Nemek munkamegosztása, nemek szerinti munkamegosztás: A legterÂmészetesebb, legÅ‘sibb munkamegosztás, amely a nemek közötti fiziÂkai, fiziológiai különbségen, valamint a nÅ‘ gyermeknevelÅ‘ tevéÂkenységén, mint természettÅ‘l eredÅ‘ meghatározottságon alapszik. (—>munkamegosztás, —>korok munkamegosztása). A ~ szempontjából három nagy csoportját különÃtjük el a paraszti munkának: 1. nÅ‘i munkák: azok, amelyeket kizárólag vagy általában nÅ‘k végeznek, s a férfiak csak szükség esetén vállalkoznak elvégzésükre. A nÅ‘i munkák köre idÅ‘szakonként és közösségenként változhat. Ennek ellenére a magyar népterület jelentÅ‘s részén, s legrégebbi adataink szerint is, tipikus nÅ‘i munkának tekinthetÅ‘k a gyermek nevelésén kÃvül pl. a kendermunkák, aprójószág nevelése, kenyérsütés, általában a háznál való fÅ‘zés, sütés stb. Ezeket a munkákat férfiaknak végezni szégyen, sÅ‘t a fiúgyermeket is csúfolják érte. Ha egyedül marad a férfi, akkor ezek a munkák a családi munkaszervezetbÅ‘l kimaradnak, s szÃvességÂbÅ‘l (—>szÃvesség) vagy pénzért (—>bérmunkák) végzik rokonok, idegenek, (pl. mosás, fÅ‘zés stb.) Néhány nÅ‘i munkához bizonyos, a nÅ‘i nemiségbÅ‘l eredÅ‘ kultikus cselekedet, rÃtus is fűzÅ‘dhet, s ez a nÅ‘i munkákat a férfimunkáktól még élesebben elhatárolja (pl. tyúkültetésÂkor a nÅ‘ a lába között veszi át a tojásokat. (—>munkaszervezet funkÂciói). A nÅ‘i munkák a nÅ‘ gyermek nevelési feladata miatt többnyire a beltelekhez kötöttek. Nagyobb távolságra csak ritkán és sohasem tartósan mennek el a nÅ‘k (pl. piacra). A határbeli munkákba a nÅ‘k csak kiegészÃtÅ‘ munkaerÅ‘ként kapcsolódnak be (pl. szénagyüjtés, araÂtás, kapálás stb.) (—>területi munkamegosztás). A nÅ‘i munkák alapvetÅ‘ meghatározó vonása a helyhezkötöttség a gyermek miatt, s nem annyira a fizikai, fiziológiai adottság. A ház körül sokszor igen megÂerÅ‘ltetÅ‘ munkát kell végezniük. Ezeknek tempója azonban lassabb, hirtelen nagy erÅ‘kifejtésre többnyire nincs szükség, s szakaszosan is művelhetÅ‘. A nÅ‘i munkák inkább hosszú kitartást, mint intenzÃv erÅ‘kifejtést igényelnek. - 2. férfimunkák: azok, amelyeket általában férfiak végeznek, s amelyekbe nÅ‘k csak szükség esetén kapcsolódnak be. A férfimunkák jelentÅ‘sebb része a férfi nagyobb erejére, teherbÃrására épül, s kisebb mértékben a nÅ‘knél nagyobb, gyermektÅ‘l nem kötött mozgási lehetÅ‘ségére. Tipikus férfimunkáknak tekinthetÅ‘k a vetés, cséplés, nyomtatás, mindennemű fogattal végzett munka (szántás, vetés, fuvarozás stb ), a házépÃtés legtöbb munkája, erdei munkák, lábasjószággal való bánás stb. A férfiak munkájuk szÃnhelyét a nagyobb távolság és munka jellege miatt is többnyire fogattal közelÃtik meg. A férfimunkák üzemhelye inkább a beltelektÅ‘l távolabb esÅ‘ üzemegységek; tanya, kert, határ (—>üzemszervezet). A beltelek fÅ‘ként nÅ‘i munkáiba alkalmilag, kiegészÃtÅ‘ként kapcsolódnak be, s rendszeresebben csak télen végeznek ház körüli munkát. A két nem munkáinak szerszámanyaga is elkülönül, fizikai erejéhez igazodik. A nÅ‘k többnyire kézi szerszámmal dolgoznak, a férfiak az igán kÃvül gépekkel. A két nem munkái pl. az I. és II. világháború alatt és után, a frontra vitt férfiak miatt jelentÅ‘sen keveredtek, s ez a korábbi mereÂvebb megkülönböztetést feloldotta. A nÅ‘k helytállása a férfimunkákÂban kifejezetten dicsÅ‘ségnek számÃt. A mezÅ‘gazdaság munkái az utóbbi évtizedekben azokon a területeken, ahonnan az ipari munka a férfiakat elvonja, egyre inkább a nÅ‘k vállára nehezednek (pl. borsodi iparvidék, NyÃrség). 3. vegyes munkák: azok, amelyeket mindkét nem végez, vagy végezhet, s a pillanatnyi helyzettÅ‘l függ, hogy nÅ‘ vagy férfi vállalkozik rá (pl. a ház körüli kert művelése, kapálás stb.). - A két nem munkái nem különülnek el teljes határozottsággal. Inkább tendenciaszerűen választhatók el. Az egyes munkamozzanatok már inkább elválnak egy munkafolyamaton belül, s ezek erÅ‘sen nemekhez kötöttek (pl. házépÃtésnél: falrakás, sárcsinálás, gerendák faragása stb. férfimunka; tapasztás, meszelés, mázolás stb. nÅ‘i munka). - Irod: Fél Edit: A nagy család és jogszokásai a Komárom megyei Martoson (Érsekújvár, 1944); Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban (Bp., 1956); Jávor Katalin: A parasztcsalád munkamegosztása egy nyÃrségi faluban (Debrecen, 1966).