Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Szószedet t, ty, Társasmunkák, népi társasmunkák

Társasmunkák, népi társasmunkák

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Társasmunkák, népi társasmunkák: A legkidolgozottabb és legismertebb munkaszervezeti alapforma. A ~nál az akcióközösség társas, közösségi formája azért jön létre a hagyomány talaján, hogy a közösség tagjai egymásnak segítséget nyújtsanak a munkában vagy a munkafolyama­tot meggyorsítsák, illetve a közös munkavégzés során közösségi tudatukat kielégítsék. A ~ szervezetét a közösség tagjainak egymáshoz való vérségi, műrokonsági, lokális, gazdasági és emberi viszonyai alapvetően befolyásolják, de a ~ folyamatában új viszonylatok alakul­nak ki (—>munkaszervezet, paraszti munkaszervezet). A ~ során az együtt dolgozó egyének, mint egyes családok képviselői lépnek fel, s kerülnek kapcsolatba egymással. A családok közötti viszony a ~nál mindig egyenrangú, sohasem válik a viszony alá-fölé rendeltségi viszonnyá. A ~nál éppen ezért sem a pénz, sem az aránytalanul megállapított visszadolgozás, mint a végzett munka ellenértéke nem szerepel (—>bérmunkák, -bedolgozás). Ugyancsak az egyes családok mellérendeltségi viszonyából következik, hogy a ~nál olyan külső hatalmi kényszer, amely a munkavégző közösséget saját érdekükön kívül eső munkavégzésre szorítja, nem érvényesülhet (—>robot). Mind­ezek a kritériumok a ~at elhatárolják a feudális és kapitalista társa­dalomban keletkezett alá-fölé rendeltséget mutató munkaszervezeti típusoktól. Az egyszerű kooperációtól (amely mellérendeltségen ala­puló munkaszervezeti alapforma) viszont azt határolja el, hogy a ~ban az ismétlődés és rendszeresség egy magasabb foka található meg. A ~at abból a szempontból, hogy miért keletkezik a munka társas for­mája négy nagyobb csoportra oszthatjuk: 1. Gazdasági szükség követ­keztében létrejött ~: A társasforma azért keletkezik, mert egyetlen család saját munkaerejére támaszkodva nem végezheti el egyedül a munkát. Ez alkotja a ~ zömét (pl. hordás, aratás, házépítés stb ). - 2. Szórakozás miatt létrejött ~: A közösség azért hívja létre a mun­kafolyamat társas formáját, hogy munka közben szórakozási igényeit is kielégíthesse (pl. kukoricafosztás, fonás stb.). - 3. Rituális célokat elősegítő ~: A társas forma azért keletkezik, hogy a közösségek érdekében a ~ban résztvevők a természetfeletti lényeket befolyásolják vagy valakit tagjai sorába fogadjon a közösség, illetve a közösség tisz­teletét megadja valakinek (pl. csumaing varrása E.-ben; sírásás, lako­dalommal kapcsolatos munkák stb ). - 4. Külső organizációs hatásra létrejött ~: A munka elvégzését, annak társas formáját a köz érdekében valamely, a közösség felett álló organizáló erő rendeli el a szokásjognak megfelelően. Ám ebben az intézkedésben a közösség akarata ölt testet (pl. közösségi közmunkák). A négy nagyobb cso­porthoz tartozó munkák természetesen nem kezelhetők mereven, különböző vidékeken más és más lehet ugyanannak a munkának a jellege, a társasformája is másért keletkezhet. A ~at több kutató cso­portosította, s mindegyik osztályozás más-más alapra épült. így Szendrey Ákos a munkavégzés célját, Fél Edit a technikai lefolyását és szociológiai vonatkozását, Gunda Béla tisztán szociológiai jellegét, Varga Gyula kéziratos, de köztudatba átment csoportjai a munka és a társas forma keletkezésének okát, Janó Ákos formáját, Heckenast József a munkák technikáját emeli ki. A ~at Szabó László vizsgálta komplex módon, más munkszervezeti alapformákkal összefüggésben, s úgy alakította ki belső rendszerüket, hogy az a munkaszervezet egész rendszerébe illeszkedhessen (—>munkaszervezet alapformái). - Irod: Szabó László: Ethn. (1967); Janó Ákos: Ethn. (1966); Heckenast József: Szövetkezések a századforduló paraszti gazdálkodásában (Bp., 1969).