Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Tárgyi néprajz Gazdálkodás

Az okos gácsér

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Az okos gácsér

altRég volt, amikor még szabadon kószáltam az ország különböző részein, s gyűjtöttem tárgyakat a múzeumnak, fotóztam, füzeteket írtam tele, s mi több, emberek között forgolódtam. Ma a családon kívül a kórház kórtermeiben véletlenül összekerült sorstársaim jelentenek emberi környezetet. Egy négy-hatágyas kórteremben két hét alatt tíz-tizenkét emberrel kötök futó ismeretséget, beszélgetek velük – leginkább betegségeikről -, hallok híreket egykori ismerősökről, falvakról. Néha egészen érdekes irányba fordulhat a beszélgetés, s mert a háttérből irányítgatom, értékes néprajzi adalékok is felbukkannak, s ezeket csendes pihenőidőben fel is jegyezgetem. A témák véletlenül kerülnek elő vagy kötöttek, mint például egy közelgő ünnep, megtörtént eseményre való reagálás, disznóvágások ideje, kedvenc, itt nem ehető ételek, italok készítési módja. Kitüntetett szerepe van a családnak, a családban az asszonynak, gyereknek, akik most, mert meg vagyunk tőlük fosztva, felmagasztosulnak.

Ó, asszonyok, ha hallanátok ilyenkor beteg férjeiteket!

Belőlem, mint szeg a zsákból ki-kibújik a néprajzos, s egy-egy történetre rákérdezek, körüljárom, pontosítom. Legutóbb a Tiszazug állattartásával foglalkoztam, s ennek írása közben vittek be két hétre a kórházba. Néhány napig egy ma Martfűn élő, de több tiszazugi községben a VÍZÜGY-nél szolgált gátőrrel feküdtem együtt, aki igen jó előadókészséggel, nagy tapasztalattal rendelkezett. Egyik kedvenc kis témámat dobtam be csalinak: a vadruca vagy vadkacsa tojásának kikeltetését, illetve befogásuk módját, nevelésüket, viselkedésüket. Még ma is látni néhol ilyeneket, ha egyáltalán beszélhetünk még a Tiszazugban baromfitartásról. Most ezt a témát nem fejtem ki, de egy rövid és érdekes történetet mondok el, amit elhangzása után néhány órával jegyeztem le, és Tiszainokán történt.

Módosítás dátuma: 2014. július 04. péntek, 09:33 Bővebben...
 

Bihardiószegi borpincék, borházak a Padalján

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Bihardiószegi borpincék, borházak a Padalján

Az érmelléki szőlőkultúra, borgazdaság évszázados múltra tekint vissza. Ezen a vidéken főként Érmihályfalvától Félegyházáig utazva borospincékkel, borházakkal találkozhatunk, míg egyes érmelléki települések borpincéi a Szatmár–Nagyvárad főútról is jól megfigyelhetők (pl. Értarcsán, Asszonyvására mellett, Érkeserűben, Székelyhídon, Félegyházán). A XVIII. század derekától a XIX. század közepéig virágzott igazán Biharnak ezen a részén a borkultúra. Amerikáig szállították hatalmas hordókban az érmelléki bort (főként Diószegről, Székelyhídról és Szentjobbról), úgy, hogy a boroknak, az egy hónapig is eltartó út során semmi baja nem lett, míg más vidékek, falvak borai megvirágosodtak, megposhadtak. Az első világháborúig Debrecen és Nagyvárad voltak az érmelléki borok fő felvásárló központjai. Sok debreceni polgárnak volt szőlősföldje, többek között Diószegen. Ne feledkezzünk meg Zichy Ferenc grófról, akinek 102 holdas diószegi szőlője volt a környék legnagyobb szőlősbirtoka, ugyanakkor 1897-ben ő adott helyet kastélyában a diószegi vincellér iskolának. Szőlősföldjét kísérleti területté tette, ahol a tanítók és tanulók, tökéletesíthették a filoxéra pusztítása utáni, újabb szőlőfajták vad alanyba történő oltásának technikáját.

Az érmelléki szőlőkultúra kialakulásáról nincsenek konkrét történeti adataink. Az bizonyos, hogy a XVI. századi dézsmajegyzékek már tekintélyes bordézsmáról tanúskodnak (korabeli feljegyzések alapján tudjuk, hogy a török hódoltság alatt, pl. az érmelléki részeket birtokló pasa kizárólag a diószegi borokat fogyasztotta).
A XIX. századi források rendszerint Diószeget határozzák meg, mint az Érmellék szőlőkultúrájának központját. A diószegi szőlősgazdák mindig is büszkék voltak boraikra, szőlősföldeikre. Ez a fajta kitüntetettség még inkább megerősítette bennük a minőségi munkára való törekedést, az egyre ízletesebb borok élőállítását. Amikor 1920 után elkezdődtek a román-magyar „határhúzások” Diószegnek megadták a lehetőséget, hogy választhat: Magyarországhoz fog tartozni, mert az Ér folyó lesz a természetes határsáv, de szőlősföldjei nélkül, melyek a falu határán kívül estek, vagy Romániához csatlakozik és a határt Léta alatt húzzák majd meg. A diószegi szőlősgazdák döntésükkel nagy árat fizettek, de megtarthatták szőlősbirtokaikat, így tovább vihették a borkultúra helyi hagyományait.

Módosítás dátuma: 2016. október 04. kedd, 08:18 Bővebben...
 

Érmelléki vízrendezés

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Érmellékről röviden

 Az Érmellék

Az Érmellék a Berettyó és az Ér közötti sík- és dombvidék mintegy 30–35, részben vagy egészben magyarlakta községgel. Nevezetes helységei: Margitta, Érmihályfalva, Székelyhíd, Bihardiószeg. A kora Árpád-kor óta magyarlakta táj, nagy múltú történeti borvidék. A 16. századtól van román lakossága is, ma Romániához tartozik.[1]
A megnevezés, amely az Ér patakot említi, már a XIII. században előfordult elvétve néhány oklevélben, míg az Érmellék, mint tájnév a XV. században jelentkezik elsőként. Anonymus is megemlíti az Ér patakot, mint: Humusouer.[2] Az Érmellék megnevezés, mint tájnév legkorábban a leleszi prépostság oklevéltárában bukkan fel 1445-ben. Ekkor Éradony határának említésekor „Ermellek terrae arabilis” néven emlegetik.
Ahogyan azt Fényes Elek megfogalmazta: Érmellék tulajdonképpen az Ér és Berettyó folyók közé eső területet jelenti.[3]

Az Ér síkságának tárgyalása

 Szatmár és Bihar vármegyék[4] területén fekszik tehát az a lápos, vizenyős terület, amelyet az Ér síkságának nevezünk. Ez a síkság egy teknőszerű hatalmas völgyben terül el, amely a Kraszna folyótól a Berettyóig terjed. Ennek a völgynek a kialakulásában főként a Szamos, a Tisza és a Kraszna folyók játszottak meghatározó szerepet. A geográfuskutatóknak már a XIX. században feltűntek azok a nagyméretű mederfoszlányok, amelyek a völgyben még ma is, a lecsapolások után is megfigyelhetők. A kutatók tehát arra a következtetésre jutottak, hogy egy ekkora kiterjedésű völgyet, mint az Érmente, nem alakíthatott ki egy ilyen csekély vízhozamú folyó, mint az Ér.

Az Ér völgyének teknőszerű mélyedése a terület geológiai mélyszerkezetével áll kapcsolatban.[5] A talajminták és mélyfúrások során megtalálták a mélyben elsüllyedve az egykori, 250 millió évvel ezelőtti Hercinai – hegységrendszer maradványait. Az évmilliók során erre az árkos törésekkel teleszabdalt, kristályos kőzetekből álló alapra rakódott rá a Pannon-tenger több ezer méter vastag üledéke.

Módosítás dátuma: 2012. február 13. hétfő, 11:45 Bővebben...
 

Néhány szó a gólyáról

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Néhány szó a gólyáról

Gólyák Tiszainokán, Varga Csaba fotója, 2011. augusztusA természetben és a természetből élő parasztember nemcsak tenyészti háziállatait, hanem a vadon élőket is jól ismeri. Életmódjukat, jellegzetes szokásaikat, mindennapi életük rendjét, viselkedésüket számon tartja. Felismeri az egyes állatok hangját, nyomát, tartózkodási helyét, feltűnésének, megszólalásának idejét. Tisztában van hasznukkal, kárukkal, elűzésüknek, távoltartásuknak, oda szoktatásuknak, becsalogatásuknak módozataival, technikáival. Tudja hogyan szaporodik, neveli utódait, mivel táplálkozik, mennyi szükséges és mennyi káros számú belőlük. Mindezekből a maga számára fontos következtetéseket von le. A rendestől eltérő viselkedésükből, jelenlétükből, szokatlan hangjukból jósol, hiedelmekkel veszi körül. Utánozza ilyen-olyan céllal hangjukat, mozgásukat. A velük való találkozásai, furcsa esetei családi, közösségi beszédtémákká válhatnak, igaztörténetek, mondák, mesék, anekdoták alapjai, alkotórészei lehetnek. Egy-egy állat valós vagy vélt tulajdonságai emberi jellemzésre is alkalmasak, szerepet játszanak a névadásban. Némelyikük szinte önálló életre kelhet, szimbólummá válhat, mitikus alakká növekedhet. Szinte végtelenségig sorolhatnók az ember és a vadon élő állat viszonyának különböző formáit, területeit. Jómagam néprajzi gyűjtéseim során fel-feljegyeztem az efféle történeteket, illetve érdeklődtem afelől, hogy mit tudnak egyik-másik teljesen vadon élő, vagy az ember környezetében előforduló, de nem tenyésztett állatról (pl. gólya, fecske, gerle, sündisznó, veréb, gyík, vakond, cserebogár, hörcsög, varjú). Úgy vélem közülük nem egyről mások is szívesen hallanának.

Módosítás dátuma: 2013. december 13. péntek, 14:48 Bővebben...
 

A dohányzásról

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A dohányzásról

Kedves Barátaim!

Gyakran nem tudok már aludni, néha felébredek, s mert a villanyt nem akarom felkapcsolni, hát csendesen rádiót hallgatok. Mindent, ami jön, titkon remélve, hogy elalszom rajta. Vannak állandóan nyúzott témák, két hét alatt örökösen visszatérők, agyonjátszottak. A műsor nagy része egészségügyi. Most, mert a parlament is tárgyalja, a dohányzás ártalmai lenge füstje vagy savanyú kocsmai bagószag ömlik a zajládából. Egészségügyi, emberjogi, politológiai és pszichológiai körítéssel. Erről küldöm különvéleményem, hogy okuljatok.

Módosítás dátuma: 2011. június 30. csütörtök, 09:20 Bővebben...
 


7. oldal / 8