Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Szószedet a, á, b, Bálint napja. A Valentin-nap

Bálint napja. A Valentin-nap

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Bálint napja. A Valentin-nap.

Február 14.

Bizniszhagyomány. Hagyomány?Két Bálint nevű szentet is számon tart a hagyomány. Akiről e napon emlékezik meg az Egyház, itáliai ókeresztény vértanú püspök volt, míg a másik is püspök, kinek ereklyéi a passaui székesegyházba kerültek, s az ottani egyházmegye társpatrónusa lett. A két szent alakja főleg a germán népek tudatában egybeolvadt, ezért történhetett, hogy Bálint februári ünnepe és hagyományvilága voltaképpen a passaui székesegyház szentjét idézi. Így van ez Magyarországon is, ahol tisztelete leginkább a helyi németség körében terjedt el.
Ünnepét őseink számon tartották, középkori naptáraink és misekönyveink is jegyzik, templomainkban szárnyas oltárokon, faszobrokon szerepel, de népszerűségét kereszt- és családnévként való igen sűrű előfordulása jelzi leginkább. Bálintot főleg a nyavalyatörősök, lelki betegek tisztelték hazánkban, akárcsak a német nyelvterületeken, ahol a hívők nyakukban hordott bálintkereszttel vagy frászkereszttel (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) kívánták a betegséget elriasztani.
Nagynyárád (Baranya vármegye) német faluban a Valentinitag fogadalmi ünnep volt, amelyen sokan szentségekhez járultak. Templomában oltára áll, mely előtt évközben a beteg családtagért misét mondattak. Márokon (Baranya vármegye) sem a család, sem a jószág délig nem evett semmit a szent ünnepén, az öregek későn keltek, addig az ágyban imádkoztak. A bólyi (Baranya vármegye) német betegek – ha nehezen is – eltörekedtek a misére: meggyóntak, megáldoztak, Bálint segítségéért könyörögve. Hőgyész (Tolna vármegye) kőművesei e napon mindig misére mentek, s kérték, hogy a magas állványokon dolgozva, Bálint oltalmazza meg őket a leszédüléstől, leeséstől. Nyilván német szomszédjaiktól vették át a mohácsi sokacok is azt a hagyományt, hogy ezen a napon böjtöltek: csak egyszer ettek vagy zsírtalanul főztek, a templomban imádkoztak, némelyek még gyóntak és áldoztak is.

Napja már a tavaszvárás, a farsang idejére esik, mely régi szokás szerint Európa-szerte a párválasztás ideje. A francia és a horvát néphit szerint például a madarak is ezen a napon tartják menyegzőjüket. Hangony (Gömör-Kishont vármegye) barkó népe úgy vélte, hogy Bálint napján jön vissza a vadgalamb, ami már a tavaszt jelzi, míg a mindszenti (Csongrád vármegye) magyarok e napon mindenféle magot, aszalt gyümölcsöt szórtak oda az ég madarainak, ahol a majorság nem férhetett hozzá.
A párválasztás hagyományát elsősorban Bálinthoz kötik, bár előzményének tekinthetjük a római Lupercalia ünnepét, mely a tavaszkezdet és a megtisztulás mellett az ifjúság párbaállásának napja is volt (a Bálint-nap dátum szerint Lupercalia vigíliájára esik).  Bálint (Valentin)[1] leginkább emlegetett legendája szerint egy a 3. században élt római pap volt. Uralkodója, II. Claudius császár úgy vélte, hogy az egyedülálló férfiak lojálisabb, jobb katonák, mint családos társaik, ezért megtiltotta fiatal katonái számára a házasságot. Valentin azonban titokban továbbra is összeadta a fiatal szerelmeseket, de amikor erre fény derült, a császár börtönbe záratta és elrendelte kivégzését. A rab egyházfi hitével és imáival visszaadta látását börtönőre vak leányának. Halála előtt levelet írt e lánynak, amelyet "A te Valentinod" aláírással zárt. Ez a ma oly divatos Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata.

Valentin napi reklámakció Budapesten, fotó: Kürtössy PéterEurópa számos országában (többek között Angliában, Belgiumban vagy Franciaországban) komoly hagyománya van február 14-én a szerelmesek napja megtartásának, Angliában például a XV. század vége óta vannak Valentin párok, de a lengyelországi Chełmno plébániatemplomában is évszázadok óta őriznek egy Szent Bálint-ereklyét, ahol minden évben hagyományosan megünneplik a vértanú és a szerelmesek ünnepét. Párok ünnepeként a huszadik század második felében azonban olyan divathullámként söpört végig a Földön, hogy ma már Finnországtól kezdve, Kínán és Dél-Koreán át egész Japánig mindenhol küldözgetik egymásnak az üdvözlő lapokat, vásárolják a virágokat, az édességeket és különféle ajándékokat. Akad azonban olyan ország is, ahol megelégelték hihetetlen térnyerését: az üzbég hatóságok betiltották, mondván, miért is ünnepeljenek egy olyan súlytalan, nyugati kultúrából jövő, mesterségesen terjesztett ünnepet, mely egyáltalán nem illik sem az ország történelméhez, sem mentalitásához. Február 14-én Üzbegisztánban ezentúl egy történelmi személyről, a Dzsingisz kán leszármazottjának tartott Babur mogulról emlékeznek meg.

Divatja az 1990-es években Magyarországra is berobbant, akárcsak a kelta eredetű halloween ünnepe. Pontosan akkor, mikor a magyar társadalom, a közösségek teljes szétbomlása a befejezéséhez közeledett, mikor a hagyományok tisztelete és ismerete már csak egy igen szűk réteg számára maradt fontos, így a zöm útmutatók, iránytű nélkül maradt. Berobbant ugyan, de gyökértelen maradt! Rendkívüli gyorsaságú térnyerése így aligha magyarázható mással, mint üzleti érdekekkel. Nem véletlenül fogalmazott eképp Jankovics Marcell: „A nálunk újabban terjedő "valentinozás"Farsangi jelmzek, Valentin napi ajándékok... Felsőgöd, 2014. Kürtössy Péter fotója […] a kritikátlan anglománia és Amerika- imádat, illetve a szokás teljes elüzletiesedésének a tanújele”.

Források:

 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. Szent István Társulat. Budapest, 1977. 220-223.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997.

http://hvg.hu/Tudomany/20110211_valentin_nap_tortenete

http://index.hu/kulfold/2012/02/14/uzbegisztanban_eltoroltek_a_balint-napot/

[1] A Bálint a latin Valentinus családnévből származó férfinév. Női párja a Valentina. Alapszavának, a valens szónak jelentése: erős, egészséges.

Módosítás dátuma: 2014. február 14. péntek, 09:53