Bogács. Ember és környezete a Bükkalján. 10. Összegzés, könyvészet

2012. augusztus 08. szerda, 09:30 Kürtössy Péter
Nyomtatás
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Bogács. Ember és környezete a Bükkalján. 10

Összegzés, könyvészet.

Bogácsi ház a Kossuth utcában. Benedek Csaba felvétele, 2002Dolgozatunkban arra a kérdésre igyekeztünk megválaszolni, melyet Mendöl Tibor, neves földrajztudós így fogalmazott meg: „hogyan alakította a parasztságot a táj, és hogyan formálta a parasztság a tájat?”[1]

A magyarok a Kárpát-medencébe érkezésükkor nagyfokú állattartási ismeretekkel rendelkeztek, de ugyanúgy ismerték az ekés földművelésnek, a gyümölcs- és szőlő termesztésének, valamint a bor készítésének fortélyait is, amiket megtelepedésük után hagyományosan tovább folytattak. Azonban egyet kell értenünk Jakó Zsigmond azon véleményével is, miszerint: ”az ember és a természeti adottságok egyenrangú települési tényezők, és talán csak annyiban tulajdonítunk az embernek nagyobb szerepet, amennyiben a szellem mindig fölötte áll az anyagnak.”[2] A 13. századra a falurendszer kiépülésével egyetemben a táj természeti adottságainak megismerése és tudatos kiélése már általánossá vált. Az ember szükségleteinek kielégítésére bőven vehetett a természet ajándékaiból úgy, hogy vagy pótolta azokat, vagy hagyott időt a regenerálódásra, így teremtve meg a harmonikus viszonyt ember és környezete között. A természeti táj nagyfokú ismeretének és okszerű kihasználásának legszebb példájának tekinthetjük a bogácsiak kőbányászatát és kőfaragását. Semmiféle adattal nem rendelkezünk arról, hogy idegen mesteremberek beköltözésével vagy idegenektől való eltanulás útján jutottak volna szaktudásuk birtokába. A természet adta lehetőségek tudatos kihasználásának és generációk öröklődő tapasztalatának segítségével sikerült választ adniuk erre a földrajzi kihívásra, ami az idők folyamán a bogácsiak életében olyan jelentőségre tett szert, hogy nem csak saját anyagi kultúrájukban (kőre alapozott, szinte mediterrán hangulatú faluképpel rendelkezett Bogács), hanem a kis- és nagytáji munkamegosztásban is meghatározóvá vált, messzi tájakon is ismertté téve ezzel Bogács nevét.

Kőből épült ház Bogácson, a Táncsics utcában.  Benedek Csaba felvétele 2002A társadalmat és életmódját azonban nem csak a természeti kép határozta meg, hanem a törvények, joggyakorlatok, nemzetközi és belpolitikai események, s azok közvetett illetve közvetlen hatásai is. A török megszállás hatalmas pusztításokat végzett, de sokkal nagyobb kártétel volt Mária Terézia úrbéri rendelete vagy a második világháborút követő erőszakos szövetkezetesítés rémálma. Míg az előző „csak” gazdasági és népességpusztulást okozott, mely után lehetőség volt a megújulásara, addig az utóbbi kettő visszafordíthatatlan szerkezeti változásokat vont maga után. Nem csak élőföldjének jelentős részét vették el a parasztságtól, nem csak drasztikus születésszabályozásra kényszerültek, hanem olyan társadalmi ellentétek kerültek felszínre, melyek végzetessé váltak úgy a falusi társadalom, mint az egész ország szempontjából. [3] Ezek az erőltetett beavatkozások felbomlasztották ember és táj harmonikus kapcsolatát, mely az életmód változását is maga után vonta. Ugyanis a természeti táj nemcsak egyszerű kerete volt a gazdálkodásnak és társadalmi szerveződésnek, hanem a föld, a víz és az ásványi anyagok sajátos használati módja révén szervesen beleépült a szocializációs folyamatokba is.[4] A hagyományos paraszti szemléletre, gondolkodásmódra példát keresve az a parasztember jutott eszünkbe, aki diófát ültetett kertjébe, pedig tudta, hogy csak az unokái élvezhetik majd annak gyümölcsét. Úgy gondoljuk tehát, hogy ezek a szocializációs folyamatok nemcsak az öröklött tudást, a beletanulást jelentették, hanem a továbbadás folyamatát is magukba foglalták. Ennek a továbbadásnak a folyamata szakadt meg a kollektivizálás beköszöntével, melynek következtében végleg elszakították az embert környezetétől, felbontották a hagyományos társadalmi rendet és kötődéseket, egyszóval gyökértelenné tették a közösség minden egyes tagját. Ezért alakult ki mára Magyarországon egy olyan értékrend nélküli vagy álságos értékeket előnybe helyező társadalom, mely mind a szűkebb pátriájára vonatkozó, mind az ország egészét érintő kérdésektől elfordul, és sem közvetlen embertársai, sem tágabb közössége, sem pedig természeti környezete irányában semmiféle felelősséget nem érez. Végeredményben egyet kell értenünk Andrásfalvy Bertalan azon megállapításával, miszerint: „A természeti környezet ott pusztul, pusztult elsősorban, ahol ember és ember közti kapcsolatban megszűnik az igazságosság és méltányosság, és a felelőtlen önzés hatalmasodik el.”[5]

KÖNYVÉSZET:

ACSÁDY Ignác

                1948        A magyar jobbágyság története. Szikra Kiadó, Budapest.

ANDRÁSFALVY Bertalan

1975Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Szekszárd.

1977        A településszerkezet és a táji munkamegosztás. (a baranyai Hegyhát példája)

In: T.Mérey Klára (szerk.): A Dunántúl településtörténete II./1. Pécs. 85-90.

                1978        A táji munkamegosztás néprajzi vizsgálata. Ethn. LXXXIX, 231-243.

1985        A nemzetiségi és néprajzi csoportok szerepéről.

Baranyai Levéltári Füzetek 72.

                1998        Buda és Eger vörösbora. História XX. Évfolyam 5-6. szám 48-49.

2000        A népek együttélésének magyar hagyománya a honfoglalástól.

In: Kétnyelvűség 2-13.

2001        Gyümölcskultúra. In: Paládi-Kovács Attila (szerk.): Magyar Néprajz II.

Gazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2001. 493-527.

                2004        Hagyomány és jövendő. Antológia Kiadó, Lakitelek.

                é.n.          Hagyomány és környezet. Kézirat 1-13.

Faragott díszítés egy Rákóczi utcai házon Bogácson. Benedek Csaba felvétele, 2002BAK János

                1932        A borsodi Bükk hegység települései. Doktori értekezés. Budapest.

BAKÓ Ferenc

1992        Barlangépítmények a Bükkalján.

In: Cs.Schwalm Edit (szerk.): Tanulmányok a Bükkalja néprajzából, Eger. 4-24.

BALÁZS Géza

1984        A cserépfalusi díszes fafaragó korszak vége. Adatok a faragó falu néprajzához

A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei (továbbiakban HOMKözl.) 22.

122-129.

BALOGH István

1965        A paraszti gazdálkodás és a termelési technika. In: Szabó István (szerk.): A

Parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában.

Akadémiai Kiadó, Budapest. 349-428.

BARABÁS Jenő

                1971        Földrajzi nevek a néprajzi kutatásban. Magyar Nyelvőr 95. évf. 4. sz. 463-466.

BARTHA László

1975Etnogeográfiai vizsgálatok a Bükkalján. A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattára (továbbiakban: NA.) 6727.

BAYERLE Gusztáv

                1998        A hatvani szandzsák adóösszeírása 1570-ből. Hatvan.

BÁCSKAI Vera- NAGY Lajos

1978        Piackörzetek a XIX. század eleji Magyarországon. Ethn. LXXXIX, 217-230.

BELÉNYESY Márta

                1955        Szőlő- és gyümölcstermesztésünk a XIV. században. NÉ XXXVII. 11-31.

BELUSZKY Pál

1992        Borsod-Abaúj-Zemplén megye falusi településeinek típusai. In: Vég kiárusítás,

Budapest. 160-193.

BERTÉNYI Iván- GYAPAY Gábor

1997        Magyarország rövid története. Maecenas könyvek, Budapest.

BODGÁL Ferenc

                1958a      A summásélet hiteles krónikája. Borsodi Szemle. II. évfolyam 1.szám. 53-57.

                1958b      Vegyes néprajzi gyűjtések. Ethnológiai Adattár (továbbiakban EA) 6289.

Néprajzi Múzeum. Budapest.

1959        Népi foglalkozások a Bükk vidéken. Borsodi Földrajzi Évkönyv II.

Miskolc. 77-80.

                1962        Községi (kommenciós) kovácsszerződések. EA 7041.

                1963        Viselet, díszítőművészet, kommenciós kovács. EA 7237.

BOROVSZKY Samu

                1909        Borsod vármegye története. Budapest.

BORSOD vármegye adóközségeinek területe és kataszteri tisztajövedelme mívelési áganként

és osztályonként. 1914. Budapest.

BULLA Béla- MENDÖL Tibor

                1999        A Kárpát-medence földrajza. Lucidus Kiadó, Budapest.

BURUCS Kornélia

                1998        Filoxéravész Magyarországon. História XX: évfolyam, 5-6. szám. 57-61.

CSERI Miklós

1986        Az építőanyag, mint az árucsere tárgya. In: Szabadfalvi József és

Viga Gyula (szerk.): Árucsere és migráció, Miskolc. 205-231.

CSÍKVÁRI Antal

                1939        Borsod vármegye. Budapest.

CS. SCHWALM Edit

1992        Summások a Bükkalján. In: Cs.Schwalm Edit (szerk.): Tanulmányok

a Bükkalja néprajzából, Eger. 40-56.

DOBROSSY István

1992Vendégfogadók, vásározás és üzletkötés a 18-19. századi Borsod vármegyében. In: Viga Gyula (szerk.): Kultúra és tradíció II.

Miskolc. 571-578.

ERDEI Ferenc

1979        A magyar társadalomról. Akadémiai Kiadó, Budapest.

ÉGETŐ Melinda

2002        Szőlő- és borkultúra Magyarországon a filoxéravésztől a második

világháborúig. Rubicon 2003/1-2. 84-87.

FILEP Antal

                1977        Bükkalja. In: Magyar Néprajzi Lexikon I. 405. Akadémiai Kiadó, Budapest.

FÉNYES Elek

                1851        Magyarország geographiai szótára. Pest.

FRISNYÁK Sándor

                1999        Magyarország történeti földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

FÜGEDI Márta

                1982        A Bükkalja női népviselete. HOMÉvk. XXI. 241-258. Miskolc

1984        Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás. In: Szabadfalvi József és

Viga Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben.

Miskolc. 189-198.

1992        A Bükkalja népi hímzőkultúrája. In: Cs. Schwalm Edit (szerk.):

Tanulmányok a Bükkalja néprajzából, Eger. 57-71.

FÜR Lajos

1993        Jobbágyföld- Parasztföld. Püski Kiadó, Budapest.

GECSE Gusztáv

1971        Vallástörténeti kislexikon. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.

GUNDA Béla

2001        A vadnövények gyűjtése. In: Paládi-Kovács Attila (szerk.): Magyar Néprajz II.

Gazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest. 11-40.

GYÖRFFY György

                1963        Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest

HAJDU Imre

                1965        Erdőgazdálkodás Bogácson. EA 14177.

                1984        Bogács históriája I-IV. Bogács.

HEGYI Imre

                1961        Bogács. Borsodi Szemle 1961..3.szám 291-294.

HERMAN Ottó

                1900 körül.             Jelentés a Borsod megyei földbe vájt épített házakról. EA 5057.

JAKÓ Zsigmond

1994        Ember és táj a középkori Biharban. Korunk. Harmadik folyam V./4. 7-19

Kolozsvár.

KANDRA Kabos (szerk.)

                1885        Adatok az egri egyházmegye történelméhez I. Eger.

KÁPOLNAI Iván

                1963        A mezőkövesdi járás népességének alakulása. Matyóföld 1963. 1 füzet. 21-30.

KECSKÉS Péter

1967        A szőlő talajművelése Észak-Magyarországon.

Néprajzi Értesítő XLIX. 219-253.

KERESKÉNYI Sándor

                1994        Táj és történelem. Korunk. Harmadik folyam V./4. 59-64. Kolozsvár.

KISS Gyula

                1969        Bogácsi tűnődés. Borsodi Szemle. XIII.évfolyam. 4. szám 67-73.

KISS Lajos

                1980        Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest.

KÓSA László

1982        Ember és táj. Jegyzetek a magyar nép környezetalakító munkájáról.

In: Balassa Iván és Ujváry Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok

Dankó Imre tiszteletére, Debrecen. 15-20.

                1984        Hagyomány és közösség. Kozmosz Könyvek, Budapest.

KRESZ Mária

                1972        A Borsod megyei fazekasság. HOMKözl. 11. Miskolc. 157-166.

LAJOS Árpád

                1966a      Adatok a sóskaszedésről. EA 7910.

                1966b      Erdei gyűjtögetés I. EA 7908.

                1966c      Erdei gyűjtögetés II. EA 7909.

LEHOCZKY Alfréd

1997        Bükkalja és Dél-Borsod a honfoglalás idején és a középkorban.

Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc.

LESKÓ József (szerk.)

1907            Adatok az egri egyházmegye történetéhez IV. Eger.

 

MÁDAI Gyula

1971        Hagyományos fadöntés a Bükk hegység borsodi erdőiben. HOMKözl. 9.

Miskolc. 104-109.

1984        Hagyományos erdőgazdálkodás. In: Szabadfalvi József és Viga Gyula (szerk.):

Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben, Miskolc. 59-74.

MAGYARORSZÁG népessége a Pragmatica Santio korában. 1896.

MELCZER Gyula

                1884        A parasztbirtok állapota Borsodmegyében. Budapest.

MIZSER Lajos

1998        Cserépfalui mondák.

In: Nagy Károly (szerk.): Cserépfalu hét és fél évszázada. Cserépfalu. 197-204.

NAGY József András

                1982        Anyaghasználat a Bükkalja építőgyakorlatában. HOMKözl. Miskolc. 80-91.

NAGY Tibor

1963        A Bükkalja. Borsodi Szemle. 1963. 4. szám 26-35.

OROSZ István

                2003        Bortermelésünk a polgári átalakulás korában. Rubicon 2003/1-2. 59-61.

PALÁDI-KOVÁCS Attila

1984        Hagyományos közlekedés és szállítás. In: Szabadfalvi József és

Viga Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben,

Miskolc. 141-169.

PESTY Frigyes

                1888        Borsod vármegye leírása 1864-ben. Miskolc.

PETERCSÁK Tivadar

1982-83 A paraszti erdőhasználat néprajzi kutatása Észak- Magyarországon. AGRIA XIX. Eger. 375-392.

1988        A népi erdőbirtoklás formái a Bükk-vidék falvaiban. In: Bereznai Zsuzsanna és

Viga Gyula (szerk.): Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából.

Eger-Miskolc. 26-37.

1998        A fa az Északi-középhegység paraszti gazdaságaiban. In: Petercsák Tivadar:

Néprajzi tanulmányok az Északi-középhegység vidékéről, Debrecen. 201-219.

ROMÁN János (szerk.)

1971        Feudális kori összeírások a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban.

Borsodi Levéltári Füzetek I. Miskolc.

1977        Földrajzi nevek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár kéziratos térképein.

Borsodi Levéltári Füzetek VI. Miskolc.

SAÁD Andor, dr.

1964        A "kaptárkövekről". Borsodi Földrajzi Évkönyv V. Miskolc. 70-78.

SÁRKÖZI Zoltán

1965        A summások. In: Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon

a kapitalizmus korában. Akadémiai Kiadó, Budapest.

SIMONFFY Emil

1965        A parasztföld és a tagosítás. In: Szabó István (szerk.): A parasztság

Magyarországon a kapitalizmus korában. Akadémiai Kiadó, Budapest.

SINGLÁR Józsefné

1992        Háti-fonás Noszvajon. In: Cs.Schwalm Edit (szerk.): Tanulmányok a Bükkalja

néprajzából, Eger. 25-39.

SOLYMOSI László

                1998        Szőlőművelés Magyarországon a középkorban. História XX. Évf. 5-6. 17-20.

STEFÁN Istvánné

1982Borsod Megye Levéltára feudális kori iratainak összevont helymutatója. Miskolc.

SUGÁR István

                1980        Borsodi oklevelek a Heves megyei Levéltárban 1245-1521. Miskolc.

SZABADFALVI József

1993Az Avas földrajzi névről. In: Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas. Miskolc. 15-19.

SZABÓ István

1966        A falurendszer kialakulása Magyarországon (X-XV. Század)

Akadémiai Kiadó, Budapest.

SZABÓ T: Attila

1980        Miért és hogyan gyűjtsünk helyneveket? In: Nép és nyelv.

Kriterion Kiadó, Bukarest. 251-275.

1988        A magyar helynévkutatás a XIX. században. In: Nyelv és település.

Kritrion Kiadó, Bukarest. 13-84.

SZABÓ Zoltán

                1986        Cifra nyomorúság. A Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe. Budapest.

SZAKÁLL Sándor- VIGA Gyula

1984A bükkaljai kőbányászathoz és kőfaragáshoz I. Bogács. In: Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből II. Miskolc. 93-122.

TAGÁNYI Károly

1894        A földközösség története Magyarországon.

Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1894. évi 4-5. füzet 199-238.

THALY Tibor

1958        A közös gazdálkodás formái a magyar mezőgazdálkodás történetében.

Borsodi Szemle. II. évfolyam 1 szám. 28-31.

TONK Sándor

1994        Táj és ember az erdélyi Mezőségen a középkorban.

Korunk. Harmadik folyam V./9. Kolozsvár. 23-32.

TÓTH Péter

1991        A Mária Terézia- kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai

Borsod vármegye (1770.). Miskolc.

TÓTH Judit

1983        Társadalomnéprajzi adatok. Bogács. NA. 5087.

VARGA Gáborné (szerk.)

                1970        Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabbkori adattára. Miskolc.

VÁLYI András

                1796        Magyar Országnak leírása. Buda.

VIDA Gabriella

1992        Summáskeresztszülők. A mezőgazdasági idénymunkához kapcsolódó

műrokonság a Bükkalján. In: Viga Gyula (szerk.): Kultúra és tradíció I.

Miskolc. 63-71.

VIGA Gyula

                1977        Bogács kecsketartása. NA. 3546.

                1978-79 Északkelet-magyarországi adatok a rákászathoz. HOMKözl. 17.

Miskolc. 166-171.

                1982a      Adatok a bogácsiak állattartásához. NA. 4539.

                1982b      Adatok a bogácsi kőfaragáshoz. NA. 4718.

                1983a      Gyümölcsnevek a Bükkalján. NA. 4822.

                1983b      Gyümölcstermesztés és kereskedelem. Bogács. NA. 4831.

                1983c      Kereskedelmi és más táji kapcsolatok. Bogács. Na. 4832.

                1984a      Árucsere. Adatok egy termelési táj körülhatárolásához. In: Szabadfalvi József és

Viga Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben, Miskolc.171-188.

                1984b      A csigacsinálás alkalmai és eszközei a Bükkalján. HOMKözl. 22.

Miskolc. 113-121.

                1985a      Bükk hegységi adatok a jószág teleltetéséhez. AGRIA XXI. Eger. 267-272.

                1985b      Történeti-néprajzi adatok a Kelet-Bükk falvainak erdőléséhez.

                               Borsodi Levéltári Évkönyv V. Miskolc. 341-362.

                1986a      Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában.

Miskolc.

                1986b      A gyümölcs a népi árucserében. In: Szabadfalvi József és Viga Gyula (szerk.):

Árucsere és migráció, Miskolc. 175-195.

1988        Legeltetés és pásztormigráció a Bükk hegységben. In: Bereznai Zsuzsanna és

Viga Gyula (szerk.): Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából.

Eger-Miskolc. 38-48.

1991        A javak cseréje az alföldi és az észak-magyarországi tájak között.

HOMKözl. 27. Miskolc. 313-319.

                1994a      Szempontok a népi kőmunkák vizsgálatához. In: Viga Gyula:

Huszonegy néprajzi közlemény, Debrecen. 199-214.

                1994b      Néhány adalék a Bükkalja falvainak identitásához. In: Viga Gyula:

Huszonegy néprajzi közlemény, Debrecen. 235-241.

                1994c      A javak cseréjének formái és közvetítői a Bükk-vidék hagyományos

kultúrájában. In: Viga Gyula: Huszonegy néprajzi közlemény,

Debrecen. 243-258.

                1994d      A Bükk-vidék árucseréjének nemzetiségi vonatkozásai. In: Viga Gyula:

Huszonegy néprajzi közlemény, Debrecen. 259-271.

1994e      A Felföld népi műveltségének ökológiai feltételeiről. In: Novák László (szerk.):

Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor tiszteletére. Szentendre. 53-63.

ZSITKOVITS Julianna- FODOR Júlia

                1965        A bogácsi cigányság fejlődése. EA 7599.


[1] Kósa László 1982. 15.

[2] Jakó Zsigmond 1994. 17.

[3] Andrásfalvy Bertalan é.n. 11-12.

[4] Kereskényi Sándor 1994. 59-64.

[5] Andrásfalvy Bertalan é.n. 12.

Módosítás dátuma: 2018. április 03. kedd, 19:08