Augusztus 07.
Szent Donát
Donát, népünk ajkán olykor Dónát, Dónátus, a szÅ‘lÅ‘sgazdák, szÅ‘lÅ‘skertek védÅ‘szentje. Különösen villámcsapás, jégesÅ‘ eltávoztatásáért szoktak hozzá könyörögni.
Donát vértanú valószínűleg ókeresztény püspök, esetleg katona volt. Egy napon – írja Illyés András – Misét mond vala, és a népet áldoztatja vala. A kehely, melyben a Krisztus vérét szentelé, üveg volt. Némely pogányok reá jövén eltörék azt. Ez istentelenség igen visszatetszék Szent Donátnak, amint a több jelenlevÅ‘ keresztényeknek is. A szent püspök egybeszedeté az öszverontott kehelynek darabocskáit, és azokat az oltárra tévén imádkozék: és a darabocskák egybeforradának, és a kehely egész lÅ‘n, mint azelÅ‘tt. Ezt a csudát Szent Gergely írta meg. Hogy pedig csap könyörgésivel az öszverontott edényt egésszé tette, a bálványok tiszteletétÅ‘l ötszáz pogányoknál többet megtérített. Azonkívül többen megtértenek, midÅ‘n látták, hogy a szent püspök könyörgésére a száraz föld megvizesedett, egy csöpp essÅ‘ az égbÅ‘l nem jövén.
Donát sajátos hivatásához a barokk idÅ‘kben jutott. Amikor ereklyéit Rómából Németországba, a Rajnavidékre, Münstereifel várasába hozták (1652), a kísérÅ‘ papot villámcsapás érte, azonban semmi baja nem történt. Ezt Donát közbenjárásának tulajdonította. A német hagyomány kialakulásához nyilvánvalóan a névetimológia (Donner) is hozzájárult. Kultusza a rajnai borvidéken gyorsan kibontakozott. Elterjedt hazánkban is a jámbor szokás, hogy az elemi csapások elhárításáért hozzá könyörögtek, sÅ‘t névünnepén körmenettel is megtisztelték.
Legkorábbi tÅ‘lünk ismert hazai említése Csepreg hegykönyvében (1676), amely megtiltja, hogy ünnepén kint tartózkodjanak a szÅ‘lÅ‘kben. Nyilván azért, hogy a részegséggé fajuló áldomásivással ne veszítsék el Donát pártfogását. KÅ‘szeg Donát-kápolnája úgy épült, hogy a hívek a hegyre keresztbe tett két téglát hordtak föl a mestereknek. A szent barokk oltára áll még a helybeli szép Kálvária-templomban is.
Szobrot, képet, kápolnát találunk, legtöbbször a tiszteletére szentelt haranggal együtt Buda, Dunabogdány, SzÅ‘d, Zsámbék, Pécs, Karancs (HercegszöllÅ‘s mellett), Komló, Székesfehérvár (1733), Piliscsaba, CsókakÅ‘ (1772, templom), Várpalota, Balatonlelle (1754), Szentgáloskér (1749), Igal, KishegyszöllÅ‘ (Látvány határában), Baráti (Buzsák határában), Somogyszil. A balatoni borvidéken Barihegy (Vörs határában), Badacsony, Lelle, Gyulakeszi, Lesencenémetfalu, Tapolca, Rezi, Szentgyörgyhegy, északabbra Nyúlfalu (Pannonhalma mellett), Sopronhorpács (1775, Széchenyi-család), FertÅ‘szentmiklós, Csorna (XVIII. század). Másfelé: Eger, Eperjes, ErdÅ‘d (Ardud), továbbá Gyorok (Ghioroc, 1779), Lugos (1758). A felsorolás természetesen nem teljes. A kultusz elterjedése a jezsuita barokkal, illetÅ‘leg a tÅ‘le ihletett fÅ‘úri jámborsággal függ össze.
Buda Donátot választotta (1724) fényes ünnepségek között villámcsapás ellen a város védÅ‘szentjévé. ErrÅ‘l tanúskodik a Széchenyi-kegyuraság alatt álló egervári templom képe is: Szent Orbán közbenjárásával ments meg Uram minket a villámtól és vihartól.
A móri borvidéken CsókakÅ‘ 1772-73-ban épült, majd 1863 és 1866 között megújított templomának is Å‘ a védÅ‘szentje. Oltárképe, amelyen Szent Donát áldó-védÅ‘ kezeit a szép szÅ‘lÅ‘tÅ‘kék fölé terjeszti, egészen új, 1986-ban festette a mezÅ‘kövesdi Takács István. A csókakÅ‘i templom búcsúja augusztus 7-e, amelyet az utána következÅ‘ vasárnap és hétfÅ‘n kétnapos búcsúval szokott megünnepelni a csókakÅ‘i nép nagymisével, a meghívott vendégek számára ünnepi ebéddel.
Székesfehérváron az Öreghegyen, a város középkor óta művelt szÅ‘lÅ‘hegyén, 1733-ban építették a Szent Donát kápolnát a szÅ‘lÅ‘művelÅ‘ polgárság kérésére. A II. világháborúig Donát napján a székesfehérvári templomokból körmenetben vonultak a hívek a szÅ‘lÅ‘hegyi kápolnához. A kápolna a II. világháború végén a benne tárolt lÅ‘szertÅ‘l felrobbant. Helyén az 1990-es évekig csupán egy kÅ‘kereszt és egy harang nélküli harangláb állt. 1994-ben – a háború elÅ‘tt készült fényképek és Schulz István építészmérnök tervei alapján – építették újjá. Azóta ismét minden esztendÅ‘ben megtartják a Székesfehérvár-öreghegyi Szent Donát búcsút.
Az újlaki templom Flórián-oltárának oromképén Donát látható.
Simontornya szÅ‘lÅ‘hegyén Donátkereszt áll. Az ünnepen földíszítve várta a városkából érkezÅ‘ processziót.
Simonyi (Šimonovany) Donát-harangjának felírása: Szent Donát a kedvezÅ‘tlen idÅ‘járást tÅ‘lünk, mezÅ‘inktÅ‘l távoztasd messzire. A donator is megnevezi magát: Ha tudni akarod; a nevezetes Simonyi-nemzetség állított engem.
Körmösbánya (Kremnitz, Kremnica) Erzsébet-templomának egyik barokk harangja ezt kongja: Szent Flórián és Donát tiszteletére emelkedem e város elhatározásából.
Barokk Donát-freskót láttunk Gutaháza Cicelle-templomában.
A szatmári ErdÅ‘hegy Donát-kápolnájában, a Károlyi grófok birtokán a szent képét a búcsú napjára meszes vízben érlelt szÅ‘lÅ‘fürtökkel szokták fölékesíteni. Károlyi Sándor naplójegyzetei (1726) között olvassuk, hogy ErdÅ‘d (Arded) faluban az processio indult az Bakáts szÅ‘lÅ‘n felett erigált interimalis kápolnábul, mely már hagyatott szent Urbán tisztességére úgy, hogy minden esztendÅ‘ben szent Urbán napján ottan legyen solemnitás. Az szent Donát tisztességére újonnan erigált kapellában pedig szent Gergely napján szÅ‘lÅ‘munka-indulásakor, szent Donát napján zsendülésekor a szÅ‘lÅ‘nek, és szüreti alkalmatossággal hála adassék az elvött beneficiumokért.
Az egri fÅ‘egyházmegye központja körül és a Balaton-felvidéken a népi építészetben a házromzat felsÅ‘ közepére oromfülkét alakítottak ki, amelybe gyakran Donát szobrát állították. A kompozíció a polgári építészet szabályait követi, és minél inkább távolodunk az egyházi vagy polgári építÅ‘ centrumoktól, az elemek és szerkesztésmódjuk annál inkább válik népivé, annál nagyobb mértékben olvasztja magába a táj díszítÅ‘ hagyományait.
Egerben a ciglédi szÅ‘lÅ‘kben ErdÅ‘dy Gábor püspöktÅ‘l emelt, és a legutóbbi évtizedekig álló szobrának (1716) párkányzatára Mózes könyörgése volt deákul vésve: Kiterjesztem az Úrhoz kezeimet. Megszünnek a mennydörgések és jégesÅ‘ nem leszen. Egri imádsága:
V. Imádkozzál érettünk szent Dónát püspök és mártir.
F. Hogy megmenekedjünk a mennykÅ‘bÅ‘l és égi háborútól.
Irgalmas, örök Ur Isten! kinek kezében vannak az elemek és minden teremtménynek, melyekkel tetszésed szerint rendelkezel; téged alázatosan kiérünk, hogy a felhÅ‘k káros erejét eloszlatván, szent Dónát püspök és mártir esedezése által, tÅ‘lünk a veszedelmes mennydörgést, villámokat és minden kártékony förgeteget kegyesen eltávoztatni és mennyei oltalmaddal minket és házainkat, szántóföldjeinket és szÅ‘lÅ‘inket, mezeinket és kertjeinket megÅ‘rizni méltóztassál; hogy szent Dónát püspök és mártir könyörgése által a villámütéstÅ‘l, jégesÅ‘tÅ‘l, forgószéltÅ‘l és a förgeteg minden veszedelmétÅ‘l megszabadulva, óhajtott csendességben biztosan éljünk, és szent nevedet dicsérjük és magasztaljuk. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen. Az elenyészett körmeneti hagyományt a környék parasztnépe donátbúcsú néven máig emlegeti.
A kolozsvári szÅ‘lÅ‘k között álló Donát-szoborról századunk elején ezt a mondát örökítették meg: a szÅ‘lÅ‘k tetejében, a HójaerdÅ‘ alatt áll egy idÅ‘viselt kÅ‘ember, Dónát a neve. Valamikor pásztorember volt ez a Dónát. Ott legeltette juhait az erdÅ‘ szélen. Egy éjszaka hold világánál észreveszi, hogy a hegyet a törökök vágják, hogy a Szamost a Nádas terére vezessék, s ne legyen a városnak ivóvize. Lélekszakadva futott be a városba. Bezörgetett a Monostorkapun, s rohant egyenest a városházára. Éppen csak annyi ideje volt, hogy elmondhatta a dolgot, mert holtan esett össze. A katonaságot azonban hamar összetrombitálták és az ellenséget elkergették. Ezután háládatosságból kifaragtatták Dónát képét és föltették a hegytetÅ‘re. A kÅ‘ember még most is leszáll minden éjszaka és körülnéz, hogy nincs-e valami baj a kedves városban, Majd korsaját a Szamosból megmeríti, és úgy tér vissza a helyére. Az átvágott hegynek ezért lett Törökvágás a neve.
Irodalom:
Bálint Sándor ÜNNEPI KALENDÁRIUM II. Szent István Társulat, Budapest, 1977.
http://kirandulastervezo.hu/celpont/csokako/szent-donat-romai-katolikus-templom
http://www.szekesfehervar.hu/_user/11/File/2010/szekesfehervari%20setak%204.pdf