Az ipolyszalkai tájház

2012. augusztus 03. péntek, 08:08 Kürtössy Péter
Nyomtatás
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Az ipolyszalkai tájház

Az ipolyszalkai tájház. Kürtössy Péter felvétele, 2012„- Borus Demeter hová való?

- Ő szalkai.

- Merre van ez a Szalka?

- Ez egy nagy falu, vagy mondjuk, kisebb város az Ipoly jobb partján. Ez a folyó Budapesttől

valamivel északra ömlik a Dunába.”                

Mint ahogy Verne Gyula A dunai hajós című regényében is olvashatjuk, Ipolyszalka az Alsó-Ipoly mente egyik jeles települése. Környéke már ősidők óta lakott hely, s Anonymus szerint már a honfoglaló magyarok is megtelepedtek itt. Kezdetben királyi birtok, 1261-től egészen 1848-ig azonban már az esztergomi érsek tulajdona. A középkorban a módosabb települések közé tartozott, s a török időket is viszonylag épségben átvészelte, hiszen az 1715-ös összeírásban malmát, szőlőskertjét és 57 adózó portáját is számba veszik. 1754-ben Mária Teréziától mezővárosi rangot kapott, évenkénti öt országos vásár tartásának jogával egyetemben. Fényes Elek 1851-ben ezt írja a településről: „Szalka, magyar m. v. Honth vmegyében, Esztergomtól 1 1/2 mfdnyire az Ipoly jobb partján: 1184 kath. 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa nagy kiterjedésű és termékeny, terem sikeres buzát, rozsot, árpát, zabot, kukoriczát, dohányt, bort. Rétjei kétszer kaszálhatók; téres legelőjén sok szarvasmarhát, lovat, juhot, tenyészt. F. u. az esztergomi érsek.”

A tisztaszoba egy részlete. Ipolyszalka, 2012. Kürtössy Péter felvételeSzalka neve személynévből keletkezett, magyar névadással. Lakói a kezdetektől mindmáig római katolikus magyarok.  A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Szobi járásához tartozott, ezután Csehszlovákiához csatolták, bár 1938 és 1945 között újra az anyaország része volt. Ma Szlovákia Nyitrai kerületéhez tartozó Érsekújvári járásnak egyik községe.

Az Ipoly Menti Kulturális és Turisztikai Társaság és a Csemadok Szalkai Alapszervezete 2003-ban vásárolt meg és újított fel egy öreg parasztházat, amiben aztán a tájház kialakításra került. Az 1897-ben vályogból épült, sátortetős ház a főút mellett található. Az utca frontjára néző két ablakát kék és zöld színű virágornamentika díszíti. Tisztaszobájának padlója döngölt, mennyezete gerendás, berendezése a második világháború előtti időket idézi fel. A második helység az úgynevezett tisztakonyha, ahol csak a vendégeket fogadták. A hátsóházban élte életét a család: itt aludtak, a téli időszakban itt főztek, s az asszonyok itt végezték a szövés-fonást és a kukoricafosztást is. Külön bejárattal áll a ház hátsó részében a füstöskonyha, benne egy vályogból rakott falisparhelttel, amelyben leginkább kalácsot sütöttek. Ez a fehérre meszelt, alul kék szegéllyel díszített helység volt a főzés helyszíne a nyári időszakban. A nyári konyha mögött állt egykor az istálló, majd a fészer, az ólak és egyéb gazdasági épületek. Az istállót kézműves műhelynek alakították ki, benne egy hatalmas búboskemencével. A tájház udvarán többek között egy nádtetős pihenőhely, egy szabadtéri kemence és egy gémeskút is várja az ide látogatót.

A tájház udvara. Ipolyszalka, 2012. Kürtössy Péter felvételeA szalkai tájház nem csak kiállítóhely, élő intézményként, kézműves műhelyként is funkcionál. Különféle kézműves bemutatókat és foglakozásokat tartanak, egész napos programokat rendeznek csoportok számára, sőt ifjúsági kézműves táborokat is szerveznek 8-16 éves korú fiatalok számára. Úgy a kinti kemencében, mint a nyári konyhában található rakott sparheltben folyamatosan készül valami finomság: kuglófot, lepényt, pogácsát, rétest lehet kóstolni. A múlt emlékeinek bemutatása mellett már csak ezekért is érdemes ide ellátogatni.

A tájház 8:30 és 17:00 óra között látogatható. Internetes elérhetősége: www.tajhazipolyszalka.sk. Villámposta címe: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

A tájházról kisfilm is készült, ez itt tekinthető meg:

1.rész

2.rész

Az ipolyszalkai tájház virágornamentikás díszítésének részlete. Ipolyszalka, 2012. Kürtössy Péter felvételeFelhasznált irodalom:

Csáky Károly: Az ipolyszalkai élő tájház és környéke. In:Szabad Újság 2007. szeptember 26.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik.Pest: Fényes Elek. 1851.

Verne, Jules: A dunai hajós. Fordította: Bartócz Ilona. Móra Ferenc Könyvkiadó.  Budapest, 1982. 13.

http://www.tajhazipolyszalka.sk/

Isten áldása nélkül hiába a mi törekvésünk. Ipolyszalkai tájház. Kürtössy Péter felvétele, 2012

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Módosítás dátuma: 2014. február 19. szerda, 08:05