Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Szóláshasonlat Tompáról

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Szépirodalom a folklórban

Internetfüggőség ide – facebook-jelenlét oda, az irodalom - hisszük és valljuk - ÉL. Gömör, ez az ország az országban (hogy mikor, melyikben, mennyire: lényegtelen részletkérdés) különösen híres arról, hogy népe irodalmi vénával megáldott. Ha igaz, ha nem, szeretjük ezt hallani is, hangoztatni is. Talán ezért is lett úgy, ahogy lett: Rimaszombat főterén ma már –hála a Magasságos Felettünk Lakónak és földi segítőinek – két költőszobor is emlékeztet bennünket erre. Tompa Mihályé, aki sokáig élt ezen a vidéken, már több helyen is megfordult, de manapság végre ismét az igazi helyén áll. Gömöri lelkészhez is, a gólyához és a madár fiaihoz szomorú verset író költőhöz is illik mélázó arca, fejének lehajtott tartása, az egész alak nyugalmat (vagy belenyugvást?) sugalló hangulata. Petőfi szobra 2004-ben került mellé. Alakja kisebb, ámde…. Tompa Mihály mellett különösen kifejező felfelé tekintő arca, „huszáros” tettrekészsége, harcosan borzolt haja, lendületes tartása. Egyszóval a két alak egymásmellettiségével is hangsúlyozza a megformáltak lelki alkatának különbözőségét, Petőfi harcosságát, Tompa melankóliáját.

Talán ez az utóbbi vezette Jóska bácsit a legújabb szóláshasonlat, egy igazi folklór gyöngyszem megfogalmazására…

Egy 6-7- éves falubeli gyerek elcsent valamit az udvaráról, de nem jól sikerült a manőver, a tettes füle a Jóska bácsi kezébe került.

- Te semmirevaló gazember, többet ne kerülj a szemem elé!

- ….

- Szégyelld magad, szomszédok vagyunk, és meglopsz!

- ….

- Mi az, hallgatsz!!!??? Micsoda, egy szót se szólsz, beszélek hozzád, te meg csak hallgatsz és a földet nézed, mint az k..va Tompa azon a k..va téren!!!

Módosítás dátuma: 2011. szeptember 13. kedd, 14:38
 

Hajt, mint Gencsi

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

"Hajt, mint Gencsi."

Seres István használta a szólást arra, hogy most már sietni kell. A rakott kő falat fugázta, s ezt arra értette, hogy siet a munkával, de fölösleges sürgetni, mert ha siet, akkor sem lesz kész hamarabb.

Gencsi nevezetű személy Ibrányból (Szablocs megye, Rétköz) Paszabra (15 km) lovaskocsival egy hét alatt ért árt szekerével, annyi kocsma került útjába.

Gyűjtés ideje, helye: 2011. szeptember 11. Cserépfalu, Borsod megye

Adatközlő: Seres István, Ibrány (Szabolcs megye, Rétköz), szül: 1972

Módosítás dátuma: 2011. szeptember 13. kedd, 06:39
 

Az ég szakadjon rád, meg egy darab Jóisten!

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

"Az ég szakadjon rád, meg egy darab Jóisten!"

Kunos Béla kocsmáros használta arra vonatkozóan, mikor a legjobbakat kívánta az illetőnek.

Gyűjtés ideje, helye: 2011. augusztus 10. Szolnok

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 26. péntek, 01:49
 

Rengeteg agár rohan a nyuszika után

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

"Rengeteg agár rohan a nyuszika után"

Madaras László régész (ragadványnevén Madár, szül: 1953, Győr) használta az agárversenyek képét arra, mikor egy régész hallgató kislánynak rengetegen csapták a szelet.

Gyűjtés ideje, helye: 2011. augusztus 5. Szolnok

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 26. péntek, 02:02
 

Falucsúfolók a Jászkunságban és környékén

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Falucsúfolók a Jászkunságban és környékén

A falucsúfolók eredete mélyen az emberi lélekben gyökerezik. Az ember számára a megszokott környezete, az elődei által belenevelt szokásrend a természetes, minden, ami ettől eltér, ami más, az érthetetlen, furcsa. A különböző népek, népcsoportok már kezdettől fogva felfigyeltek a szomszédos népek eltérő szokásaira, antropológiai sajátosságaira, s ezeket, mivel számukra furcsának, idegennek, sőt humorosnak tűntek, számon tartották és legtöbbször kinevették.

Az " E fajta népi humor hátterében a néprajzkutatók által etnocentrikus szemléletmódnak nevezett jelenség áll, mely azt jelenti, hogy az ember legelőször mindent saját magához mér, saját közösségéhez hasonlít... A humor egyik legrégibb és legnépszerűbb 'műfaja', a különböző népekről, népcsoportokról, kisebb-nagyobb régiók, s egyes települések lakóiról alkotott etnikus sztereotípiák..." - írja Bereznai Zsuzsanna.[1] Az állandósult szókapcsolatoktól a szólásokon, szóláshasonlatokon keresztül a verses falusorolókig, a rátótiádának nevezett falucsúfoló mesékig igen sokféle, szinte osztályozhatatlan formai gazdagságát tartja számon e műfajnak a szakirodalom.[2]

Tanulmányunkban a Jászkunság és környékének falucsúfolóit mutatjuk be a Kiskunság kivételével, ugyanakkor figyelembe véve Jász-Nagykun-Szolnok megye többi tájegységét, a Tiszazugot, Szolnok környékét és a tőle északra eső Tisza menti aprófalvakat Tiszafüreddel bezárólag.[3] A megyehatárral szomszédos területekről is vannak példáink (Pl. Békés, Hajdú.Bihar, Heves, Pest megyékből). Célunk az volt, hogy megragadjuk a Jászság, a Nagykunság és a Tisza menti települések esetében az etnikus jellemzőket, azt, hogy hogyan vélekedtek egymásról, önmagukról a jászok, a kunok, s hogyan jelenik meg mindez a falucsúfolókban. Anyagunkat a népi humor szemszögéből nézve válogattuk.

Módosítás dátuma: 2016. szeptember 14. szerda, 08:41 Bővebben...
 


5. oldal / 11