Isten hozta!

Területi munkamegosztás: A munkafolyamat térbeli tagolása aszerint, hogy egyazon munkafolyamat összetartozó részeit, vagy egymást ki­egészítő munkafolyamatokat, tevékenységi köröket egymástól elkülö­nített, vagy elkülönülő helyen végzik. Három típusát különböztetjük meg: 1. munkafázisok térbeli munkamegosztása: ahol egy egységes összetartozó, de fázisokra felbontható konkrét munkafolyamatot térben megosztanak, egymástól elkülönítenek. Az elkülönítést számos tényező idézheti elő: földrajzi adottságok, épületek jellege, telek nagy­sága stb. A néprajz számára azok az esetek a legfontosabbak, ame­lyeknél a helyi hagyományok játszanak szerepet (pl. a szüretelés, bor­készítés helyének egysége vagy elkülönülése; az Alföld nagy részén a leszedett szőlőt hazaszállítják és az udvaron, a háznál vagy a tanyán, s nem a szőlőben préselik ki). - 2. Üzemegységek közötti munkamegosztás: egy üzem, gazdaság térben egymástól elkülönülő komplex egységekből áll, s az egyes üzemek között a munka térben is meg­oszlik. (—>üzemszervezet.) Pl. beltelek-kert-szántóföld vagy beltelek (lakóházzal, gazdaági épületekkel), - juhtartó gazdaság legelővel, építménnyel. Az egyes egységeknek általában állandósult személyzete van, részirányító szerepkörrel (fiúk a kertben az állatokat gondozzák, gazda bent lakik a házban, de ö irányít). - 3. táji munkamegosztás: a táj geográfiai adottságai bizonyos tevékenységeket egyes vidékekről kizárnak, másokon ugyanaz előnyös módon művelhető. A tájak között így munkamegosztás jön létre, s csere útján egészítik ki egymás tevékenységét. Pl. É-Mo.-n és az A. között. - Irod: Útmutató a palócok munkaszervezetének kutatásához (Eger, 1970); Paládi Kovács Attila: MésH (1967), Bulla Béla-Mendöl Tibor: A Kárpát-medence földrajza (Bp., 1948).