Október 07. Olvasós Boldogasszony

Olvasós Boldogasszony, újabb finomkodó szóhasználattal Rózsafűzér Királynéja ünnepét rendesen október második vasárnapján szokták megülni. Mária-ünnep. A tortosai egyházmegyében Spanyolországban már 1547 ápr. 3. vasárnapján verses officiummal ünnepelték saját misével és szekvenciával. A római katolikus egyház az egész októbert a rózsafüzér hónapjának tartja.

Népünk olvasókultusza, az olvasó-ájtatosság a dominikánusok buzgólkodására a XV. század folyamán nyerte el mai formáját. Köln városában alakult a legelsÅ‘ társulat (1475). Eddigi ismereteink szerint Kolozsvárott született (1496) az elsÅ‘ hazai olvasótársulat, amelynek a dominikánus (késÅ‘bb ferencrendi) templom mellé kápolnája (capella Rosarii) is épült, szárnyasoltárral. A kultusz országszerte gyorsan terjedt. Czottmann Bertalan kassai patikus fogadalmi képén (1516) a donátorok kezében már olvasót látunk.

Az olvasóimádság magyarul legelÅ‘ször az apácák számára írt Czech- és Gömöry-kódexben tűnik föl. Az utóbbiban az örvendetes olvasónak még fehér rózsakoszorú, a fájdalmasnak veres rózsakoszorú, a dicsÅ‘ségesnek pedig aranyszínű rózsakoszorú a neve.

Az olvasókultusz különösen akkor vált egyetemessé, amikor a dominikánus V. Szent Pius pápa felszólítására a katolikus Európa az olvasót imádkozva könyörgött a kereszténységnek a muzulmán török veszedelem ellen való helytállásáért. A lepantói tengeri gyÅ‘zelmet ennek tulajdonították (1571. október 7. – az V. Pius pápa által összetoborzott nemzetközi hajóhad megsemmisítette a támadók tengeri haderejét). Innen az ünnepnek és templomtitulusnak ritkább GyÅ‘zedelmes Boldogasszony (S. Maria de Victoria) neve. Az ünnepet hivatalosan XI. Kelemen pápa rendelte el, miután 1716 Haviboldogasszony napján Savoyai JenÅ‘ Pétervárad mellett döntÅ‘ gyÅ‘zelmet aratott a törökökön. Ez egyúttal hazánk teljes felszabadulását is jelentette. Az ünnepnek így jelentékeny magyar vonatkozása is van. A legjellegzetesebb ábrázolások közé tartozik Kisoroszi fÅ‘oltárának a lepantói csatát (1571) megörökítÅ‘ képe: a keresztény gályák legyÅ‘zik a török hajókat és ezzel végleg megdöntik a porta tengeri hatalmát, elÅ‘készítvén az iszlám európai uralmának hanyatlását is. A kisoroszi képet, illetÅ‘leg dedikációt hazánk felszabadulásának friss emlékezete ihlette.

Október az egyházi év liturgiájában az olvasó és szintén a török idÅ‘kben született lorettói litánia kiemelt hónapja. Templomainkban a hívek élénk részvételével az esti órákban végzik.

Olvasós Boldogasszony napját, amely egyúttal olvasóstársulataink fÅ‘ ünnepe is, különösen azokon a helyeken tartják számon, ahol ez egyúttal a templom titulusa is.

Az olvasókultusznak a licenciátus jámborság orális, azaz élÅ‘szavas gyakorlatában, az írástudatlan hívek hitéletében volt szinte páratlan jelentÅ‘sége. Nem véletlen tehát, hogy Olvasós Boldogasszony oltalma alatt elsÅ‘sorban olyan templomaink állanak, amelyek hosszú idÅ‘kön át leányegyházak (filia) voltak, részben még most is azok. Ezekben élt, illetÅ‘leg él az önellátó licenciátus hagyomány legtovább, nyomokban még napjainkban is.

Az Olvasós Boldogasszony tiszteletére már a XV. században alapítottak jámbor társulatokat Európában, így a magyar nyelvterületeken is. A társulatok ellátták magukat a különféle szakrális tárgyakkal: a hordozható és öltöztethetÅ‘ Olvasós Máriákkal, a nagy társulati olvasóval, a templomi lobogókkal, az egyes titkok „céduláival” s természetesen a megfelelÅ‘ irodalommal, ponyvanyomtatványokkal is.

Olvasós Boldogasszony tiszteletére számos templomunkban emelt a helybeli társulat külön oltárt is, ahol sokszor a titokváltás, vagyis az Üdvözlégybe foglalt hittitoknak a következÅ‘ hétre, hónapra a tagok imádságául, elmélkedéséül való kijelölése történik.

Mint láttuk, az olvasókultusz ihlette néhány Szent Domonkos tiszteletére szentelt templomunk titulusát is.

Irodalom:

Bálint Sándor ÜNNEPI KALENDÁRIUM II. Szent István Társulat, Budapest, 1977. 367-369.

http://lexikon.katolikus.hu/R/R%C3%B3zsaf%C3%BCz%C3%A9r%20Kir%C3%A1lyn%C5%91je.html

Csáky Károly: Olvasós Boldogasszony-Rózsafűzér KirálynÅ‘jének Emléknapja

Kónya Sándor: Harmatozzatok, egek! Népünk vallásos énekei Észak-Bánságban, Zenta, 2004. 245.