Akcióközösség: Olyan organikus képzÅ‘désü csoport (—>munkacsoport), amelynek célja valamilyen tevékenység lebonyolítása. Az ~ alapja mindig valamely elvégzendÅ‘ cselekmény, s ez határozza meg az ~ tagjainak számát, a cselekmény jellege pedig az ~ tagjainak legszükségesebb és lehetséges tevékenységi körét az akcióban. Az ~ tagjai azonban bizonyos konkrét, a társadalom által meghatározott pozíciótól függÅ‘en kapcsolódnak be a közös tevékenységbe. A tevé­kenység közben azonban új, a társadalmi pozíciótól nem egyszer független viszonyok alakulhatnak ki (pl. házépítésnél a munkacsapat irányítása a gazda feladata, de tÅ‘le az irányító szerepet a mester is átveheti, holott Å‘ csak a szakmai, s nem a munkaszervezési irányításra hivatott). (—>gazda, —>mester), Az ~ terminus technikust a magvar néprajzba Fél Editvezette be, továbbfejlesztve és a magvar viszo­nyoknak megfelelÅ‘en átalakítva a francia Maunier fogalmát, (—>mun­kaszervezet kutatása). A mobilis természetű ~, mint organikus képzÅ‘dményü társadalmi intézmény szemben áll a statikusabb pozícióközösségekkel,amelyek két nagyobb csoportja a rokonsági csoportok (család, vérségi kötelékek), s a lokális csoportok (szomszéd, falu, város stb.). A okát Fél Edit tovább bontotta elsÅ‘dleges okra, ide sorolva a tisztán organikus képzÅ‘dményeket (a munka, a játék (szó­rakozás) és a rítuslebonyolítására alakult okát), s a másodlagos ~okat, melyek már bizonyos fokig organizáltak, de szervesen illesz­kednek a paraszti élet egészébe (céhek, népi közigazgatási szervek, jogi. gazdasági testületek stb.). Az ok legjelentÅ‘sebb és legtöbb tevé­kenységet összefogó csoportja a munkaszervezet. (—>paraszti munka- szervezet,—> munkaszervezet funkciói). Irod: Fél Edit: NÉ. (1940); Fél Edit: A magyar népi társadalom életének kutatása (Bp., 1948); Szabó László: A társadalomnéprajz alapvetÅ‘ kérdései (Szolnok, 1970).