November 30. András napja

2011. november 30. szerda, 08:49 Kürtössy Péter
Nyomtatás
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

November 30. András

Érsekvadkert, HÅ‘sök tere, 2011. Kürtössy Péter fotójaAndrás apostol, Péter bátyja. ÉletérÅ‘l, pályájáról keveset tudunk. A hagyomány szerint X formájú kereszten szenvedett vértanúságot. Ez az andráskereszt, amely ikonográfiai ismertetÅ‘jele is egyúttal. Legendájával kódexeink alig foglalkoznak, középkori misekönyveink azonban számon tartják. Azt kell hinnünk, hogy András apostol tekintélyét, népszerűségét elsÅ‘sorban névünnepének kalendáriumi helye határozza meg. A nap már az adventnak, illetÅ‘leg az egyházi évnek kezdete, amely beleesik a téli napfordulat idÅ‘szakába, és így alkalmas mindenféle bűbájosságra, fÅ‘leg az eladólányok szerelmi praktikájára. A zajos mulatság régebben megszűnt, a muzsikaszó farsangig elhallgatott. A szeged-vidéki mondás szerint András zárja a hegedűt.
András középkori patrociniumai közül legnevezetesebb Abasár bencés apátsága (1042), amelyet Aba Sámuel ajánlott az Å‘ oltalmába. Számos más templomot is szenteltek tiszteletére (pl.: Érsekvadkert, Karakószörcsök, Kám, NógrádverÅ‘ce, Biharnagybajom, Kötegyán, Futásfalva, Szentegyházasfalu, GyimesfelsÅ‘lok). Több település viseli nevét (Szentandrás, Jászszentandrás, Rábaszentandrás, Sajószentandrás).

András estéje, azaz vigíliája, továbbá András napja már régóta nem Å‘riz szakrális néphagyományt. Hiedelemvilága a közeledÅ‘ farsangra, a párválasztás idejére, menyegzÅ‘re mutat. Valamikor advent elsÅ‘ vasárnapján, tehát a névnaphoz legközelebb esÅ‘ ünnepen szokta felolvasni a pap a plébánia azévi népmozgalmát, így az esküvÅ‘k és születések számát is, amirÅ‘l egyszerű emberek, fÅ‘leg fiatalok arra következtettek, hogy András házasságszerzÅ‘ szent. Baján az olyan lány, aki meg akarja látni, hogy ki lesz a jövendÅ‘belije, András napján böjtöljön és este tegyen a feje alá férfiruhát, akkor álmában meglátja Å‘t. A lányok AlgyÅ‘n is böjtölnek, este megmosakodnak, de nem törülköznek meg. Lefekvéskor a párnát háromszor megfordítják, és ezt mondják: Párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa mög a jövendÅ‘beli párom! MezÅ‘panit erdélyi faluban a református nagylány egész napi böjtölés után András estéjén ki szokott menni az udvarra és a kötÅ‘jébe csillagokat szed. Amíg a szemével szorgalmasan válogatja, szedi a tetszÅ‘ csillagokat, addig tízszer visszafelé kell 10-tÅ‘l 1-ig számolnia. Hiábavaló a fáradsága, ha ugyanazt a csillagot kétszer is számba veszi. Utána beszalad a házba és a csillagokat kötÅ‘jébÅ‘l az ágyába önti. Így majd megálmodja, hogy ki lesz a vÅ‘legénye. A Sóvidék leánysága is házasságjóslásra használták fel a napot. Egy parajdi adatközlÅ‘ szerint: „Szent András napján kellett böjtölni, nem ettünk egész áldott nap. Szent András estéjén gombócot csináltunk, öt-hatot, mindegyikbe belétettünk egy cédulát egy legén nevivel. A gombócokat lobogó vízbe tettük, s amelyiknek a neve legelÅ‘bb féjött, az lesz a szeretÅ‘m, ahhoz fogok férjhez menni. Én Ferencet írtam vót elsÅ‘nek, utána Mártont, Jóskát, s a többit. Én, hogy vártam, hállám Ferenc lesz-e az uram! S Ferenc jött vót fé, s az lett az uram.”

Hazánkban élÅ‘ nemzetiségeinknél is házassági jóslás dívott e napon. Német lányok úgy tartották, ha Szent András napja elÅ‘tti éjjelen tíz és tizenkét óra közt forrásokhoz, kutakhoz kimennek, s a víz tükrébe belenéznek, ott megláthatják udvarlójuk képmását. Ha a férfiarchoz kar is járult, akkor az már egyenesen a megkérést jelentette. Egy alkalmi verssor így beszélte ezt el:

Ei ist nicht Heute St. Andreas heilige Nacht?Érsekvadkert, római katolikus templom, 2011. Kürtössy Péter fotója
Da schleichen ja die Mädchen hinaus zuur Brunnenwa[c]ht,
Zum Quell im Wald der Feen; drein gucken sie genau,
Ob nicht ein Bild sich zeige im Wunderbaren Blau;
Der Jüngling dessen Antlitz daraus entgegen blinkt,
Wird einst des Mädchen Buhle, und wenn er freundlich winkt,
Und seine Arme breitet der geisterhafte Schein,
Wird er trotz Lust und Unlust einst auch ihr Gatte sein.
Szlovákságunknál a kerítésrázás szokása élt. Ez abból állt, hogy a lány elment egy kerítéshez, ahol összeszámította szeretÅ‘i számát. Mindegyik kerítésfa egy számot kapott és a legnagyobb számtól lefelé elkezdte számolni a kerítés léceit. Mikor a lány a kedvenc számához ért, elkezdte azt a kerítésfát rázni, miközben e szavakat mondta: „Rázlak, rázlak kerítés, kutyácska, ugasd meg, hol a férjem.” S ahonnan a kutyaugatás felhangzott, ott volt a leendÅ‘ férj, még ha a harmadik faluból is jött az ugatás. Szlovákul ez így hangzott:

Plotku tres sze a ti spsitsku bres
Kelc muj mili jest.

András névre gyakran keresztelték a fiúgyermekeket a Kárpát-medencében. Dámóc görögkatolikus faluban, de más görögkatolikus helyeken is, az András nevűeket úgy köszöntik, hogy ablakukra búzaszemet szórnak. Ez az andráshányás. FelsÅ‘sófalván így köszöntötték fel az Andrásokat:

Szent András napját
Jöttünk köszönteni.
Kívánunk neked,
Bort, búzát, egészséget
És hosszú életet.

Szent András. Gyergyóditró, Jézus Szent Szíve templom. 2016. Kürtössy Péter felvételeÉrsekvadkerten az aprószentek néven emlegetett vesszÅ‘ket, amelyeket a pásztorok karácsony böjtjén szoktak a gazdákhoz vinni, András napján szedik a határban. A Szent András alakjához és napjához fűzÅ‘dÅ‘ moldvai csángó hagyomány egyedül áll a magyar, de tudomásunk szerint a latin szertartású középkortól ihletett nyugati hiedelemvilágban is. Hogy tehát András ne osszon farkast a juhoknak, ünnepét primizsgyés, azaz jeles, dologtiltó napként szokták megülni. A somoskaiak nem fonnak, a lábnikiak a söprűt, harapófogót, kést összekötik, hogy még véletlenül se dolgozzanak velük, a gajcsánaiak András estéjén fokhagymával kenik meg a kaput, ajtót a farkasok ellen. Ezen a napon nem söprűvel, hanem kapcával söprögetnek. Klézse faluban fokhagymával keresztezik meg a házon, istállón az ajtót, ablakot, hogy a farkas elkerülje a hajlékot, családot, mert éppen András hetében van legnagyobb hatalma az ember megtámadására.


Irodalom:

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II. Szent István Társulat. Budapest, 1977. 505–509.

Barabás László: Forog az esztendÅ‘ kereke. Sóvidéki népszokások. Mentor Kiadó-Custos Kiadó. Marosvásárhely, 1998. 220-221.

RésÅ‘ Ensel Sándor: Szent András-éjjeli forráslátogatás, kerítésrázás és ablak alatti hallgatózás. In: RésÅ‘ Ensel Sándor: Magyarországi népszokások. Osiris Kiadó. Budapest, 2000. 270-271.

Módosítás dátuma: 2020. április 06. hétfő, 13:06