Munkamegosztás

2015. október 22. csütörtök, 17:34 Szabó László
Nyomtatás
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Munkamegosztás: A munkának mint egységes folyamatnak összehangolt széttagolása bizonyos társadalmilag meghatározott emberek, csoportok között úgy, hogy a széttagolás ellenére a munka, mint folyamat továbbra is egységben marad. A ~ alapvetÅ‘ célja, hogy az egyének, csoportok termelÅ‘tevékenységüket a leggazdaságosabban fejthessék ki. A ~ konkrét formáját alapvetÅ‘en meghatározza a munkaeszközök fejlettségi foka, milyensége és a társadalmi viszonyok, a konkrét társa­dalmi környezet. A ~ alapvetÅ‘ típusai az emberiség története folyamán fokozatosan alakultak ki. Kezdetben a munkát mint folyamatot az együttműködÅ‘ emberek ha tagolták is, a tagolás szilárdabb rendszere nem alakult ki. A munkafolyamat esetleges tagolását egyszerű koope­rációnak nevezzük. EbbÅ‘l nÅ‘tt ki legelÅ‘ször a természetes ~, a ~ legelsÅ‘ formája, s benne a nemek és korok ~a érvényesült, s ez alkotta az Å‘sközösség munkamegosztását az egyszerű kooperációval együtt. A magántulajdon megjelenésével párhuzamosan alakul ki a társadalmi ~, s válnak el egymástól a földművelÅ‘, állattenyésztÅ‘, ipari tevékeny­séget folytató, kereskedelmet lebonyolító, végül a szellemi munkát végzÅ‘ csoportok a társadalmi fejlÅ‘dés különbözÅ‘ fokain. A magyarok finnugor korból származó szavai kétségtelenül bizonyítják, hogy a korok és nemek szerinti ~ már ekkor kialakult, fejlett állapotban volt (férfi, nÅ‘; ifjú, vén, agg). Minden bizonnyal a nemek és korok lehet­tek a már ekkor kialakult különbözÅ‘ tevékenységi körök elhatárolá­sának alapjai (gyűjtögetés, vadászat, halászat, növénytermesztés, állat­nevelés). Amikor a magyarság elvált az ugorságtól, lassú életforma­váltás következett be. A hosszú ideig tartó vándorlás során a magyarság Å‘sei, mint nomád népek illeszkedtek be Eurázsia népeinek nagy ~ába, a földmüvelÅ‘s - nomád munkamegosztásba, s a földmű­velÅ‘ népek által megtermelt javak egy részét állandó háborúk segítségével sajátították ki. Ez az életforma a magyarság belsÅ‘ ~át is átalakította, létrejött egy olyan fegyveres réteg, amely a termelÅ‘ munkában nem, vagy csak alkalmilag vett részt. Ezek elkülönültek az otthon maradt nÅ‘ktÅ‘l, gyermekektÅ‘l, öregektÅ‘l, s bizonyos fokig a pásztoroktól is. A viszonylag megtelepedett réteg is a halászat, gyűj­tögetés, földművelés, állattenyésztés, házimunkák, utódnevelés és ipari tevékenység között és korok szerinti ~ alapján állott. FeltehetÅ‘en csak az ipari tevékenység (használati tárgyak, harci eszközök, ékszerek készítése) folytatói és a szellemi tevékenységet végzÅ‘k (kultuszt lebo­nyolító sámánok) nem álltak a nemek és korok ~a alapján. A honfog­lalás utáni megtelepedés és életforma váltás újabb változást jelent a ~ban, mert a megtelepedéssel kialakul a társadalmi ~. A magyarság a X-XI. században lassan áttér ugyan a földművelésre, de a természeti adottságnak megfelelÅ‘en a kialakuló államhatalom speciális tevékeny­ségekre szorít bizonyos falvakat (királyi szolgálónépek: halász, vadász, fazekas, nyerges stb ); illetve a falvak bizonyos csoportját. Ezek mellett kialakul (részben betelepítésekkel) egy szilárdabb ipari tevékenységet végzÅ‘ réteg is, s a szellemi munkát végzÅ‘ papok rétege. A pénzgazdálkodással, a viszonyok stabilizálódásával párhuzamosan megjelennek a kereskedÅ‘k is, akik nemcsak az országok közötti, de a belsÅ‘ kereskedelmet is lebonyolítják. A falu lakosságánál a tevé­kenység néhány iparost leszámítva homogén marad. A földművelés, állattenyésztés, ipari tevékenység a paraszti gazdaságon belül osztatlan. JelentÅ‘sebb változás csak a bányavidékeken, s a speciális szÅ‘lÅ‘kultúrák területén alakul ki, ahol paraszti szinten is érvényesül bizonyos területi munkamegosztás. A XIX. század közepétÅ‘l válik jelentÅ‘sebbé és szakad el végleg a földműveléstÅ‘l az iparosság, majd munkásság. EttÅ‘l kezdve alakul ki az önálló értelmiségi réteg is (—>még: nemek munkamegosztása, korok munkamegosztása, területi munkamegosztás, technikai munkamegosztás, technológiai munkameg­osztás.) Irod: Marx K.: A tÅ‘ke (Bp. 1949); Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza (Bp., 1966); Bartha Antal: A magyar társadalom a IX-X. században (Bp., 1968).