Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Szószedet m, n, ny, November 30. András napja

November 30. András napja

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

November 30. András

Érsekvadkert, Hősök tere, 2011. Kürtössy Péter fotójaAndrás apostol, Péter bátyja. Életéről, pályájáról keveset tudunk. A hagyomány szerint X formájú kereszten szenvedett vértanúságot. Ez az andráskereszt, amely ikonográfiai ismertetőjele is egyúttal. Legendájával kódexeink alig foglalkoznak, középkori misekönyveink azonban számon tartják. Azt kell hinnünk, hogy András apostol tekintélyét, népszerűségét elsősorban névünnepének kalendáriumi helye határozza meg. A nap már az adventnak, illetőleg az egyházi évnek kezdete, amely beleesik a téli napfordulat időszakába, és így alkalmas mindenféle bűbájosságra, főleg az eladólányok szerelmi praktikájára. A zajos mulatság régebben megszűnt, a muzsikaszó farsangig elhallgatott. A szeged-vidéki mondás szerint András zárja a hegedűt.
András középkori patrociniumai közül legnevezetesebb Abasár bencés apátsága (1042), amelyet Aba Sámuel ajánlott az ő oltalmába. Számos más templomot is szenteltek tiszteletére (pl.: Érsekvadkert, Karakószörcsök, Kám, Nógrádverőce, Biharnagybajom, Kötegyán, Futásfalva, Szentegyházasfalu, Gyimesfelsőlok). Több település viseli nevét (Szentandrás, Jászszentandrás, Rábaszentandrás, Sajószentandrás).

András estéje, azaz vigíliája, továbbá András napja már régóta nem őriz szakrális néphagyományt. Hiedelemvilága a közeledő farsangra, a párválasztás idejére, menyegzőre mutat. Valamikor advent első vasárnapján, tehát a névnaphoz legközelebb eső ünnepen szokta felolvasni a pap a plébánia azévi népmozgalmát, így az esküvők és születések számát is, amiről egyszerű emberek, főleg fiatalok arra következtettek, hogy András házasságszerző szent. Baján az olyan lány, aki meg akarja látni, hogy ki lesz a jövendőbelije, András napján böjtöljön és este tegyen a feje alá férfiruhát, akkor álmában meglátja őt. A lányok Algyőn is böjtölnek, este megmosakodnak, de nem törülköznek meg. Lefekvéskor a párnát háromszor megfordítják, és ezt mondják: Párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa mög a jövendőbeli párom! Mezőpanit erdélyi faluban a református nagylány egész napi böjtölés után András estéjén ki szokott menni az udvarra és a kötőjébe csillagokat szed. Amíg a szemével szorgalmasan válogatja, szedi a tetsző csillagokat, addig tízszer visszafelé kell 10-től 1-ig számolnia. Hiábavaló a fáradsága, ha ugyanazt a csillagot kétszer is számba veszi. Utána beszalad a házba és a csillagokat kötőjéből az ágyába önti. Így majd megálmodja, hogy ki lesz a vőlegénye. A Sóvidék leánysága is házasságjóslásra használták fel a napot. Egy parajdi adatközlő szerint: „Szent András napján kellett böjtölni, nem ettünk egész áldott nap. Szent András estéjén gombócot csináltunk, öt-hatot, mindegyikbe belétettünk egy cédulát egy legén nevivel. A gombócokat lobogó vízbe tettük, s amelyiknek a neve legelőbb féjött, az lesz a szeretőm, ahhoz fogok férjhez menni. Én Ferencet írtam vót elsőnek, utána Mártont, Jóskát, s a többit. Én, hogy vártam, hállám Ferenc lesz-e az uram! S Ferenc jött vót fé, s az lett az uram.”

Hazánkban élő nemzetiségeinknél is házassági jóslás dívott e napon. Német lányok úgy tartották, ha Szent András napja előtti éjjelen tíz és tizenkét óra közt forrásokhoz, kutakhoz kimennek, s a víz tükrébe belenéznek, ott megláthatják udvarlójuk képmását. Ha a férfiarchoz kar is járult, akkor az már egyenesen a megkérést jelentette. Egy alkalmi verssor így beszélte ezt el:

Ei ist nicht Heute St. Andreas heilige Nacht?Érsekvadkert, római katolikus templom, 2011. Kürtössy Péter fotója
Da schleichen ja die Mädchen hinaus zuur Brunnenwa[c]ht,
Zum Quell im Wald der Feen; drein gucken sie genau,
Ob nicht ein Bild sich zeige im Wunderbaren Blau;
Der Jüngling dessen Antlitz daraus entgegen blinkt,
Wird einst des Mädchen Buhle, und wenn er freundlich winkt,
Und seine Arme breitet der geisterhafte Schein,
Wird er trotz Lust und Unlust einst auch ihr Gatte sein.
Szlovákságunknál a kerítésrázás szokása élt. Ez abból állt, hogy a lány elment egy kerítéshez, ahol összeszámította szeretői számát. Mindegyik kerítésfa egy számot kapott és a legnagyobb számtól lefelé elkezdte számolni a kerítés léceit. Mikor a lány a kedvenc számához ért, elkezdte azt a kerítésfát rázni, miközben e szavakat mondta: „Rázlak, rázlak kerítés, kutyácska, ugasd meg, hol a férjem.” S ahonnan a kutyaugatás felhangzott, ott volt a leendő férj, még ha a harmadik faluból is jött az ugatás. Szlovákul ez így hangzott:

Plotku tres sze a ti spsitsku bres
Kelc muj mili jest.

András névre gyakran keresztelték a fiúgyermekeket a Kárpát-medencében. Dámóc görögkatolikus faluban, de más görögkatolikus helyeken is, az András nevűeket úgy köszöntik, hogy ablakukra búzaszemet szórnak. Ez az andráshányás. Felsősófalván így köszöntötték fel az Andrásokat:

Szent András napját
Jöttünk köszönteni.
Kívánunk neked,
Bort, búzát, egészséget
És hosszú életet.

Szent András. Gyergyóditró, Jézus Szent Szíve templom. 2016. Kürtössy Péter felvételeÉrsekvadkerten az aprószentek néven emlegetett vesszőket, amelyeket a pásztorok karácsony böjtjén szoktak a gazdákhoz vinni, András napján szedik a határban. A Szent András alakjához és napjához fűződő moldvai csángó hagyomány egyedül áll a magyar, de tudomásunk szerint a latin szertartású középkortól ihletett nyugati hiedelemvilágban is. Hogy tehát András ne osszon farkast a juhoknak, ünnepét primizsgyés, azaz jeles, dologtiltó napként szokták megülni. A somoskaiak nem fonnak, a lábnikiak a söprűt, harapófogót, kést összekötik, hogy még véletlenül se dolgozzanak velük, a gajcsánaiak András estéjén fokhagymával kenik meg a kaput, ajtót a farkasok ellen. Ezen a napon nem söprűvel, hanem kapcával söprögetnek. Klézse faluban fokhagymával keresztezik meg a házon, istállón az ajtót, ablakot, hogy a farkas elkerülje a hajlékot, családot, mert éppen András hetében van legnagyobb hatalma az ember megtámadására.


Irodalom:

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II. Szent István Társulat. Budapest, 1977. 505–509.

Barabás László: Forog az esztendő kereke. Sóvidéki népszokások. Mentor Kiadó-Custos Kiadó. Marosvásárhely, 1998. 220-221.

Réső Ensel Sándor: Szent András-éjjeli forráslátogatás, kerítésrázás és ablak alatti hallgatózás. In: Réső Ensel Sándor: Magyarországi népszokások. Osiris Kiadó. Budapest, 2000. 270-271.

Módosítás dátuma: 2016. október 25. kedd, 07:57