Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Tárgyi néprajz Viselet Rátétes szűrök a Bihari Múzeum gyűjteményében

Rátétes szűrök a Bihari Múzeum gyűjteményében

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Rátétes szűrök a Bihari Múzeum gyűjteményében[1]

I. tábla 1. kép: A BM I. 74.3.1. leltári számú toldócsíkkal, borítással ellátott váradi szűr eleje, nyak és szecc megoldása címerekkel2003-ban volt először módom tanulmányozni a Bihari Múzeum néprajzi gyűjteményében található szűröket, rátétes díszítésű textíliákat. Jelen írásomban a „bihari specifikum”-nak mondható rátétes szűröket veszem nagyító alá.[2]

A szűr szónak két jelentése van: egyik a magyar juh, a racka, gyapjából készült durva, abaposztó neve, amelyet darócnak, halinának is neveznek, másik jelentése a nagygallérú, köpönyegszerű felsőruha.[3]

„A szűr a magyar nép egyik legősibb és legkedveltebb, népdalokban leggyakrabban emlegetett ruhadarabja. Kizárólag férfiak viselik; leginkább a pusztázó nép, de ünnepi díszruhája a falusiaknak is…” – írja Györffy István e viseletdarab legismertebb kutatója.[4] Páratlanul szép és gazdag, minden ízében magyar ornamentika jellemzi.[5] A legmagyarabb ruhadarab.[6]

Györffy a szűrviselés két területét említi: Erdélyt és Magyarországot.[7] A cifraszűr mindenütt a magyarságra volt jellemző, csak a magyarlakta területeken készítették és viselték. Általános divatja a XVII–XVIII. században volt,[8] de virágkorát élte még a XIX. században is.

A szűrre a nagy bőség jellemző: nem lehet felölteni, nem ér össze az eleje. Más felöltőktől a hátán lévő, nagy négyszögletes gallérja különbözteti meg. Nélküle a szűr nem valódi csak gubaszűr, juhszűr, vagy szűrkabát stb.[9] Mellben csak egy szűrcsat fogja össze, amelyet nem szoktak kioldani, mert legtöbbször vállra vetve hordták,[10] ezért az ujját gyakran bevarrták, használati tárgyakat tettek bele.[11] Somogyban a szűr ujja megrövidült, eleve bevarrva, befenekelve készítették.[12]

A pásztornak mindene a szűr: védte a hidegtől, az esőtől, a széltől, a hótól, árnyékot adott a nyári napsütésben. Derékaljnak, párnának, ülőszéknek, takarónak használta. A gazdaembert egész életében kiszolgálta ez a viseleti darab, de a cselédek, pásztorok szűre, ha elnyűtt, másikra volt szükség. Valamirevaló pásztornak gazdagabban díszített cifraszűrt kellett viselni.

I. tábla 2. kép: A BM I. 74.3.1 leltári számú toldócsíkkal ellátott váradi szűr hátulja, gallérja címermotívummalA házasságkötésnél is fontos szerepet játszott a szűr. Az udvarlás alkalmával a lányos családtól való távozáskor a legény véletlenül-készakarva ott felejtette a szűrét. Ha a szülők nem fogadták szívesen a fiatalember udvarlását, másnap reggel „kitették a szűrét” a ház elébe, ahonnan a legény észrevétlenül elvitte azt. Parasztlegény addig nem is gondolhatott nősülésre, amíg nem volt cifraszűre.[13] Sok helyen ebben is esküdtek.

A szűrre való előteremtése sokszor gondot okozott. Néha csak bűnös úton tudták előteremteni az árát.[14] Ezért gyakran rendeletben tiltották a viselését, a díszítettsége miatt is.[15] 1825-ben csak a szegett szűröket tiltották Debrecenben, de 1870-ben pl. még érvényben volt a hímzett szűrök tilalma a cívisvárosban.[16] Rövid időn belül azonban felszabadult a szigorú tilalom alól a cifraszűr viselése.[17]

A szűr alapanyaga a szűrposztó. Az erdélyi szűrök anyagát, a merinó juh gyapjából készített posztót – ami vékonyabb és fehérebb a racka alapanyagú abaposztótól – karazsia névvel illették. Az alapanyagot a szűrcsapók a gyapjúból szőtték meg, majd ványolással, kallózással tömörítették.[18]

A posztóból a szűrszabó készítette el a ruhadarabot. A szűrszabó mesterség központja Veszprém, Debrecen, később Nagyvárad lett.[19]

A szűr rendkívül egyszerű, ősi szabású viselet, minden része egyenes szabású. [20] Tizenegy darabból áll, ezek a következők: elej, háta, gallér, két ujja, a három részből álló oldalrész: pálha, aszaj, oldal (kétfelől összesen hat darab).

Az egyenes szabásvonalból álló szűr nyakatlan. Az 1870–80-as évektől jött divatba a nyakas szűr Hajdú, Bihar és Kolozs megyében a földművelő népnél és Bihar megyében a pásztorságnál. Jellemzője, hogy a szűr eleje itt már összeér, és a válla rézsútosan vágott. Ez a forma sokkal fejlettebb szabású, mint a nyakatlan. Erdélyben a szűrviselése XVII. században kiveszett, de a XIX. században az új nyakas szűr divatba jövetelével újra elterjedt.[21] Később a nyakas szűr elejére ún. szecc került. Ez ferdén vágott, lefelé az aljáig keskenyedő sáv volt.[22] Tehát a szecc nem más, mint a gallér folytatása elől.

II. tábla 1. kép: A BM I. 76.12. leltári számú toldócsík nélküli ünnepi szűr eleje szűrszíj helyett gomkötő horgolta átkötővelA szűrök egyik legjellegzetesebb alkotóeleme a gallér, melynek mérete tájegységenként eltérő lehet. Míg a bakonyi szűrökön[23] a gallér hosszan lenyúló, széles, nagyméretű, a bihari szűrökön csaknem négyzet alakú formában a hátrésznek csupán feléig ér. A gallér két alsó sarkában egy-egy díszített korong, csücskő lóg.[24] Az oldalrész, a váll, a feleresztések és minden csipkedísz befejeződése ún. galambkosárban végződik. Ez gyapjúfonalból horgolt korong, amely sok esetben a szűrszabó vagy felesége munkája.

A szűr alját tenyérnyi széles szűrposztó csíkkal hosszabbították meg, ezt toldócsíknak nevezik. Ezt a darabot a posztó hosszanti széléből vágták le, mert itt fordult meg a beverő fonal a szövésnél. Az anyag széle emiatt rojtosodott ki a használattal, így a szűr alja is tartósabbá vált.[25] A hozzátoldást a szegésekkel azonos színű posztóborítás takarta el.

A szűrök többsége elöl egy csatos szíjjal, összeakasztóval, vagy gombkötő által készített zsinórral záródik. Ezt két oldalt egy-egy rozetta rögzíti.[26] A szűrszíj és szűrcsat a bőrműves, rézműves és a szarufaragó keze munkája.

A szűrdíszítés típusai

II. tábla 2. kép: A BM I.76.12. leltári számú toldócsík nélküli ünnepi szűr hátulja, a galléron a jellegzetes bihari dohánylevél formájú rátétes díszítésA szűrdíszítések legkorábbi változatai, melyeknek még csupán szegő, takaró és összedolgozó funkciői voltak, az ún. szegett szűrökön alakultak ki. A szűrök egyes részeinek összevarrásánál megerősítették az összeillesztést, ezt vócnak nevezték. Később vócokból alakult ki az ún. feleresztés, amely az összevarrásra került rá. A szűr díszítése, cifrázása az anyagszél bomlását megakadályozó szegésekkel kezdődött.[27]

Abban az időben, amikor még kézzel varrták a szűröket a borítás és a szegések keskenyek voltak. A varrógép megjelenésétől kezdve ezek a részek szélesebbé váltak, dísztűzéssel, szebbnél szebb mintákkal díszíttették őket. Mivel ezzel a technikával gyorsan lehetett haladni, ezért nyargalásnak nevezték el. A kutatók közül többen is említik, hogy a szűrszabó bámulatos ügyességgel és gyorsasággal kezelte a varrógépet.[28] A nyargalást a szűr szegésein, borításain, a feleresztéseken és az elején is alkalmazták.[29]

A szűr kezdetleges, ősi díszítményei a vízszintes irányú szabásvonalai mentén alakultak ki. Négy ilyen vonal van: a váll fölötti varrás, ahol az elejkihajtást a gallérhoz varrják, az ujja betoldása a hónalj alatt, az aszaj és a pálha összetoldása. A díszített részek között különös szerepet kapott továbbá a szűr elej része, oldala, valamint a háta alja hasítéka. Később Bihar vármegyében a gallért, az ujjak kézfej felőli végét csokorszerű virágmintákkal, bokorvirággal ékesítették. Ez csak ennek a tájnak a jelleIII. tábla 1. kép: A BM I.2001.16. leltári számú toldócsík nélküli szűr, szintén horgolt átkötő rész helyettesíti a szűrszíjatgzetessége.

A szűrök díszítőeleme kizárólag növényi motívum,[30] virág.[31] A bihari és erdélyi szűrök fő díszítménye a szegfű. Kedvelt elem még a rózsa, a tulipán és a bimbó.[32] A szűrszabók a díszítést nem hímzésnek, hanem „virágozásnak” nevezték.

A szűrökön fellelhető díszítési módok a hímzés, a rátét, a színes posztóval való szegés, vagy csipkézés, ez a rátét egyik válfaja (csipke alatt színes posztóból vágott, csipkézett szélű posztócsíkokat kell érteni, amelyeket több rétegben egymásra varrnak),[33] valamint a zsinórozás.[34] Néha a szűrszíj helyett gombkötő készítette összeakasztót használtak. Ezekhez átvető is tartozott.[35]

Az új divat, a nyakas, posztórátétes szűr Nagyváradról indult el Erdély felé az 1880-as években. A bihari szűrök hímzett típusánál a géppel varrt széles posztószegések között többszínű hímzés található. Az alapanyag színe lehetett nyers[36] vagy fekete. Ilyen szűröket Nagyváradon és Nagyszalontán is készítettek.[37]

A varrógép meggyorsította szűrszabó munkáját; a szűröknél a hímzést az 1870-es évektől felváltotta a gépi varrás, amely a hímzésmintákat utánzó díszítés volt a galléron, a szeccen, az aszajon.[38] A varrógéppel levarrt virágfolt formája és elrendezése is azonos a hímzeIII. tábla 2. kép: A BM I.2001.16. leltári számú toldócsík nélküli szűr hátulja; a gallér díszítménye a szintén jellemzően bihari applikált rátét díszítményttével. A rátét alapanyagaként posztót vagy nemezt használtak. Ez a díszítés a XIX. század vége felé feketévé vált, ünnepélyes lett.

Az applikálás, egy más színű díszítőanyag felvarrása a textilre, igen ősi technika. [39] A bihari szűrök ezen technikával ékesített darabjait applikált, posztóvirágos vagy posztómetszett virágos névvel illették.[40] Fő díszítőmotívum a szegfű (I. tábla 2. kép, IX. tábla 1. kép)[41], amelyek a hullámosan emelkedő szár mellett helyezkednek el. Jellemzőjük, hogy minden posztószegfű alsó részén találunk kehelylevélkét. A virágok közeit gyakran szabálytalan, többnyire trapéz alakú levelek töltik ki, amelyek a külső oldalon csipkézettek (cakkosak). A szűrszabó a díszítmények levarrása után egy kis csipkéző ollóval kimetszi a minták közötti részeket. A gallér motívumait gyakran dohánylevél formába elrendezve találjuk: kis szimmetrikus csokrok, bokorvirágok, aszimmetrikuIV. tábla 1. kép: A BM I.2001.17. leltári számú toldócsík nélküli szűr eleje, a szeccen átkötővel, az ujjakon horgolt gombokkal, gombházakkalsan hajló, vastagított töltött szárral. A rátétek alá piros vagy zöld színű alátétet helyeztek be, ezt nevezzük alárakásnak.[42]

Tehát a bihari rátétes szűrtípus jellemzője a dohánylevélformába rendezett csipkézett, cakkos, leveles virágok, és levelek, amelyek fekete posztó alapon feketék, vagy nyers alapon feketék.

A cifraszűr a könnyebben és gyorsabban előállított applikációs dísz miatt olcsóbb lett, ezért a vásárlók kedvelték. Az 1860-as évek nagy nemzeti felbuzdulásakor a magyar szabók finomabb fekete posztóból ünnepi szűrt varrtak az úri rendnek is. Györffy István feltételezése szerint a szűrposztóból a szűrszabó készítette fekete szűrök a nép között csak itt Bihar és Hajdú megyében voltak elterjedve.[43] Nagyvárad, Berettyóújfalu és Nagyszalonta mellett Derecskén is készítettek rátétes díszítésű szűröket. [44] Kalotaszegen is kedvelt viselet volt.[45]

Amikor Erdélyben viselése hanyatlani kezdett, Kalotaszegen újra divatba jött, s az itteniek kevés kivétellel[46] fekete rátétes díszítésIV tábla 2.kép: A BM I.2001.17. leltári számú toldócsík nélküli szűr hátulja, gallérján dohánylevél formákkal. A felső minta hiányzik.sel készültek.[47]  Biharban ebben az időben ilyet már nem viseltek. A Kalotaszegre felé költöző, és oda dolgozó szűrszabók természetesen bihari szűröket készítettek.

Ezeken a Kolozs megyei viseleti darabokon a díszítés továbbfejlődött, mert a feleresztések és a borítás között megjelentek azok a kis virágcsokrok –szintén a dohánylevél formában –, amelyek felfelé aszimmetrikus kacsban végződtek.[48] Ezek a felhasítás két oldalán szimmetrikusan, tükörképként helyezkedtek el. A galléron az asszimetria és a töltött[49] szár.

A legkésőbbi típusú bihari szűrökön, amelyek Kalotaszegen, Kalotaszentkirályon készültek, nincs cakkozás, csipkézés, sem a leveleken sem a virágokon.[50]

A XX. század elején már egyre kevesebb igény mutatkozott a szűrök iránt. Viselése megszűnésének egyik oka, hogy az első világháború után a szűrszabóközpontok kívül kerültek a trianoni Magyarország határain. Az alapanyag beszerzése problémássá vált. A megcsonkult területű orszáV. tábla 1. kép: A BM I.2001.19. leltári számú toldócsík nélküli szűr eleje, ritka szűrszíj-megoldássalgban csak Veszprémben készítettek szűrposztót. A szűrviselés visszaszorulásának másik magyarázata, hogy ekkor már egyre többféle olcsó, gyárilag készített szövetet és kész felsőruhát lehetett vásárolni. A szűrt a 1930-as évektől jóformán már csak a pásztorok viselték. A megrendelések alacsony száma miatt sok szűrszabónak más munkát kellett keresnie.

Az 1960-as években Derecskén Erdei Lajos[51] és Berettyóújfaluban Mezei András szűrszabómesterek dolgoztak még.[52] Berettyóújfaluban kizárólag bihari cifraszűr készült a XX. században applikációs díszítéssel.[53] Nem véletlen tehát az, hogy az itt működő Bihari Múzeum szép számmal őriz emlékeket ezekből a szűrtípusokból is.

A Bihari Múzeum szűrei

A Bihari Múzeum textilgyűjteményének tizenegy szűrét vetettem vizsgálat alá, ezek mindegyike a bihari rátétes szűr típusához tartozik. A tizenegyből kilenc darab funkcionált kabátként, két kicsi szűr[54] pedig dísznek, üvegöltöztetőnek[55] alkalmas (lásd. X. tábla 2–3. kép).

Összességében valamennyi szűrről elmondható, hogy ezek a viseleti darabok a XIX. század végén, a XX. század elején készülhettek. Díszítményeik varrógéppel készített, kimetszetlen nyargalások, dísztűzések és kimetszett rátétes motívumok. Nyers-, illetve fekete színűV. tábla 2. kép: A BM I.2001.19. leltári számú toldócsík nélküli szűr hátulja, a gallér teljes felültét kitöltik a minták alapon fekete rátétesek, kivéve egy kicsi mintadarab, amelynek a rátétes díszítése piros. Szabásuk szerint nyakas, galléros, elöl szecces megoldásúak. Legszebben és leggazdagabban díszített részük – mint a bihari cifraszűröknél általában – a gallér és a szecc, valamint az aszaj. A nyakon és a szeccen minden esetben négysoros nyargalás található, amelyet nem metszenek ki (I. tábla 1. kép).[56]

Azok a szűrök, amelyek fekete alapon fekete rátétes díszítésűek, sokkal kevésbé díszítettek, mint a nyers alapon fekete rátétesek. A hat fekete, ünnepi szűr többségét, a gallér, a szecc és az ujjak szélén, valamint az összes megerősítésnél négysoros csigával díszítették. A Bihari Múzeum egy szűrén,[57] ennek kétsoros, egyszerűbb változata található meg, ezt már nagyon leegyszerűsítettnek, elnagyoltnak mondhatjuk.

A Bihari Múzeum rátétes szűrei felének az alján található a dísztűzés, ami kevésbé jellemző a nyers alapúaknál, ott csak egy esetben fordul elő.(V.  tábla 12. kép)[58]

A fekete rátétes szűrök

VI. tábla 1. kép: A BM I.2005.15. leltári számú toldócsíkkal, borítással ellátott szűr eleje, címer mintákkalA múzeum minden fekete szűrére jellemző, hogy nincs a szecc részen más díszítés, csak a széleken lévő nyargalás. Mégsem teljesen dísztelenek, mert a szűrszíj rozettája, vagy az azt helyettesítő horgolt, paszományszerű összekapcsolási megoldás így hangsúlyosabbá válik. (Lásd II. tábla 1. kép).

A fekete szűrök egyik csoportjánál sem a szeccen, sem a galléron nem találunk rátétes díszítést. Ezek a legegyszerűbbek.

A szűrök többsége megrendelésre készült, a megrendelő anyagi helyzetétől függött, mennyire lett az cifra. Mivel a Bihari Múzeum szűrein nem találunk méretezésre való jelölést, ezek nagy valószínűséggel mind megrendelésre készültek, akárcsak a díszesebbek.

VI. tábla 2. kép: A BM I.2005.15. leltári számú toldócsíkkal, borítással ellátott szűr hátulja szokatlanul sok címermotívummalA fekete szűrök másik csoportjába azok tartoznak, amelyeknek a gallérján három bokorvirág motívum található. Jellemzőik, hogy felül, középen a nyakrész alatt egy függőleges helyzetű kisebb és a gallér két alsó sarka felé átlósan elhelyezkedő két egyforma, szimmetrikus, nagyobb bokorvirág díszítőelem van, amelyek középen hegyükkel összeérnek. Körülöttük szabadon hagyott felületek találhatók. (VII. tábla 3. kép)[59]

A bokorvirág motívum jellemzője, hogy életfa jellegű, egy tőről indul és a hajladozó törzshöz kapcsolódnak a virágok, levelek, indák. Formája dohánylevélre emlékeztet. A bennük lévő kerek vagy hosszú virágok mérete mindig az adott hely méretétől függ, ezért vannak köztük kisebbek és nagyobbak is.

VII. tábla 1. kép: A BM I.74.3.1. leltári számú váradi szűr oldalának és ujjának díszítménye, kokárdaszerű galambkosarakkalA Bihari Múzeum ezen szűreinek csoportján a gallér végén lévő csücskő kisebb, mint a díszítetleneken. Többségükre varrógéppel dohánylevél formában bokorvirág mintát varrtak.

Mindkét csoportba tartozó szűrök aszaja dísztűzéses, hármas tagolású. A nyargalással levarrt területek nem csak a díszítést, hanem a szélek, vagy az összeillesztett részek megerősítését is szolgálta, valamint a hóna alatti részen a kopás ellen is védett.

A nyargalással létrehozott sorok kis távolságra helyezkednek el egymás alatt, általában 9 centiméterre a felső szélétől.

Az itt lévő nyargalások szélessége közel azonos a szűrök alján, ujján, gallérján és szeccén lévő nyargalás szélességével, vagy attól nem sokkal szélesebb. Ezen díszítőrészek nyargalásának mintája általában megegyezik: vagy négysoros csiga, vagy a nyak négysoros motívuma.

Az szűrök ujját minden esetben a nyargalás felett egy azonos mintájú, függőleges irányú nyargalásos rész díszíti.

VII. tábla 2. kép: A BM I.76.12. leltári számú ünnepi szűr megkötőjeHárom ünnepi szűr (II. tábla 1. kép, III. tábla 1. kép és IV. tábla 1. kép)[60] elején, horgolt átkötő rész helyettesíti a szűrszíjat (lásd VII. tábla 2. kép). Ezen ruhadaraboknál az ujjakon, hátul a felhasításon és a vállakon is találhatók horgolt gombok gomblyukkal. Míg az ujjakon és a vállakon ezek csak díszítő jellegűek (II. tábla 1. kép), addig alul, a felhasításnál funkcionálnak is, itt szétgombolva a szűrt nagyobb lépéstávolságot tesznek lehetővé (VIII. tábla 3. kép). A levarrt és a zsinóros díszítmények az elrendezést tekintve valószínűleg egyetlen szűrszabó keze munkái, de nevét sajnos nem ismerjük.

A horgolt korong alakú díszek, amelyeket galambkosárnak neveznek, a megerősítések befejezésénél helyezkednek el: alja felhasításnál, az ujjakon, a vállakon és az aszajon. Nemcsak díszítenek, de megerősítik az anyagot az esetleges szakadás ellen.

A világos alapon fekete rátétes szűrök

VII. tábla 3. kép: A BM I.2001.16. leltári számú szűr gallérja, három dohánylevél formával, amelyben leveles virágos indás applikált minták találhatókA szűrök azon csoportja, melyek nyers alapon fekete rátétesek, jobban díszítettek, mint a feketén fekete rátétesek. A világos alapú darabok erősen megkopott állapotban vannak, de a levarrások szinte mindenütt épségben megmaradtak, ezért a minták nagyon jól kivehetők.

Három szűrön[61] (I. tábla 12. kép, V. tábla 12. kép, VI. tábla 12. kép) a gallért, a szeccet, az ujjak szélét, négysoros csigával díszítette a szűrszabó. Ezek a részek szélesebbek a fekete alapú darabokénál.

Az aszajon és az alján, valamint az itt már megjelenő feleresztéseken négysoros nyargalás is található. A mester a feleresztést a szűr aljára, a keresztirányban futó nyargalás felé varrta, melynek tetején mindig megjelenik a horgolt galambkosár lezárásként.

VIII. tábla 1. kép: Névjelölés a BM I.2001.16. leltári számú ünnepi szűr belesjében: TÓTHDísztűzést egy szűrnek[62] az alján találunk, a másik kettőnek még egy hozzátoldott, nyers színű anyag adja a lezárását (VI. tábla 12. kép). Ez a rész optikailag könnyedebbé teszi a szűr szerkezetét.

A Bihari Múzeum három nyers alapú szűre közül kettőt címermotívummal díszített készítője. A váradi szűrként nyilvántartásba vett darab (VI. tábla 1–2.  kép)[63] szeccein egy-egy és a gallér közepén lévő nagy dohánylevél motívumban is találunk egyet, összesen tehát három van rajta. Egészen különleges címerdíszítéssel találkozunk a Berettyóújfaluban használt szűrön (VI. tábla 12. kép).[64] A szecceken egy-egy, a galléron már három, az ujjakon is egy-egy, míg körben alul öt bokorvirág motívumban elhelyezkedve magyar címer található. A nagyszámú (összesen tizenkét darab) címerminta bizonyára a megrendelő, vagy a szűrszabó ötlete alapján kerülhetett a kabátra. Ez a mennyiség mindenképpen egyedinek mondható.

VIII. tábla 2. kép: Névjelölés a BM I.2001.16. leltári számú ünnepi szűr belesjében: JÁNOSA két szűrön használt címermotívumok és a tölgyfalevél koszorú felhasználása is hasonló, de a korona kiképzése a címeren nem egyforma. Ezért, és a levarrás minőségének eltérése miatt feltételezhető, hogy a hasonlóság ellenére mégsem ugyanaz a kéz készítette a két szűrt.

Két világos alapú szűrnél (I. tábla 2. kép, VI. tábla 2. kép[65]) a gallérok fő motívuma már nem három bokorvirág, hanem más, sajátos szerkesztési módot követnek, de teljesen kitöltik a felületet a szeccen és a galléron. A kerek, illetve hosszú virágok levelesek és cakkosak, félkör alakú belső virággal. Ez utóbbi szűrön elöl a szecc részen más virágfejek is megjelennek. Csücskőjén olyan egyedi minta található meg, amely Katona Mihály nagyszalontai szűrszabó rajzos könyvében látható.[66](X. tábla 1. kép).

VIII. tábla 3. kép: A BM I.2001.17. leltári számú szűr alja, ahol a felhasítás gombolása nem csak dísz, hanem használható isA díszítés fokozására a nyers alapú daraboknál megjelenik a gépi csipke, illetve egyéb előre gyártott anyag. A csipkét vagy a farkasfogat a gallér és a szecc nyargalt részein belül találjuk, a minták közötti területen, az ujjaknál, a feleresztéseknél és a felhasításnál pedig kívülről keretezi a nyargalást. Az aszajon lévő dísztűzések mindkét oldalán megjelennek ezek a gyári anyagok, így három részre osztva az aszajt. A Bihari Múzeum leltárkönyvében váradi szűrként szereplő darabra csipkésebb hatású, kissé a farkasfogra emlékeztető, gyári anyag került (VII. tábla 1. kép).

A galambkosár ennél a darabnál a szűr színeit idézhette egykor, mára megkopott, eredetileg fekete és nyers lehetett, kokárdaszerű megoldással (I. tábla 12. kép, VII. tábla 1. kép). Ez a forma a harmadik, címertelen szűrrel egyezik meg.(VII. tábla 12. kép)

Itt az ujjon lévő nyargalás felett, a feleresztések formáját idéző részben a gallér és a szecc mintái térnek vissza. A nyargalások szebben kidolgozottak, igényesek. Nincs rajta elnagyolt minta. Ez a szűr szerkesztésében egyszerűbb, harmonikusabb, mentes a túldíszítettségtől.

IX. tábla 1. kép: Szegfűk a BM I.2001.19. leltári számú szűr elejénMindkét szűrre a szíjat bőrből készítették, a rögzítésénél rózsa alakot formál. A ruhadarab külsején helyezkednek el, míg a harmadik címertelen szűrnek belül rögzítették a szűrszíját, így csak a csat része és a bőrrózsa látszik ki (V. tábla 1. kép). A csat szaruból készült, ez az anyag megjelenik a bőrrózsában is. (IX. tábla 12. kép.)

Ennek a szűrnek (V. tábla 2. kép)[67] a gallérján található dohánylevélformák, és azok elrendezése rokonságot mutatnak a fekete alapon fekete szűröknek azon csoportjával, ahol a gallér rátéttel, vagyis bokorvirág mintával díszített. A felület kitöltése itt teljes. A szűr ízlésesen szerkesztett. Harmonizálnak egymással a részek, a visszatérő mintaelemek, az új helyen, adott méretben, új elrendezéssé alakulnak. Alkotójának nagyszerű fantáziájára, szerkesztési tudására utal ez a darab. E szűr legdominánsabb részének a gallért (V. tábla 2. kép) mondhatjuk, mert itt a három dohánylevél motívumot keretező, két egymással szembefordított cseresznyesor igen figyelemfelkeltő. A szűr kitöltő motívumai leveles, kerek és hosszú formájú virágok, de bennük már szegfű motívum található.

IX. tábla 2. kép: A BM I.2001.19. leltári számú szűr szaruból készült csatjaSzintén ezen a szűrön találtam először olyan megoldást, ahol a cakkos és a cakktalan bihari minta együtt jelenik meg. A szűr ujjai közepén a négysoros nyargalás felett található díszítmény legfelső mintája a jellemző a cakktalan szűrökre (IX. tábla 3. kép). Leveles a forma, de a cakkozott rész itt elmarad. A készítő kiemelte a virágot, valószínűleg helyhiány miatt, továbbá mert így fel tudta nagyítani és hangsúlyosabbá tudta tenni azt. Az így levarrt motívum szellősebb, lazább szerkezeteket tud alkotni, bár alapja ugyanúgy a kör. A gépi csipke levarrásának nyomai itt is látszanak. A nyers alapon díszített szűröknél nincs a galambkosarakon kívül más, horgolt díszítés.

Sajnos a szűrök készítőinek neve nem maradt fenn. Kivételt képez egy fekete alapon fekete mintájú szűr (VIII. tábla 12. kép),[68] amelynek a két belső zsebén találtam egy nevet két részletben bevarrva.Tóth János vagy a szűrszabó, vagy a tulajdonos neve lehetett. Az ilyenfajta jelölés szintén a kuriózumok közé sorolható. Az írott betűk kapcsolása a nyargalások folyamatosságát idézi. A keresztnév folyamatosan kisebbedő betűi lehetővé tették a virágmotívummal való díszítést is.

IX. tábla 3. kép: A BM I.2001.19. leltári számú szűr ujjának legfelső mintája, a kalotaszegi bihari cakktalan rátétes szűrökkel mutat rokonságotA szűrök elemzése után a tizenegy darab esetében legalább négy vagy öt alkotóra következtethetünk.

1953-ra a népművészeti és háziipari szövetkezetek alakulása nagyjából befejeződött. Erősen élt az újra való törekvés, a bátor kísérletezés. E kor népi iparművészeti mozgalmának az volt a célja, hogy a múlt értékeit átörökítése a jövő számára.[69] A Debrecenben 1960-as években még dolgozó szűrszabók a debreceni cifraszűr hímzett motívumait díszpárnákra, pénztárcákra, női mellényekre hímezték rá.[70]

A bihari szűrök rátétes motívumait, elrendezési elveit a derecskei ifj. Erdei Lajos szűrszabómester, az eredeti környezetből kiemelve a lakáskultúra tárgyain éltette tovább.[71] Felbecsülhetetlen szerepe van a bihari szűrök rátétes motívumainak utókor számára történő megmentésében.[72] A jelenlegi szűrrátét-készítés alapját a nyers alapon fekete rátétes szűrök, azok mintás felületeinek térkitöltése, applikációs díszítése és a minták szerkesztése adta. Tehát a bihari szűr díszítményei, szerkesztési módja került át a mai szűrrátétbe, amelynek alapanyaga már nem szűrposztó,hanem nemezelt anyag, a filc.

X. tábla 1. kép: A BM I.2001.15. leltári számú szűr csücskőjeA Bihari Múzeum néprajzi gyűjteményének szűrei kiválóan reprezentálják bihari rátétes cifraszűröket. Színük és díszítésük szerint mindkét jellegzetes bihari típust képviselik, azaz a fekete alapú fekete rátéteset és a nyers alapú fekete rátéteset is. Díszítésmódjuk szerint minden jellegzetesség megtalálható valamennyi darabon. A legszerényebben díszített szűr is rendelkezik egyfajta ünnepélyességgel, amely e tájegység szűreire fokozottan jellemző. A vizsgált szűrök betekintést engednek Berettyóújfalu és Nagyvárad szűrszabó műhelyeinek munkájába, segítséget adnak továbbá a szűrrátét eredetének és jellemzőinek megértésében.

Felhasznált irodalom:

X. tábla 2. kép: Üvegöltöztető kicsi szűr a Bihari Múzeum gyűjteményében: fehérBéres András

1955    A debreceni cifraszűr. Múzeumi füzetek Debrecen

Domanovszky György

1983    Mai magyar népi iparművészet. Képzőművészeti Kiadó

Faragó József–Nagy Jenő–Vámszer Géza

1977        Kalotaszegi magyar népviselet. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest

Flórián Mária

1997 Öltözködés. In: Balassa Iván (főszerk.): Magyar néprajz IV., Életmód. Akadémiai Kiadó Budapest

Gáborján Alice

2000 Cifraszűrök. Néprajzi Múzeum Budapest

Györffy István

1930 (2004)    Magyar népi hímzések. A cifraszűr. Karcag, a szerző kiadása. (Reprint kiadás: Nap Kiadó Kft.)

1983 (1926) Alföldi népélet. Gondolat, Budapest

1998    A magyar szűr. In: Bellon Tibor et al. (szerk.):Tárgyalkotó népművészet. Jelenlévő múlt. Planétás Kiadó

X. tábla 3. kép: Üvegöltöztető kicsi szűr a Bihari Múzeum gyűjteményében: feketeKresz Mária

1956    Magyar parasztviselet. Akadémiai Kiadó

Kósa László– Szemerkényi Ágnes

1997    Apáról fiúra. Móra Ferenc Könyvkiadó

Lengyel Györgyi

1975    Kézimunkák. Új technikák-új megoldások. Magyar Nők Országos Tanácsa Kossuth Könyvkiadó

1978    Népi kézimunkák. Magyar Nők Országos Szövetsége .Kossuth Könyvkiadó

Tarján Gábor

1993    Mindennapi hagyomány. Néprajzi ismeretek mai használatra. Tankönyv 12–18 éves tanulók számára. Magyar Médiapedagógiai Műhely

2005    Folklór Népművészet. Népies művészet Kalauz a magyar népművészethez. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest

[1] A tanulmány eredeti megjelenési helye: A Bihari Múzeum Évkönyve XVII–XIX. (Szerk.: Sándor Mária) Berettyóújfalu, 2014. 71–93. A szerző szűrrátétkészítő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa, szűrrátét-szakoktató, szűrkészítő(A szerk. megjegyzése)

[2]Köszönetet mondok a Bihari Múzeum muzeológusának, Dr. Krajczárné Sándor Máriának önzetlen segítségért, támogatásáért, a munkám mentorálásáért, valamint Kállai Irénnek a múzeum igazgatójának, hogy lehetőséget kaptam a néprajzi gyűjteményben való kutatásra, valamint minden segítő múzeumi dolgozónak.

Hálával tartozom továbbá Dr. V. Szathmári Ibolya néprajzkutatónak, mert felkeltette az érdeklődésemet a szűrök iránt, és támogatja alkotói és kutató tevékenységemet, illetve tanácsaival segítette e tanulmány létrehozását.

Szintén hálával emlékezem a hirtelen elhunyt mesteremre, ifj. Szidor Jánosnéra, szűrrátétes népi iparművészre,aki megtanította és megszerettette a szűrrátétet és munkámat mindenkor támogatta.

[3] Béres 1955: 3.

[4] Györffy 1930 (2004 ): 11.

[5] Györffy i.m. 10.

[6] Györffy 1983: 429.

[7] Györffy 1930 (2004 ): 9.

[8] Gáborján 2000: 7.

[9]  Egyik szólásmondásunk így szól erről: „Gallér híján köpönyeg, hazudtam, mert vót kinek.”Béres i. m. 3.

[10] Tarján 1993: 85.

[11] Ahogy a népdal is mondja: „Be van az én szűröm ujja kötve / Barna kislány ne kotorássz benne./ Az egyikben acél, kova, tapló / A másikban százforintos bankó!”  Béres i. m. 36.

[12] Kresz 1956: 93.

[13] Béres i. m. 37. Cifraszűr: hímzéssel díszített szűr.

[14] Györffy1930 (2004 ): 13.

[15] Flórián 1997: 621.

[16] Gáborján 2000: 7.

[17] Flórián i. m. 1997: 622.

[18] Tarján 1993: 83.

[19] Györffy 1930 (2004): 16.

[20] Györffy 1998: 267.

[21] Györffy 1930 (2004): 31.

[22] Gáborján  i. m.14.

[23] Gáborján  i. m. 27.

[24] Gáborján  i. m. 25.

[25] Györffy 1930 (2004): 19.

[26] Gáborján i. m. 14.

[27] Flórián 1997: 621.

[28] Györffy 1930 (2004 ): 72., Lengyel 1978: 126.

[29] Kresz 1956: 74.

[30] Gáborján i. m. 65.

[31] Tarján 2005: 179.

[32] Lengyel  1978:125

[33] Györffy 1930 (2004): 72–73.

[34] Gáborján i.m. 64.

[35]Az átvető sok ügyesen összebogozott zsinórból áll. A fejen átdobva a háton mint dísz csüng Eredetileg a mellrészen összekötő szerepe volt, funkcióját elvesztve dísszé vált. Györffy 1930 (2004): 74 Gáborján i. m.106–109.

[36] A nyers alapú hímzett szűr az ún. Csehi-szűr, Csehy nevű mesterről nevezték el, akinek nagyon keresett volt a munkája, mert igen szépen hímezte.  Györffy 1930 (2004):53–54.

[37] Györffy 1930 (2004): 53.

[38] Csak a dunántúli szűrök rátétein fordul elő madár, fecske, bárány, pillangó  stb. Györffy 1930 (2004): 44.

[39] Lengyel 1975: 45.

[40] Györffy 1930 (2004): 67.

[41] A képeket Szűcs Endre, a Bihari Múzeum munkatársa készítette. Ezúton is köszönöm a munkját.

[42] Györffy 1930 (2004): 67–72.

[43] Györffy i1930 (2004): 61.

[44] Györrfy 1930 (2004): 54–57.

[45] Kósa– Szemerkényi 1997: 129. 1. kép

[46] Gáborján i. m. 106–107. Nyers alapon piros rátét díszítményű  szűrre példát lásd 104–105.

[47] A varrógéppel való díszítést Kolozsváron Schéfer András mezőberényi magyar szabó honosította meg, aki 1870 táján telepedett le a városban, és Biharból szerződtetett szűrszabósegédeket. Faragó–Nagy–Vámszer 1977: 338.

[48] Gáborján i. m. 26.

[49] Kétsoros cseresznye motívum

[50] Gáborján i. m. 106–107.

[51] Erdei Lajos fekete posztó alapon barna rátétes , kétféle színnel alárakott, bihari típusú szűrt is készített. Györffy 1930 (2004): 78. 97–98.  A kávészín vagy drapp posztórátétet Debrecenben Nagy Sándor honosította meg, aki Borbély Imrénél tanult, majd Nagyváradon Stefán műhelyében tanult, és Hajdúböszörményben letelepedve meghonosította az applikációt. Az általa készített szűrökön az aszajon hímzés, míg a szűr többi részén rátétes bihari típusú bokorvirág minták voltak. Györffy 1930 (2004): 228–229. 233.

[52] Béres i.m. 40.

[53] Györffy 1930 (2004): 54.

[54] Leltári szám: BM.I.89.45. (h: 32,5 cm, sz.: 22,8 cm, ujja h.: 10 cm)

Leltári szám: BM I.2012. 1. (h: 30 cm, sz.: 25,5 cm, ujja h.: 14 cm)

[55] Általában az ajándéknak szánt borosüvegekre adják rá, az üveg szájára pörge kalapot téve pásztor alakját formázza az üveg.

[56] Leltári szám: BM I.74.3.1. (h.: 113 cm, sz.: 91 cm, ujja h.: 53 cm);

[57] Leltári szám: BM.I.74.2.1. (h.: 110 cm, sz.: 85 cm, ujja h.: 46,5 cm)

[58] Leltári szám: BM.I.76.12. (h.: 118 cm, sz.: 84 cm, ujja h.: 49 cm)

[59] Leltári szám: BM. I.2001.16. (h.: 112 cm, sz.: 73 cm, ujja h.: 48 cm);

[60] Leltári szám: BM. I.2001.16. (adatokról lásd: 58.jegyzet); Leltári szám: BM I.2001.17. (h.: 115 cm, sz.: 85 cm, ujja h.: 50 cm)

[61] Leltári szám: BM I.74.3.1. (adatokról: lásd 56. jegyzet); illetve BM. I. 2001.19. (h.: 115 cm, sz.: 88 cm, ujja h.: 51 cm), BM. I.2001. 15. (h.: 110 cm, sz.: 90 cm, ujja h.: 56 cm). Gyűjtési és használati hely: Berettyóújfalu

[62] Leltári szám: BM I.74.3.1. (adatokról: lásd 56. jegyzet)

[63] Leltári szám: BM I.74.3.1. (adatokról: lásd 56. jegyzet)

[64] Leltári szám: BM. I.2001. 15. (adatokról: lásd 61. jegyzet).

[65] Leltári szám: BM I.74.3.1. (adatokról: lásd 56. jegyzet) és BM. I.2001. 15.. (adatokról: lásd 56. jegyzet)

[66] Györffy 1930 (2004): 78. és 114.

[67] Leltári szám: BM. I. 2001.19.  (adatokról: lásd 61. jegyzet).

[68] Leltári szám: BM .I.76.12. (Adatokról  lsd. 58. jegyzet.)

[69] Domanovszky 1983: 10

[70] Béres i. m. 39.

[71] Béres i. m. 39.

[72] Domanovszky i. m. 242.

A fotókat Szűcs Endre készítette.

Módosítás dátuma: 2015. október 04. vasárnap, 21:52