Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Tárgyi néprajz Viselet Mitől szitások a sződiek?

Mitől szitások a sződiek?

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Mitől szitások a sződiek?

A fotóra kattintva megtekintheti képgalériánkatA Váci Polgár olvasói bizonyára találkoztak már ezzel a "falucsúfoló" kifejezéssel: sződi szitás. Régen vásárokon, piacokon, ma már talán csak a futballpályák mellett hangzik el a sződi emberekre vonatkoztatva ez a kifejezés. Vajon honnan eredeztethetjük ezt a mondást?

A válasz a mára  már  javarészt elhagyott sződi népviseletben, illetve annak egy darabjában, a főkötőben rejlik. A sződi főkötő (fejkötő) alatt annak alakjának megtartásához: "hogy szépen álljon", a leányok a háztartásban használt hagyományos szitából kivágott szitakéreg-lapot vagy más néven szitadeszkát használták. Tehát a csörögi hegyről a bíróválasztáskor legurított helyett (aki elkapja, az lesz a község bírója) ez a sződi szitások elnevezés hiteles alapja.

A fényképre kattintva tekintheti meg képgalériánkatA népviselet városi, polgári viseletre lecserélő sződi asszonyok, az úgynevezett "kivetkőzés" során az 1950-es években, legkorábban a főkötő viseletét hagyták el, mivel elkészítése nagyon munkaigényes volt. Maga a "kivetkőzés" magyarázata egyszerű:  A munkába járáshoz kényelmesebb volt az új módi, kevesebb idő állt rendelkezésre a népviselet elkészítésére, mint korábban, valamint a fővárosban lenézték a cselédnek hitt sződi  lányokat. A férfiak viselet már korábban városiasabb, urasabb lett (pl.: az 1910-es években elhagyták a bőszárú gatyát és az 1950-es évektől a csizmát cipőre cserélték).

Sződi főkötőAz 1950-es évekig a fiatal lányok a hajukat simán hátrafelé fésülték. Hátul nyaktul 10-15 cm-rel lejjebb kezdték a fonást. Egy copfba fonták be a hajat, amit hátrafelé eresztve viseltek. A copf végébe szalagból csokrot kötöttek. Az asszonyok kerek kontyba tűzték fel a két copfba font hajat. A konty a fej hátsó részén helyezkedett el. Az idősebb asszonyok "szitás kontyba" tűzték fel a hajukat. Ilyen szitás konytot 1957-ben végzett etnológiai adatgyűjtés során már csak 2-3 asszony viselt. A főkötőn kívül tehát a szitás kontyban is megjelent a rostakáva vagy más néven szitadeszka (tótul: doszk), mint merevítő alkalmazása.

Ma már megmosolyogtató, de néhány évtizede a legényektől még verést kapott, aki a sződieket ezzel a "falucsúfolóval" illette. Manapság a falu hírét az autentikus kárpát-medencei néptáncokat előadó, Sződi Szita Táncegyüttes öregbíti.

A paraszti kultúrában sok változást hozó 20. században ugyan átalakult az öltözködés, de a sződiek csúfnevükben maradtak szitások.

Megjelent a Váci Polgár Polgári Havilap 2007. augusztusi, valamint a Vác-vidéki Hírmondó Polgári Havilap 2007. júliusi számában. A Sződi Helytörténeti Alapítvány munkájába itt tekinthet bele: MEGNÉZEM

Módosítás dátuma: 2014. október 19. vasárnap, 07:05