Uradalom: Alapvetően mezőgazdasági termelést folytató, különböző, esetleg nem mezőgazdasági, de azt kiszolgáló ágazatokat is magába foglaló (pl. ipari javító részlegek) üzemegység, amely nem a tulajdonos vagy bérlő családjának munkaszervezetére, hanem az alkalma­zottak (—>cseléd) munkájára épül, s a tulajdonos vagy bérlő legfeljebb irányító szerepet tölt be az ~ban. Az ~ a gazdasági tevékenységet lebonyolító ágazatokon kívül magába foglalja a tulajdonos vagy bérlő, az ~ gazdasági irányítását végző gazdasági szakemberek (gazdatiszt, ispán) és az ő belső cselédségük élelmezését szolgáló háztartást is. A ~ak nagyságának alsó határa általában 100-160 kat. h., bár ez vidékenként, s földminőségtől függően is változik. Az ~k a nemesi, főúri gazdaságok (majorok) utódai, amelyek sok vonását őrzik a job­bágymunkára épült gazdaságoknak (irányítás, ledogozás). Az ~ elne­vezés országszerte ismert, de szemben a szakterminológiaként használt ~ szó jelentésével, sok helyütt üzemegység jelentésben él. (—>gaz­daság, üzemszervezet, ledolgozás). - Irod: Jármay Edit-Bakács István: A regéczi uradalom gazdálkodása a XVIII. században (Bp., 1930).