Akcióközösség: Olyan organikus képződésü csoport (—>munkacsoport), amelynek célja valamilyen tevékenység lebonyolítása. Az ~ alapja mindig valamely elvégzendő cselekmény, s ez határozza meg az ~ tagjainak számát, a cselekmény jellege pedig az ~ tagjainak legszükségesebb és lehetséges tevékenységi körét az akcióban. Az ~ tagjai azonban bizonyos konkrét, a társadalom által meghatározott pozíciótól függően kapcsolódnak be a közös tevékenységbe. A tevékenység közben azonban új, a társadalmi pozíciótól nem egyszer független viszonyok alakulhatnak ki (pl. házépítésnél a munkacsapat irányítása a gazda feladata, de tőle az irányító szerepet a mester is átveheti, holott ő csak a szakmai, s nem a munkaszervezési irányításra hivatott). (—>gazda, —>mester), Az ~ terminus technikust a magvar néprajzba Fél Editvezette be, továbbfejlesztve és a magvar viszonyoknak megfelelően átalakítva a francia Maunier fogalmát, (—>munkaszervezet kutatása). A mobilis természetű ~, mint organikus képződményü társadalmi intézmény szemben áll a statikusabb pozícióközösségekkel,amelyek két nagyobb csoportja a rokonsági csoportok (család, vérségi kötelékek), s a lokális csoportok (szomszéd, falu, város stb.). A okát Fél Edit tovább bontotta elsődleges okra, ide sorolva a tisztán organikus képződményeket (a munka, a játék (szórakozás) és a rítuslebonyolítására alakult okát), s a másodlagos ~okat, melyek már bizonyos fokig organizáltak, de szervesen illeszkednek a paraszti élet egészébe (céhek, népi közigazgatási szervek, jogi. gazdasági testületek stb.). Az ok legjelentősebb és legtöbb tevékenységet összefogó csoportja a munkaszervezet. (—>paraszti munka- szervezet,—> munkaszervezet funkciói). Irod: Fél Edit: NÉ. (1940); Fél Edit: A magyar népi társadalom életének kutatása (Bp., 1948); Szabó László: A társadalomnéprajz alapvető kérdései (Szolnok, 1970).