Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Tárgyi néprajz Település, építkezés A házak építési regulája 1802-ből

A házak építési regulája 1802-ből

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

A házak építési regulája 1802-ből

A házak építési regulája.

* Turkeve város levéltára. Körözési jegyzőkönyvek X. k. 188. j.

„Bizonyos az, hogy a házi fundusoknak megszaporulásával, valamint a levegő ég öszve szoríttatik, úgy a bátor­talanságnak, a tűznek az egész helység kitétetik és így mind az egészséggel, mind a közbátorsággal ellenkezik ; ne engedtessen tehát a lakosoknak a por­tákat darabonként kivált az elöljárók híre s előre való megtekintése nélkül eladni."

„A királyi parancsolatoknak az a kívánsága, hogy a házak oly karban építtessenek, hogy a katonaság azok­ban kvártélyozhasson, de az egészség és a politia is kívánja, hogy azok ren­desen és csinossan építtessenek, ugyan­azért a lakosok semmi épületet ne te­gyenek az elöljárók híre s tudta nélkül, mert naponként tapasztaltatik, hogy a lakosok házok aljait trágyával — mely­nek gőzölgése veszedelmes — töltik meg ; vigyázók legyenek az elöljárók, hogy az épületek aljai jó és egészséges száraz földdel töltessenek meg oly móddal, hogy az épületnek belső föld­je a külsőnél magosabb legyen."

„Az új fundusok, valamint a districtualis determinatio tartja magistratualis tiszt urak vagy földmérők híre nélkül ne osztassanak, az építendő há­zak egymástól legkevesebbet az épü­leteken kívül 7 ölnyire helyeztessenek, ahol pedig a sűrűség már megvolna, ugyan a magistratualis tiszt uraknak és geometrának közbenjöttével új sor foglaltasson utczának."

„Az ujonnal építendő házaknak belső világossága 2 és fél ölnél keve­sebb ne legyen, magassága pedig leg­kevesebb 7 sukk, A háznak 2 oldalán ablakok, még pedig kinyithatók, vagy fiókosak legyenek, hogy alkalmatos időben a szobát ki lehessen szellőztet­ni, a magasságokra 2, szélességekre 1 és fél sukkosak, az utcára hagyattassanak. Ellenkeznek e szerént az egész­séggel a betapasztott és fijóktalan ab­lakok és ha publicatio után fél eszten­dőre fiókos ablakokra nem fognak vál­toztatni, azok minden tekintet nélkül betörettessenek."

„Az újonnan épült házaknak te­teje belülről (a nád farkait lesarlózván) tüzet nem fogható földdel tapasztasson bé, a régieknek pedig vértekk légyen és eszterhájai nádoltassanak bé ; úgy hasonlóan a pitvar és a konyhának az a része is, melyek a kémény boltozattyán kívül esnek, bémázoltassanak."

„A kémények a parancsolatok szerént, de a közbátorságra nézve is kőből, vagyis égetett téglából építtes­senek, azoknak magassága a szegésen felül 3 sukk legyen ; ugyanezért a communitások a lakosoknak ezen szükségére téglát mindenkor készen tartsanak és azt amennyire lehet la­kosaiknak olcsóbban mint szokták, adják."

„Az újonnan építendő házakban 7 vagy 8 sukknyi kamara csináltasson, a kamarából légyen a padlásra való feljárás. A régi házakban pedig ahol a padlásra való feljárás a pitvarban vagyon, azon feljárásra nyíló ajtó készíttessen és az is bémázoltasson."

Minthogy pedig a házakban va­ló mázolás kivált télben mikor az ab­lakok ki nem nyittatnak rossz gőzöl­gése miatt ártalmas és veszedelmes volna elrendelni, hogy a mázolás csak egyszer essen meg egy héten, akkor is az ajtó és az ablakok nyittassanak fel ; hogy pedig a máz tovább tartson és így ártalmas ne légyen, a szűcsök vagy vargák szemétjében kihányott dirib darab bőröknek vagy vereshagy­máknak főzött vizével kevertessen ösz­ve a mázolni való föld és azzal má­zoljanak, ez a máz nem fog ragadoz­ni és tovább tart, mellyel a gyakoribb mázlás is el fog kerültetni."
„Sok szerencsétlen példák tanít­ják, hogy az őszi időkben épített há­zak a hirtelen való belészállással hu­zamos nyavalyákat, sőt halált is okoznak, ugyanezért szükséges légyen elrendelni, hogy a házak tavasszal építtessenek, hogy azok nyáron által kellete szerént kiszáradjanak."
„A kerítések is okai lehetnek a szerencsétlen tűz terjedésének, ugyan­ezek a házak közt lévő kerítések föld­ből, sárból, vályogból s más tüzet nem fogható matériákból készíttessenek. A föld hordása az ország úttya körűi tilalmas lészen."
„Valamint a levegő égnek tisztí­tására és azáltal az egészségnek fel­tartása úgy a csinosságra nézve is szükséges és megkívántató az élőfák­nak ültetése és nevelése, köteleztetik minden lakos szomszédsága háza megett ha nem több, legkevésbbé 6, ki­vált eperjfákat oly helyre ültetni, hol azokat sem a rosz emberek, sem pe­dig a marhák el ne ronthassák, a te­mető árkok partjai is élő fákkal ül­tettessenek bé. Az élőfa elrontóknak 1 forint vagy 25 pálcza büntetés, az elrontót feladónak pedig ajándék projiciáltatik."

„A viz az ember életének egy megkívántató requisituma : ha tehát valaki rossz vizet iszik, következhetik abból nyavalya, annak elhárítására tehát a folyó vizek tisztán tartassanak és meg ne engedtessen, hogy azok­ban kenderek áztattassanak és meg ne engedtessen, hogy belé trágyák hordattassanak, vagy döglött állatok. Hasonlóan az ivókutak is melyek a föld felelt 2 sukknyira felrovattassa- nak, azok esztendőben állandó em­berek által négyszer tisztíttassanak meg, más kutak pedig ha 2 sukknyira fel nem rovattatnak, huzattassanak be."

„Nemcsak az egészség, de a jó rend és a tisztaság is megkívánja, hogy az utcák csinosan tartassanak, szükséges lészen tehát még pedig büntetés alatt elrendelni, hogy az ut­cára döglött állatok ki ne vettessenek, szemetek, trágyák, akárminemű gazok ki ne hordattassanak, hanem azok az udvaroknak hátulsó részében ásatan­dó gödrökbe hordattassanak, a dögök pedig minden kifogás nélkül eltemet­tessenek, az utcákon álló poshadt vi­zek lecsapoltassanak és azoknak fo­lyások nyittassanak, melyeknek könynyebbítésére minden utcán vízvezető árkok ásattassanak, a vízállásokból se legyen szabad sarat a házak mellé hordani. A sertésólak se tétessenek ki az utcára, a szomszéd háza alá, hanem azokat minden gazda azonnal és minden hátráltatás nélkül vigye udvarának hátulsó részébe."

„A vermeknek a közönséges ut­cákon s utakon való ásattatása vala­mint veszedelmes és dísztelen, úgy azoknak begyújtásai s pergelései az egészségre és a közbátorságra nézve ártalmasak, óhajtani lehetne valóban, hogy a vermek kívül a helységen egy csomóban (mint némely helyen gya­koroltatik) ásattassanak. Amennyiben tehát a lehetőség engedi azt elrendel­ni, mind a politia, mind az egészség­nek fenntartása és a közbátorság is javallja a fennálló vermekre s külö­nösen azokra nézve melyek a közön­séges utcákon és utakon vágynák el­rendelni épen szükségesnek találtatik, hogy azok, amelyek még alkalmato­saknak találtatnak meghagyattassanak ugyan, de úgy, hogy azok szeles idő­ben és estvére egyáltalán bé ne gyúj­tassanak és elegendő bátorsággal be­csinálva tartassanak, a roskadozó fél­ben levők béhúzattassanak, egyáltalján pedig senkinek ezután a közön­séges utcákon vermeket ásatni bün­tetés alatt szabad ne legyen, hanem ásattasson kiki a maga udvarán s portáján."

„A salétromfőzők által a házak­ból kihordott föld helyett száraz föld hordasson be vissza a házba. Már feljebb előadatott, hogy a házaknak trágyával való meghordása vagy töl­tése veszedelmes gőzölgése miatt ár­talmas légyen, ugyanakkor a salétrom­főzők mindenkor egy arra kirendelen­dő tanácsbeli személy jelenlétében hordják ki a házakból a földet és a gödrök ne trágyával, hanem jó száraz földdel töltessenek bé."

Közli Györffy István. Megjelent az ETHNOGRAPHIA-NÉPÉLET XLIX. évi 1-2. számában.

Módosítás dátuma: 2012. április 16. hétfő, 12:48