Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Tárgyi néprajz Gazdálkodás

Tükör: melybe bepillantva, eszébe jutnak a gazdaembernek hónapokként való dolgai anno 1905 Január

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Tükör: melybe bepillantva, eszébe jutnak a gazdaembernek hónapokként való dolgai anno 1905 Január 

Emberé a munka,

Istené az áldás.

(közmondás)

Zsákfoltozás, Jászfelsőszentgyörgy, Barna Gabor fotója, a Damjanich Múzeum tulajdona_1971, 2872l. tszHáz és udvar körüli teendők. Ha hóesés van, el kell a havat az épületek tövétől kaparni, nehogy majd odaolvadjon, sőt le kell hányni a laposabb épülettetőkről is, hogy meg ne nyomja, el ne görbítse a fedélfákat. Csúszós, jeges időben gond legyen rá, hogy a jószág itatásrahajtás alkalmával el ne csússzék, miért is a járó útját, midőn szüksége mutatkozik, szalmával vagy egyéb gazzal hintsük be.

E hóban nézzünk szét már szerszámaink közt is s a melyik hibás volna, igazítsuk, nehogy majd akkor kelljen kapkodni, mikor a tavaszi munka beáll. Ha valami új szerszámot akarunk venni, annak a beszerzéséről is előre kell gondoskodni.

Ha a jégverem még nincs megtöltve, azzal is igyekeznünk kell.

A zsákok, ponyvák foltozására is ráérünk most, valamint ásó-. kapa-, fejszenyelek s más effélék csinálgatására, nehogy majd a legszorgosabb munka idején kellessék a drága perczeket ilyesmivel vesztegetni.

Ha van felvágni való fa, rőzse, azzal is szépen el lehet bánni, hadd legyen rendjében ez is, ne pedig szanaszét heverjen az udvaron.

Itt említjük meg azt is, hogy a földre vagy házra betáblázott terheket, ezen hónap 31-ik napjáig kell az előljáróságnál bejelenteni. Azért hasznos dolog pedig ez, mert így jövedelmi pótadóinkból jócskán elengednek, holott ha be nem jelentjük, mindig kivetik az egész adót.

Szántóföld, rét legelő. Néha megengedi az idő a szántást is, de inkább adódik alkalom trágyakihordásra, azután homokhordásra, pl. ha valami laposas helyeket szándékozunk feltölteni. Ha t. i. olyanok az utak, hogy könnyen járhatók.

Ha az idő elég lágy, a réten, legelőn irtsuk a haszontalan bokrokat, a vakondtúrásokat, hangyabolyokat pedig egyengessük.

A sovány réteket hamuval, szalmás sertéstrágyával, rothadt polyvával, árnyékszék-trágyával, komposzttal trágyázzuk. Ha egyéb trágya jutna ide, természetesen nagyon jó volna.

Módosítás dátuma: 2016. január 03. vasárnap, 17:39 Bővebben...
 

Pásztorvilág a Hortobágyon. A Hortobágyi Pásztormúzeum

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Pásztorvilág a Hortobágyon. A Hortobágyi Pásztormúzeum

Hortbágyi Pásztormúzeum 2012„A pásztorok között katonai rend, fegyelem és bizonyos rangsor van. A számadó korlátlan hatalommal rendelkezik az általa fogadott pásztorok felett, távollétében az öregbojtár helyettesíti. Csak ezután következnek a többi bojtárok; legkisebb tekintélye van a kisbojtárnak vagy lakosnak.

Tekintély dolgában első helyen áll a vagyont jelentő marha őrzője, a gulyás s csak utána következik a csikós. A juhász jóval tekintélyesebb, mint a disznót őrző kanász vagy kondás. A szilaj vagy félszilaj nyájak őrzői is többet számítanak, mint a kezes nyájak pásztorai: a csordások és csürhések. Általában a pásztor, aki többnyire ősi soron szabad ember, többre tartja magát a jobbágyeredetű földművesnél.”

A Hortobágy Magyarország legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza szabályozása előtt különösen dús, gazdag legelő volt. A puszta kialakulása már a 15. században megkezdődött, s a hódoltsági időszakban be is fejeződött. E területet kezdetben tőzsérek és kereskedők vették bérbe, akik hatalmas gulyáikat itt legeltették, itt alakították ki  téli és nyári szállásukat is, s innen hajtották el őket lábon messzi vidékekre. A 17. század folyamán a puszta egyes területeit a környező hajdúvárosok vették bérbe vagy vásárolták meg, s a következő századig kizárólag állattartással hasznosították. A 18-19 században alakult ki a hortobágyi pásztorkodás azon rendszere, melyben megszabták a legeltetés jogát, rendjét. A hortobágyi pusztát -mely a környező települések külső legelőinek szerepét töltötte be- járásokra osztották, így példának okáért a Debrecen tulajdonában lévő részen 11 gulya-, 2 ökör-, 2 ménesjárás valamint 18 juh nyájjárás volt. Adott területre csak meghatározott számú állatot hajthattak ki, ezen felüli mennyiségért már fűbért kellett fizetni. A központi, partosabb részen alakították ki az állást, az állatok és a pásztorok éjszakázó helyét, itatásra leginkább természetes vizeket használták, bár a 18. századtól elterjedt a kutak építése is.

Módosítás dátuma: 2012. augusztus 19. vasárnap, 18:36 Bővebben...
 

Az okos gácsér

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Az okos gácsér

altRég volt, amikor még szabadon kószáltam az ország különböző részein, s gyűjtöttem tárgyakat a múzeumnak, fotóztam, füzeteket írtam tele, s mi több, emberek között forgolódtam. Ma a családon kívül a kórház kórtermeiben véletlenül összekerült sorstársaim jelentenek emberi környezetet. Egy négy-hatágyas kórteremben két hét alatt tíz-tizenkét emberrel kötök futó ismeretséget, beszélgetek velük – leginkább betegségeikről -, hallok híreket egykori ismerősökről, falvakról. Néha egészen érdekes irányba fordulhat a beszélgetés, s mert a háttérből irányítgatom, értékes néprajzi adalékok is felbukkannak, s ezeket csendes pihenőidőben fel is jegyezgetem. A témák véletlenül kerülnek elő vagy kötöttek, mint például egy közelgő ünnep, megtörtént eseményre való reagálás, disznóvágások ideje, kedvenc, itt nem ehető ételek, italok készítési módja. Kitüntetett szerepe van a családnak, a családban az asszonynak, gyereknek, akik most, mert meg vagyunk tőlük fosztva, felmagasztosulnak.

Ó, asszonyok, ha hallanátok ilyenkor beteg férjeiteket!

Belőlem, mint szeg a zsákból ki-kibújik a néprajzos, s egy-egy történetre rákérdezek, körüljárom, pontosítom. Legutóbb a Tiszazug állattartásával foglalkoztam, s ennek írása közben vittek be két hétre a kórházba. Néhány napig egy ma Martfűn élő, de több tiszazugi községben a VÍZÜGY-nél szolgált gátőrrel feküdtem együtt, aki igen jó előadókészséggel, nagy tapasztalattal rendelkezett. Egyik kedvenc kis témámat dobtam be csalinak: a vadruca vagy vadkacsa tojásának kikeltetését, illetve befogásuk módját, nevelésüket, viselkedésüket. Még ma is látni néhol ilyeneket, ha egyáltalán beszélhetünk még a Tiszazugban baromfitartásról. Most ezt a témát nem fejtem ki, de egy rövid és érdekes történetet mondok el, amit elhangzása után néhány órával jegyeztem le, és Tiszainokán történt.

Módosítás dátuma: 2014. július 04. péntek, 09:33 Bővebben...
 

Bihardiószegi borpincék, borházak a Padalján

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Bihardiószegi borpincék, borházak a Padalján

Az érmelléki szőlőkultúra, borgazdaság évszázados múltra tekint vissza. Ezen a vidéken főként Érmihályfalvától Félegyházáig utazva borospincékkel, borházakkal találkozhatunk, míg egyes érmelléki települések borpincéi a Szatmár–Nagyvárad főútról is jól megfigyelhetők (pl. Értarcsán, Asszonyvására mellett, Érkeserűben, Székelyhídon, Félegyházán). A XVIII. század derekától a XIX. század közepéig virágzott igazán Biharnak ezen a részén a borkultúra. Amerikáig szállították hatalmas hordókban az érmelléki bort (főként Diószegről, Székelyhídról és Szentjobbról), úgy, hogy a boroknak, az egy hónapig is eltartó út során semmi baja nem lett, míg más vidékek, falvak borai megvirágosodtak, megposhadtak. Az első világháborúig Debrecen és Nagyvárad voltak az érmelléki borok fő felvásárló központjai. Sok debreceni polgárnak volt szőlősföldje, többek között Diószegen. Ne feledkezzünk meg Zichy Ferenc grófról, akinek 102 holdas diószegi szőlője volt a környék legnagyobb szőlősbirtoka, ugyanakkor 1897-ben ő adott helyet kastélyában a diószegi vincellér iskolának. Szőlősföldjét kísérleti területté tette, ahol a tanítók és tanulók, tökéletesíthették a filoxéra pusztítása utáni, újabb szőlőfajták vad alanyba történő oltásának technikáját.

Az érmelléki szőlőkultúra kialakulásáról nincsenek konkrét történeti adataink. Az bizonyos, hogy a XVI. századi dézsmajegyzékek már tekintélyes bordézsmáról tanúskodnak (korabeli feljegyzések alapján tudjuk, hogy a török hódoltság alatt, pl. az érmelléki részeket birtokló pasa kizárólag a diószegi borokat fogyasztotta).
A XIX. századi források rendszerint Diószeget határozzák meg, mint az Érmellék szőlőkultúrájának központját. A diószegi szőlősgazdák mindig is büszkék voltak boraikra, szőlősföldeikre. Ez a fajta kitüntetettség még inkább megerősítette bennük a minőségi munkára való törekedést, az egyre ízletesebb borok élőállítását. Amikor 1920 után elkezdődtek a román-magyar „határhúzások” Diószegnek megadták a lehetőséget, hogy választhat: Magyarországhoz fog tartozni, mert az Ér folyó lesz a természetes határsáv, de szőlősföldjei nélkül, melyek a falu határán kívül estek, vagy Romániához csatlakozik és a határt Léta alatt húzzák majd meg. A diószegi szőlősgazdák döntésükkel nagy árat fizettek, de megtarthatták szőlősbirtokaikat, így tovább vihették a borkultúra helyi hagyományait.

Módosítás dátuma: 2016. október 04. kedd, 08:18 Bővebben...
 

Érmelléki vízrendezés

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Érmellékről röviden

 Az Érmellék

Az Érmellék a Berettyó és az Ér közötti sík- és dombvidék mintegy 30–35, részben vagy egészben magyarlakta községgel. Nevezetes helységei: Margitta, Érmihályfalva, Székelyhíd, Bihardiószeg. A kora Árpád-kor óta magyarlakta táj, nagy múltú történeti borvidék. A 16. századtól van román lakossága is, ma Romániához tartozik.[1]
A megnevezés, amely az Ér patakot említi, már a XIII. században előfordult elvétve néhány oklevélben, míg az Érmellék, mint tájnév a XV. században jelentkezik elsőként. Anonymus is megemlíti az Ér patakot, mint: Humusouer.[2] Az Érmellék megnevezés, mint tájnév legkorábban a leleszi prépostság oklevéltárában bukkan fel 1445-ben. Ekkor Éradony határának említésekor „Ermellek terrae arabilis” néven emlegetik.
Ahogyan azt Fényes Elek megfogalmazta: Érmellék tulajdonképpen az Ér és Berettyó folyók közé eső területet jelenti.[3]

Az Ér síkságának tárgyalása

 Szatmár és Bihar vármegyék[4] területén fekszik tehát az a lápos, vizenyős terület, amelyet az Ér síkságának nevezünk. Ez a síkság egy teknőszerű hatalmas völgyben terül el, amely a Kraszna folyótól a Berettyóig terjed. Ennek a völgynek a kialakulásában főként a Szamos, a Tisza és a Kraszna folyók játszottak meghatározó szerepet. A geográfuskutatóknak már a XIX. században feltűntek azok a nagyméretű mederfoszlányok, amelyek a völgyben még ma is, a lecsapolások után is megfigyelhetők. A kutatók tehát arra a következtetésre jutottak, hogy egy ekkora kiterjedésű völgyet, mint az Érmente, nem alakíthatott ki egy ilyen csekély vízhozamú folyó, mint az Ér.

Az Ér völgyének teknőszerű mélyedése a terület geológiai mélyszerkezetével áll kapcsolatban.[5] A talajminták és mélyfúrások során megtalálták a mélyben elsüllyedve az egykori, 250 millió évvel ezelőtti Hercinai – hegységrendszer maradványait. Az évmilliók során erre az árkos törésekkel teleszabdalt, kristályos kőzetekből álló alapra rakódott rá a Pannon-tenger több ezer méter vastag üledéke.

Módosítás dátuma: 2012. február 13. hétfő, 11:45 Bővebben...
 


6. oldal / 7