November 21. Szűz Mária bemutatása a templomban

2012. november 20. kedd, 15:27 Benedek Csaba-Pintér Tamás
Nyomtatás
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

November 21.

Szűz Mária bemutatása a templomban

Mária bemutatása, az Érdy-kódexben Asszonyunk Máriának templomba jelentése, liturgikus egyházi nevén praesentatio Beatae Mariae Virginis. Valószínűleg a jeruzsálemi Mária templom felszentelésének évfordulója (543) ez a nap. Jakab apokrif evangéliumának (nem sugalmazott evangélium, nem része a Bibliának) leírása szerint, a gyermek Máriát szülei a templom szolgálatára szentelték, ami Josephus Flavius zsidó történetíró szerint szüzességi fogadalommal járt együtt.

Tartalmában az ünnep az Å‘srégi hagyományt hirdeti: Joachim és Anna házasságából hosszú ideig nem született gyermek. Anna asszony fogadalmat tett, hogy születendÅ‘ gyermekét az Úrnak fogja szentelni. Damaszkuszi Szent János így írja le: "Ezért a kegyelem (ezt jelenti Anna neve) ÚrnÅ‘t szült (Mária annyit jelent mint úrnÅ‘)". Három éves koráig a szülÅ‘i házban nevelkedett, majd elvitték a jeruzsálemi templomba, és ott élt a templom szolgálatára szentelt hajadonokkal. Itt a Szentlélek irányításával nemcsak szüzességét Å‘rizte, hanem a kegyelem is napról napra nÅ‘tt benne. Ragyogó tisztasága és kegyelemmel teljessége lett az alap arra, hogy általa szülessék a Megváltó a világra.

A Pray-kódex már 1200 táján ünnepli, tehát hazánk már az Árpád-korban befogadta Bizáncból. Óh, ha megtekéntjök szerelmes atyámfiai – írja az Érdy-kódex – ez mai szent innepnek méltóságát, bizonyával nem alábbvaló asszonyunk Máriának az egyéb ünnepénél. Mert ez mai napon jelenteték meg elészer ez világnak az Å‘ szentséges volta, mikoron az Å‘ szent szülei felvivék az Úristennek templomában. Ki jövendÅ‘ vala, hogy az felséges teremtÅ‘ Úristen fiának bizony temploma lenne. Felvivék mondám, Szentléleknek oskolájában, ki jevendÅ‘ vala, hogy mindez világi üdvözülÅ‘ népeknek bizony mesterasszonyok lenne, felvivék az szüzeknek konventében, hogy alkolmas ideig ott szeplÅ‘telen tisztaságban lakoznék, jószágokban gyoropodnék, emberi jóerkölcsben neveködnék, és kézimunkát tanulni, kivel annak utána életét keresné, és háza népét táplálá. Mindennek felette kedég, hogy az Úristennek tervényét, parancsolatját és az szentírást megtanulná, kiknek miatta Úristent tudná dicsérni, szolgálni, és ennennagát idvezÅ‘jteni.

A Makula nélkül való Tükör lelkendezÅ‘ parasztbarokk látomása szerint Szent Anna és Joachim is azt adták Istennek, ami elÅ‘ttök legdrágább, legszerelmetesebb volt, úgy mint az Å‘ egyetlen egy leányokat, mely áldozattal Ábelnak, Noénak, Ábrahámnak, Mojzesnek, Dávidnak és az ótörvénybeli minden szenteknek áldozatit felülhaladták, mert az Å‘ leányok kedvesebb volt, mintsem minden jószágok… Mindazonáltal mái nap magokat attul megfosztották és az Istennek áldozták… Ezen ünnepet, kit az angyalok mennyben szentelnek, mi is itt szenteljük, és rajta örvendezzünk és vigadjunk…

Régenten az ótörvényben az ájtatos szülék a magok gyermekeit, vagy önnönmagokat a gyermekek Istennek áldoztatták, és bizonyos ideig a Templomban valának… A Salamon templománál egy ház volt építve klastrom formára, hol tanították és tartották Å‘ket és szüléjek fizettek tÅ‘lük. Ott tanították Å‘ket az Isten törvényére és minden jóságos cselekedetekre… MidÅ‘n azért azon nap elközelgetett volna, hogy Jeruzsálembe vigyék szerelmes leányokat, Szent Anna azért mindent elÅ‘készített, ami az úthoz kívántatott. Csináltatott azért néki violaszínű selyem szoknyácskát, arany virágokkal kivarrva, akik Å‘rajta, mint a csillagocskák ragyogtak. Azon szoknyácskán alól arany galamb volt varrva, s a derekát selyem övvel megövedzette. Fejére selyem virágokbul való szép koszorút tett, melyben öt drágakÅ‘ vala kötve, és közötte gyöngy. Szent Joachim is vett magának nyájából egynéhány borjút, kecskét és bárányokat, akit Istennek áldozzon. MidÅ‘n azért mindeneket elkészítettek volna, Szent András havának tizenhatodik napján Názáretbül kiindultak, és négynap késtek az úton… Sokan e dicsÅ‘séges dologra egybegyűlvén, nagy szép rendben a Templomhoz mentek. Elöl a szüzek égÅ‘ lámpásokkal mentek. Szent Joachim és Szent Anna az ékes kis szüzecskét magok között vitték, aki szépen fel vala ékesítve, és kezében égÅ‘ gyertyát tartott. Azután a papok és leviták mentek egyházi öltözetekben felöltözve, énekelvén a negyvennegyedik zsoltárt, aki így kezdÅ‘dik: Az én szívem jó beszédet öntött ki, és a király cselekedeteit beszélem…

Jöjjetek most ide mindnyájan mennyei angyalok és ez örvendetes dolgot lássátok, mert a ti fÅ‘papotoknak ma vitetik új menyasszonya, akiben az Isten fiának oly nagy kedve vagyon, hogy a maga isteni méltóságát nem tekintvén, magának jegyesül vészi. Ma kell a mennyegzÅ‘nek kezdÅ‘dni… Jöjjetek emberek fiai és leányi, és lássátok e tiszta szüzecskét. Jeruzsálem leányi gondoljátok meg ékességét ez hercegnének, ki a mennyei királynak mátkául vitetik. Úgy mond maga a mennyei VÅ‘legény: Óh mely ékesek a te lépésid fejedelmi leányzó. Bizonyára ily ékességre a nap soha nem világított…

Mária bemutatása keletrÅ‘l terjedt nyugat felé (mai napig együtt ünnepelik a katolikusok a keleti egyházzal). Magyarországon már III. Béla király (+1196) idejében megemlékeztek róla. Az ünnepet XI. Gergely pápa az avignoni udvarban vezette be a XIV. században. 1585-ben V. Sixtus pápa az egész Egyház számára elÅ‘írta. Ez az ünnep a bencés obláták fÅ‘ünnepe, mivel Mária is obláta, vagyis Istennek ajánlott lett.

E napot Nagyszombat (Tirnava) fogadalmi ünnepként üli meg, amelyre régebben vigíliaböjttel, virrasztással is készült.* Ilyenkor a város hívÅ‘ szlovák népe máig emlékezik az 1709. évi pestisre, amikor a Szent Miklós-templom Mária-képe könnyezett és vért izzadott. Sajnos, a búcsúnap szlovák feldolgozásához nem tudtunk hozzájutni.

Szűr baranyai német falucska templomában Mária bemutatását ábrázoló fogadalmi képpel találkozunk, amely sáskajárás emlékezetét Å‘rzi: DIE GEMEINDE VON SYER HAT ZU EHREN DER JUNGFRAU MARIA OPFERUNG IN TEMPEL DIESE KAPELLEN MACHEN LASSEN FÜR ABWENDUNG DER GIEFTIGEN UND SCHADHAFFTEN HEUSCHRÖCKE ANO 1749. Vagyis: Szűr falu ezt a kápolnát Mária bemutatásának tiszteletére állította, hogy hárítsa el a vészes és káros sáskajárást.

Az egykorú kápolnát is erre a titulusra szentelték, mint talán hasonló csapás után a közeli Lippó, Udvar és a távolabbi, de szintén német telepítésű Paks esetében is.

Szűr hosszú idÅ‘n át a magyar Szebény filiája volt. Nyilván a szebényi plébános, esetleg a kegyúr ez esetben aligha helyeselhetÅ‘ hazafias buzgalmából épült (1810), a mai László királynak szentelt templom. Az eltérÅ‘ szakrális hagyomány szívósságára jellemzÅ‘, hogy a faluban még senkit sem kereszteltek László nevére, a környékbeli németség azonban mégis Szírer Lászi tréfás elnevezéssel tiszteli meg a szűrieket.

Az ünnep ikonográfiáját nehéz kiszakítani Mária életének ciklikus ábrázolásaiból. Mégis utalunk Kassa (Szent Erzsébet-fÅ‘oltár, 1474, Szent Anna-oltár, 1485), Eperjes (Mária-fÅ‘oltár, 1497), Szepeshely (Zipser Kapitel, Spišska Kapitula, 1490), Szepesváralja (Kirchdrauf, Spišske Pochradie, 1490) szárnyasoltárainak táblaképeire.* A barokk képrendszerezés még a jövÅ‘ feladata.

Források:

Bálint Sándor: ÜNNEPI KALENDÁRIUM II. Szent István Társulat, Budapest, 1977.
http://www.katolikus.hu/szentek2/SZENTEK/00000186.HTM
http://www.katolikusradio.hu/?m_id=1&m_op=szview&id=152&szin=zold

Egyéb irodalom a témában:
Apokrif evangéliumok: http://epa.oszk.hu/02100/02190/00210/pdf/KM_2007_02_138.pdf
A bencés oblátákról: http://www.osboblatus.hu/
Josephus Flavius: http://lexikon.katolikus.hu/J/Josephus%20Flavius.html

Módosítás dátuma: 2020. április 06. hétfő, 13:02