Bogács. Ember és környezete a Bükkalján. 9

Bogács a földrajzi nevek tükrében

Már a néprajzkutatók elsÅ‘ nemzedéke felismerte a földrajzi nevek gyűjtésének jelentÅ‘ségét.[1] Barabás JenÅ‘ véleménye szerint: „[…] a földrajzi névanyag a néphagyománynak, a tradicionális kultúrának ugyanolyan szerves eleme, mint például a népdal, a népviselet, a gazdálkodási rend vagy a tánc, legfeljebb megjelenési formája tér el ezekétÅ‘l, hasonlóan tükrözÅ‘dik benne az életmód egy- egy eleme, mozzanata.”[2]

Borovszky szerint a Bogács név az ószláv bogatu, azaz gazdag szó leszármazottja, ugyanúgy szláv eredetűnek tart a környezÅ‘ községekbÅ‘l néhányat, mint például Szomolyát (smola= szurok) vagy Cserépfalut (crepu=cserép). A Bogácshoz tartozó Pazsagpuszta nevét is a szláv paseka (=irtvány) szóból eredezteti.[3] Ezzel szemben Csíkvári Antal által szerkesztett Vármegyei szociográfiák ötödik kötetében nem fogadják el Borovszky érvelését, igaz magyarázatot sem adnak a falu nevének eredetére.[4] Kiss Lajos etimológiai szótárában a következÅ‘képpen magyarázza: „… Magyar névadással keletkezett vagy a magyar bogáncs fÅ‘névnek régi nyelvi, népnyelvi bogács változatából, vagy pedig egy szláv eredetű személynévbÅ‘l. Vö.: bolgár Bogahov családnév, cseh Bohac családnév, ukrán Bogahevih családnév.”[5] A falu- és a környék lakóinak eredetmagyarázata a falu nevét a pogácsával hozza összefüggésbe.[6]

A helynevek kialakulásában mindig valamilyen helyrajzi jellegzetesség, valamilyen esemény vagy más, a néplélektan körébe tartozó mozzanat játszott közre.[7] Bogács földrajzi helyneveinek vizsgálatához a hozzáférhetÅ‘ kéziratos illetve kataszteri térképeket, valamint Pesty Frigyes 1864-es helynévgyűjteményét használtuk fel.

A legközönségesebbeknek azok a helynevek számítanak, melyek az eredeti természeti állapotokat tükrözik vissza[8] (Cseres, Magyalos, Vénhegy, Szoros). Sokszor régi, korábbi megtelepedésekre utaló neveket is találunk (Tomor vár, Zöldvár allya, Zöldvár), de olykor rávilágíthatnak birtoklás- és társadalomtörténeti mozzanatokra is (Járdánréttye, PetÅ‘ lápa). Gyakran visszatükrözÅ‘dik a lakosság vallásossága (Nagy Boldogasszony), de olykor egy-egy emlékezetes esemény is megÅ‘rzÅ‘dhetett (Német vágás: itt hajdanában agyonvágtak egy vándorlót, innen kapta a nevét). Természetesen számos földrajzi név jelentését ma már homály fedi, elnevezésének okát nem ismerjük, mert vagy alakváltozáson ment át, esetleg a mai magyar nyelvben már nem használják (Hintóvölgy, Szekrényvölgy, Jató, Mosó vásó allya, Bató). Természetesen a földrajzi nevek legtöbbje a falu gazdálkodási módját tükrözi vissza. Pompás kép rajzolódik ki elénk arról, hogy mivel foglalkoztak a bogácsiak, mennyire ismerték élÅ‘földjüket, a falu különbözÅ‘ adottságú területeit mire használták, vagyis hogyan tudták példásan kiélni környezetüket.

Mint az elÅ‘zÅ‘ fejezetekben kiderült, a bogácsiak gazdálkodását a földművelés (Szérű hely, Dinnyeföld, Alsó Kenderföld, Község Tanyafölde) és az állattartás (Kincses kaszáló, Szekrényvölgy legelÅ‘, Hodájnál, Tehén düllÅ‘, Barom szállás, Avas[9]) határozta meg. Közel azonos súllyal bírt a szÅ‘lészet és a borkészítés (KÅ‘kötÅ‘ szÅ‘lÅ‘, SzÅ‘lÅ‘ lápa, Vénhegy szÅ‘lÅ‘, Pinczékfele, Csecslyuk), de a gyűjtögetett termékek szerepe is nagyon fontos volt a háztartás és az árucsere szempontjából (Csipkés allya, Csipkés tetÅ‘, Alsó Rákos, Galagonyás). A bogácsi gazdák gyümölcsészete is évszázadok óta meghatározó volt (Körtvélyes, Szilvás allya), akárcsak a kövek bányászata (KÅ‘kötÅ‘, KÅ‘bánya, Köves, Veresbánya).

Az alábbiakban részletesen közöljük Bogács térképeken, és Pesty Frigyes gyűjteményében szereplÅ‘ földrajzi helynévanyagát:

1.     Hintó völgy, Magyalos, Cseres.[10]

2.     Alsó Rákos, Avas, Ábrahámka, Cseres, Cseres alatt, Csipkés allya, Csipkés tetÅ‘, FelsÅ‘ Rákos, Galagonyás, Gyűr, Határ lápa, Hintó völgy, Hintó völgy eleje, Járdán réttye, Kis Jató, KÅ‘kötÅ‘, Libás, Magyalos, Marczé tó, Mosó vásó allya, Nagy Jató, Nagy rét, Német vágás, PetÅ‘ lápa, Simon, Sugoro, Szérű hely, Szilvás allya, Szoros, Szög, Tehén düllÅ‘, Vén hegy, FelsÅ‘ Kender Föld, Alsó Kender Föld, Két út köze, Ki Járó, Le Járó, Két víz köze, Pázsit, Dinnyeföld.[11]

3.     Avas, Cseres, Határ lápa, Hintó völgy, Kis Jató, Nagy Jató, Szilvás allya, Magyalos.[12]

4.     Dinnye föld, Hintó völgy, Hintó völgy erdÅ‘, Jató oldal, KÅ‘kötÅ‘ szÅ‘lÅ‘, Magyalos erdÅ‘, Szekrény völgy, Szekrény völgy legelÅ‘, SzÅ‘lÅ‘ lápa, Vénhegy szÅ‘lÅ‘, FelsÅ‘ Kender Föld, Alsó Kender Föld, Helység rétje, Község tanyafölde, Kivételes tanyaföldek, LegelÅ‘, Kaszálók.[13]

5.     KÅ‘bánya, Vízmosás, Úrbéri KözlegelÅ‘, ErdÅ‘, Szántóföld, SzÅ‘llÅ‘k, KözlegelÅ‘.[14]

6.     Dinnye föld, Galagonyás, Magyalos, PetÅ‘ lápa, SzÅ‘lÅ‘ lápa rétek, Vénhegy szÅ‘lÅ‘, Szekrényvölgy.[15]

7.     Szekrényvölgy[16]

8.     Galagonyás[17]

9.     Szoros völgy, KÅ‘kötÅ‘, Cseres, Ábrahámka, Gyűr, Hór völgy, Hintóvölgy, Kerek cserje, Vénhegy, FelsÅ‘ Kenderföldek, Falufelett, Játó, Játó alja, Hodájnál, Galagonyás, Nagy Boldogasszony, SzÅ‘lÅ‘ lápa, Magyalos, Határlápa, Ürgés, Szilvásalja, Szekrényvölgy, ParsagtetÅ‘, Parsag oldal, Parsag alja, Szöglapos.[18]

10.Pazsag, Szilas alja, Ürgés alja, Szilvás alja, Bató, Csecslyuk, Cseres, Zöldvár, Tomor vár, Bács, Barom szállás, Kincses kaszáló, KÅ‘kötÅ‘, Szoros, Ábrahámka, Mosóvásó, Szoros folyás, Gyűr, Körtvélyes, Hintó völgy, Széles parlag, Pinczékfele, Kerek cserje, Papgödre, Vénhegy, Sipkás gödre, SzÅ‘lÅ‘ lápa, Dinnye föld, Magyalos, Málé lápa, Szekrény völgy, PetÅ‘ lápa, Baglyos, Mátcé tó, Rákos, Cserjeallya, Sugaró, Simon, Csipkés, Lejáró, szög, TehéndülÅ‘, Két út köze, Libás, Német vágás, szérű hely, Pást, Zöldvárallya, Veresbánya, Köves.[19]

Úgy gondoljuk, hogy Bogács földrajzi neveinek vizsgálata fontos és használható adalékot nyújt a falu természeti környezetének, történeti földrajzának, település- és agrártörténeti képének pontosabb megrajzolásához.

---

[19] Pesty Frigyes 1988. 59-61.