December 21. Tamás napja
Tamás hitetlen Tamás néven is emlegetett apostol, aki próbával akar meggyÅ‘zÅ‘dni Mesterének feltámadásáról (Jn 20, 26 – 29). A népnyelv éppen ezért „hitetlen” Tamásnak nevezi. E köznyelvi szólásként is használatos megjelölés onnan ered, hogy az evangélium szerint Tamás kételkedett Jézus föltámadásában. Távol volt, amikor Jézus a halála után megjelent a tanítványoknak, és amikor a szemtanúk beszámoltak neki róla, azt mondta, csak akkor hiszi el a történteket, ha saját szemével és kezével gyÅ‘zÅ‘dik meg felÅ‘lük. Jézus 8 nap múlva ismét megjelent a tanítványoknak, s ekkor Tamás is jelen volt. A Mester felszólította, hogy nyúljon ujjaival a sebeibe, s Tamás úgy is tett. MeggyÅ‘zÅ‘dvén, hogy valóban keresztre feszített Mesterével áll szemben, visszatért a hite (Jn 20,24–29). Innen a hajdani magyar szólás: Szent Tamás szolgája vagyok, vagyis akkor hiszem, ha látom. A hagyomány szerint pünkösd után Jézus külön is megjelent neki, és Indiába, a királyhoz küldötte, aki éppen ácsmestert keresett, mert palotát akart építeni. A király tiszttartója és Tamás csodálatosan egymásra talált. Ezért Tamást szívesen választották az ácsok, építészek védÅ‘szentül.
Tamásról nem tudunk sokat. Egyike volt azoknak, akik akkor is hűségesen kitartottak Mesterük mellett, amikor a nagy tömegek már kezdtek visszahúzódni, mert a nép vezetÅ‘inek ellenséges magatartása egyre nyilvánvalóbbá vált, s ebbÅ‘l következtetni lehetett arra, mi lesz Jézus sorsa. Jézus meghívta apostolnak, így Jézus legszorosabb baráti köréhez tartozott - egyike volt a tizenkettÅ‘nek, akiket Jézus arra szemelt ki, hogy Izrael tizenkét törzsét képviseljék, s akik már Istennek új népe, a jövendÅ‘ Egyház voltak. Az apostolok listájában Tamás neve Alfeus fia, Jakab (Mk 3,18), Máté (Mt 10,3; Lk 6,15), illetÅ‘leg Fülöp (ApCsel 1,13) mellett szerepel. Az elsÅ‘ három evangélistánál tehát, akik egyébként nem is akartak a tanítványokról beszámolni, nincs állandó helye az apostolok listájában.
Jóval nagyobb szerepe van Tamás alakjának János evangéliumában. Szent János megörökítette azokat a vonásokat, amelyek ezt az apostolt minden nemzedék számára, akiknek nem volt módja a Krisztussal való személyes találkozásra, annyira rokonszenvessé, szimpatikussá teszik: Tamás a nem egykönnyen hívÅ‘, a töprengÅ‘, a kétkedÅ‘ ember.
Regényes legendáját, indiai viselt dolgait részben az apokrifok alapján a Legenda Aurea adja elÅ‘. Ennek nyomán halad az Érdy-kódex is, amelybÅ‘l nagy terjedelme miatt csak két mozzanatot ragadunk ki. Az egyik az indiai király leányának és vÅ‘legényének megáldása. A király tiszttartója Abanes és Tamás jutának egy városba, hol ott az király mennyegzÅ‘t szolgáltat vala Å‘ leányának. Megkeáltatta vala, hogy minden ember, mind lakos, mind jövevény jelen lenne az mennyegzÅ‘n... és kéré az király Szent Tamás apostolt, hogy megáldaná az Å‘ leányát és az vÅ‘legényt. És megáldá Å‘ket. Annak utána, mikoron ágyasházokban elaludtanak vóna, mindketten igyenlÅ‘ álmat látának: úgy mint egy szép öltözetbeli király Å‘ket megölelgetné, mondván: az én apostolom áldott meg titeket, hogy az erek életben részetek légyen. A régebbi évszázadokban, amikor a legendák világát még a nép is jobban ismerte, Tamás történetének e mozzanata föltétlenül hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalság házasságszerzÅ‘ként tisztelje.
A legenda szerint Tamás térítette meg Indiában a napkeleti bölcseket, akik eddig a pogányságban éltek. Azt is elmondja még, hogy IV. Kallixtus idejében jöve az belsÅ‘indiai János pátriárka Rómában úr pápához. Elmondotta, hogy van ott egy város hatalmas kÅ‘fallal körülvéve, és az egész várast egy paradicsombeli folyóvíz folyja átal, kinek Fyson neve, ki nagy drágalátos köveket hajt ki parancsomból, kikkel az indiai ország nagy gazdag. És az várasban sem pogány, sem eretnek, sem hitetlen nem lakhatik. De mind az egész országban nagy hűséges keresztény népek lakoznak. Az várasnak azért kivüle vagyon egy hegyszakadás, kit nagy bÅ‘séges víz foly körül. Ott az hegyen vagyon dicsÅ‘séges Szent Tamás apostolnak egyháza nagy drágakövekbÅ‘l rakatván. Kiben az nagyoltáron vagyon egy szép ezüstbÅ‘l szerzett szekrény, és elÅ‘tte egy arany lámpás, balzsamommal teljes, ki esztendÅ‘rÅ‘l-esztendÅ‘re meg nem alszik. Ott az szekrényben vagyon Szent Tamásnak szent teste fennállván, olyan épen, egészen, mintha ezen napon tették volna oda minden hervadatosság nélkül. De senki esztendég oda nem mehet, hanem mikoron az Å‘ szent ünnepe napja eljÅ‘. Akkoron az víz elfogy, Å‘ kerüle nyolcadnappal elétte és utána. És mind egy húsvét napjára hozjá készülvén, 
nagy isteni tisztességgel és félelemmel az városbeli pátriárka, érsekekkel, püspökökkel és papokkal mindenek elÅ‘tte bemennek és Å‘ utánok számtalan sok népek. És mikoron nagy tisztességgel a szent misét megmondják, és kommunikálni való szentséget szentelnek, annak utána a szent apostolnak testét kiveszik az szekrénybÅ‘l és egy püspeki aranyas székben helyheztetik az nagyoltár elÅ‘tt. És egy nagy aranyas paténán, avagy tálnyéron az kommunikáló szentséget eleiben viszik. És miként nagyhétben szokták tenni: egymásután minden ember eleibe járul nagy ájojtatossággal és isteni félelemmel, és mindenkinek neki adja az szentséget, mintha élne. Ha ki pedég tiszta gyónást nem tett vóna, avagy pogány vóna, avagy hitetlen és eretnek vóna, avagy ottan meg kell az Å‘ gonoszságát jelenteni, avagy meg kell térni, avagy ottan meg kell halni. Ellyen csodadolgokat látván, koronkéd sok pogányok térnek ez szent hitre. Annak utána az szent apostolnak Å‘ szent testét esmég az aranyas ezüst szekrényben helyhetik nagy tisztességgel, és nagy hálát adván az Úristennek és az szent apostolnak, ellyen isteni dolgokról, nagy eremmel ki mind házához mégyen. Annak utána az víz esmég ottan kerülveszi az hegyet, és senki esztendég oda nem mehet.
Ez a János pap országa: hitnek és költészetnek, legendának és népmesének látomása.
Középkori szárnyasoltárainkon Tamás rendesen a tizenkét apostol társaságában jelenik meg (Bártfa 1480, Esztergom, Keresztény Múzeum 1494, Pozsony, Szlovák Galéria 1470, Késmárk 1470, Ludrófalva (Ludrova, 1510), Turócbéla 1520), vagy Krisztus kínszenvedésének és feltámadásának eseményei között (Muzsna 1521, Nagyszeben 1510) tűnik föl. Oltára volt Körmöcbánya (1431) templomában, Gyulafehérvár (1446) és GyÅ‘r (1520] székesegyházaiban.
Laskai Ozsvát följegyzése szerint a fehérvári bazilika ereklyéi között Å‘rizték Szent Tamás ujját is.
MindezekbÅ‘l kitűnik, hogy Tamást a középkori magyar egyház mindig számon tartotta azonban névünnepének alkalmatlan kalendáriumi helye, a karácsony közelsége miatt, titulusaival igen ritkán találkozunk. Ezek közül legkiemelkedÅ‘bb a tiszteletére szentelt esztergomi, régiesen hegyfoki prépostság. Keletkezésének idejét nem ismerjük, de a XIII. században már virágzott. Igen korai Szörcsök patrociniuma (1299), Biharban Széplak (ma Berettyószéplak 1327).
Ma élÅ‘ dedikációk: Nárai (Szombathely mellett), Dunahidas (Bruck), Erdélyben Csíkszenttamás (TomeÅŸti), Székelyszenttamás (TamaÅŸu), a Szepességben Menguszfalva (Mengušovce).
Tamás máig igen kedvelt keresztnév, amelybÅ‘l gazdag változatokban születtek családnevek is: Tamás, Tamási (eredetileg: Tamásé), Tankó, Toma, Tomka, talán még Tima, Timaffy. Helyneveink közül Å‘t idézi: Csíkszenttamás, Rábaszenttamás, Székelyszenttamás, Szenttamási (Arad), Szenttamás (Bácska), az elenyészett Kerekszenttamás (Fejér, Zámoly határában).
Tamás a Gergely-féle naptárreform óta valóságosan az esztendÅ‘ legrövidebb napja, a téli napfordulat csillagászati idÅ‘pontja. Nem csoda, ha a Luca napi Å‘si hiedelmek részben Tamás napjára is átterjedtek.
A nap Körmenden a szerelmi varázslat alkalmas ideje. Az Alföldön társtalanul áll az a békéscsabai szokás, hogy Tamás napján a szlovák lányok vállukkal rázzák a sövénybÅ‘l font kerítést. AmerrÅ‘l kutyaugatást hallanak, onnan jön a kérÅ‘jük. Rázás közben ezt mondják: kerítés, kerítés megrázlak. Szent Tamás kérlek, szeretném tudni, hol fogok lakni. Szlovákul:
|
Hasonló hagyomány a sárosi szlovák lánynépnél is él. Megemlítjük még, hogy a sövény András estéjén való megrázásának hagyománya hasonló szöveggel a keleti németség (Szudetavidék, Voigtland) elÅ‘tt sem volt ismeretlen.
Aki Göcsejben Tamás napján disznót öl, annak minden esztendÅ‘ben kell ezen a napon valami háziállatot vágnia, mert különben Tamás öl, azaz a jószágokból valamelyik elpusztul. Szintén Göcsejben a Tamás napján vágott disznó háját benedekhagymával és lasztikom gyökerével összetörik: sokféle betegségnél használják.
Szeged szomszédságában, SzÅ‘regen a napnak DisznóölÅ‘ Tamás a régi neve. Az ekkor vágott disznónak Szent Tamás hája, tamási háj, tamásháj néven emlegetett háját a tápaiak, alsóvárosiak kelevényrÅ‘l tartják foganatosnak. Szögre akasztják, olykor öt-hat évig is eltartják. Ha valakinek kelése van, a hájnak egy darabját szétdörzsölik és a beteg testrészre kötik. A szomszédok is eljárnak az ilyen házhoz kölcsönkérni.
A Szent Tamás hájáról egyébként már a szegedi boszorkánypörökben is szó esik. 1731. Az kis fazekacskában pedig Szent Tamás hája volt és szentölt tömjén, istenfája s szentölt víz is volt benne, de igen kikeneködött belÅ‘le, azzal kente volt meg.
Medvesalján úgy tartották, hogy az ezen a napon vágott disznó sózott vérét el kell tenni, mert alkalmas a köszvény gyógyítására.
Irodalom:
Bálint Sándor: ÜNNEPI KALENDÁRIUM II. Szent István Társulat, Budapest, 1977. 81-85.