Kooperáció, egyszerű: A munkaszervezet alapformáinak egyik csoportja (—>munkaszervezet alapformái), amely azokat a munkákat öleli fel, ahol a családok más családokkal alkalmilag kerülnek egymással kapÂcsolatba. Az érintkezés módja, szervezeti formája kiforratlan, alkalmi jellegű, bár spontán módon érvényre jut benne bizonyos, egyéb munkák során kialakult szervezÅ‘dési elv (pl. nemek, korok munkamegosztása). A ~ létrejöttének alapja rendszerint valami rendkivüli, váratlan esemény (pl. tűzvész, árvÃz), amelyre a közösség tagjai egyéÂnileg, de mégis a közösség érdekét tekintve is reagálnak. E munkaÂvégzés során a helyzetnek megfelelÅ‘en kialakul valamilyen alkalmi, spontán szervezeti forma, együttműködés, melyben a helyzeten úrrá levÅ‘, lélekjelenlétüket megÅ‘rzÅ‘ emberek alkalmi, irányÃtó szerepre tesznek szert. A ~t, mivel minden eset konkrét, minden alkalom egyedi, a néprajz nem bontja tovább, csupán azt tekinti feladatának, hogy konkrét esetekben megvizsgálja a hagyományos munkamegÂosztás elemeinek érvényre jutását, s abból következetesen a tisztán organikus szervezetek kialakulásának törvényszerűségeire (—>munkamegosztás). - Ãrod: Szabó László NÉ. (1965).