít. A hozzá fűződő hiedelmekben még ma is primitív-pogány hiedelmek lappanganak, amelyek a nép tudatában békésen megférnek Szent György keresztény heroizmusával. Az Egyház különben nagy körültekintéssel helyezte a Szent ünnepét erre a napra. A rómaiaknál ugyanis ekkor volt Pales pásztoristennek ősi ünnepe, a Palilia, amikor a pásztorok az istállókat kisöpörték és vízbemártott babérágakkal meghintették. A Veszta-szűzektől kapott hamu, vér és szalma szintén szerephez jutott a lustrátióban. A szalma lángjánál megfüstölték magukat és jószágukat. A nyájat áthajtották a tűzön és maguk is háromszor átugrottak rajta, hogy a bajtól, boszorkányok rontásától megmenekedjenek. A pásztor áldozatot mutatott be az istennek és kérte tőle mindazt, amire jószágának szüksége lehet. Imádsága végén kezet mosott a reggeli harmatban. E pogány kultusz ellensúlyozására rendelte az Egyház Szent György ünnepét, hogy a nép ezentúl a szent vértanú oltalmát keresse a maga, jószága és földje számára, hiszen Szent György a legenda szerint a sárkányt is megölte, tehát van ereje minden gonosz távoltartására, amely a nekizsendülés idején az emberek megrontására, kárára törekszik. Ezúttal azonban a régi képzetek nem halkultak el, hanem változatlanul megmaradtak és jórészt ma is köteleznek.

Bővebben...
 

Népünk márciusi védőszentjei

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Népünk márciusi védőszentjei

Egyházi jellegű népszokásainkban március hónapja jórészt a nagyböjti töredelem ideje. A hívek ilyenkor szívesen összejönnek a templomban, vagy egyes házaknál a fájdalmas olvasó elvégzésére, éneklésére. Népénekeink túlnyomó része éppen az Úr szenvedését, Mária fájdalmát siratja. Népünk különben a nagyböjtben ennek előtte olyan ünnepeket és ájtatosságokat is számon tartott, amelyeknek ma már szinte az emlékezetük is kiveszett. Nyomaikat legfeljebb kódexeinkben, régi imádságoskönyvekben és vallásos ponyvairatainkban találhatjuk meg. Ilyenek: Krisztus Urunk szentséges öt sebeinek napja (nagyböjt első péntekje), Krisztus Urunk töviskoronája napja (nagyböjt második péntekje), Krisztus Urunk drágalátos vérének napja (nagyböjt harmadik péntekje). Olvasók, litániák, imádságok, énekek, középkori misekönyveinkben pedig miseintenciók bizonyítják hajdani népszerűségüket, régi kultuszukat. Érdekes, hogy Tápén a nagyböjt heteit, illetőleg vasárnapjait is meg tudják nevezni: első a csonkahét és csonkavasárnap (Invocabit), második a guzsahét és guzsavasárnap (Reminiscere), harmadik a nevetlenhét és nevetlenvasárnap (Oculi), negyedik a sükethét és süketvasárnap (Laetare), ötödik a feketehét és feketevasárnap (Iudica), hatodik a virághét és virágvasárnap (Palmarum). Ez utóbbiak különben már általánosan is ismeretesek.

Március hónapjának egyébként első kiemelkedő népi patrónusa Szent Gergely. Napja (március 12.), a gregoriánus naptárreform előtt a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett és egyúttal az iskolaév kezdete is volt. Ezen a napon az elmúlt századokban országszerte ismeretes szokásként élt a gergelyjárás. Ez a szokás abban a középkori diákünnepben gyökerezik, amelyet IV. Gergely pápa rendelt el (830) Nagy Szent Gergely tiszteletére, aki a diákság érdekében sokat tett. Így lett Szent Gergely Miklóssal és Balázzsal együtt e középkori diákok patrónusa. A magyar gergelyjárás bizonyára szintén a középkorba nyúlik vissza, első biztos adatunk azonban csak a XVII. századból való. Az oktatás régi patriárkális rendjének változásával a játék az iskolából kiszorult, de mint népszokás, és mint dramatikus gyermekjáték napjainkig fennmaradt, hiszen a gyermekek a néphagyomány leghűségesebb őrei közé tartoznak.

Bővebben...
 

Népünk februári védőszentjei

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Népünk februári védőszentjei

A februári jeles, a népnek emlékezetes napok sorát Gyertyaszentelő Boldogasszony nyitja meg. A naphoz fűződő népszokások a liturgiában gyökereznek. Tudjuk, hogy ezen a napon az Egyház gyertyát szokott szentelni. A szentelt gyertya Krisztust jelképezi. Ahogy az agg Simeon tartotta karján a kis Jézust, éppen úgy tartják kezükben a hívek is a gyertyát, Krisztus jelképét ezen a napon. A gyertyaszentelés régente nagy ünnepélyességgel, az egész közösség részvételével történt. Így Kiskunfélegyházán 1808-ban a városi tanács elhatározza, hogy az ünnepen „úgy, mint régente a hívők nagyobb buzgalma, Isten dicsőítése és az ünnepély magasztosabbá tételére a gyertyák megáldása után azok elfogadására az ünnepélyt végző pap kezéből térdhajtással, a gyertyákat megcsókolva, a tisztviselő urak: kapitány, ügyész és a táblabírák, végre a tanácsbeliek rendben az oltárhoz járultak és gyertyák osztatván ki közöttük, a keresztvivő után mennek égő gyertyákkal.”

A szentelt gyertyának a katolikus népéletben számos alkalmazása van. Égi háború idején szokták meggyújtani, hogy a vihar rontó szelleme Krisztus előtt megszégyenüljön. Haldoklónak adják a kezébe, hogy a kísértő gonosz lelket messzire riasszák vele. Különösen az olyan gyertyát tartják hasznosnak, amelyet már hétszer megszenteltek, hogy a lélek ne keresse sokáig a mennyország kapuját.

Balázs (február 3.) napján történik a Balázs-áldás, vagy más néven a balázsolás. Szent Balázst ősidőktől fogva tiszteli a keresztény nép, mint a torokbajok csodálatos orvosát. Egyes magyar vidékeken ismeretes a balázsnapi almaszentelés is, amelyet sajátos hazai liturgikus fejleménynek kell tekinteni. Az ilyen almát hathatós orvosságnak tartja a nép.

Módosítás dátuma: 2022. február 07. hétfő, 18:28 Bővebben...
 

Népünk januári védőszentjei

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Népünk januári védőszentjei

Ismeretes, hogy a katolikus magyar nép élete mennyire összeforrott az egyházi évvel. Amíg a városi embernél az ünnepek és hétköznapok mind érzelmi és hangulati megnyilvánulásaikban, mind pedig külsőségeikben összefolynak és így elszürkülnek, s sajnos sokszor az ünnep is csak munkaszünet és világias szórakozás lehetősége a megszentelődés különösebb igénye nélkül, addig a nép még elevenen érzi a különbségeket: nemcsak teste, hanem lelke is ünneplőbe kívánkozik. Feltűnő, hogy még ma sem a polgári év szerint számítja az időt, hanem az Egyház ünnepei szerint.

A vallás titkainak élményét a nép számára az egyházi év jelenti a maga liturgikus szertartásaival, meg a belőlük sarjadzó, sokféle helyi szokással. Az ünnepek még nem veszítették el előtte eredeti jelentésüket, hagyományos tartalmukat és szimbolikájukat. A paraszti vallásosságot bensőséges életközelség jellemzi. Így például a városi gyerek a környezet kedvezőtlensége miatt vallását az iskolában „tanulja” meg, a falusi gyerek viszont az élő vallásos néphagyományokból éli át, tehát abban a köntösben, abban az alakban teszi magáévá, ahogyan az erkölcsökből, szokásokból, szülőföldje népének életéből és kultúrájából megismeri, ahogyan faluja templomának liturgiájában, az ő gyermeki környezetének énekeiben, történeteiben és sajátos imádságaiban átéli. Így az egyszerű ember számára aztán Isten és az ő világa nem tűnik fel megközelíthetetlennek, hanem mintegy a szülőföldhöz tartozónak. Krisztus ott őrködik keresztjén és vigyáz a falu népére, ott vándorol az egyszerű nép mondáiban. Szűz Mária, akit jámbor hittel tisztel a közeli búcsújáróhelyen, megszentelte a paraszti környezetet.

De a mennyország népe is, Isten szentjei is különös hivatást töltenek be a népéletben, sajátos szerepet vállalnak, hogy segítségükre legyenek azoknak, akik bennük bizakodnak. Cikkeink az egyes hónapok népi védőszentjeiről fognak szólani és rámutatnak a szentek egyességének csodálatos, számunkra is tanulságos élményére, amely népünket annyira jellemzi.

Módosítás dátuma: 2022. január 20. csütörtök, 13:10 Bővebben...
 


2. oldal / 5