Bogács. Ember és környezete a Bükkalján. 10
Összegzés, könyvészet.
Dolgozatunkban arra a kérdésre igyekeztünk megválaszolni, melyet Mendöl Tibor, neves földrajztudós így fogalmazott meg: „hogyan alakította a parasztságot a táj, és hogyan formálta a parasztság a tájat?”[1]
A magyarok a Kárpát-medencébe érkezésükkor nagyfokú állattartási ismeretekkel rendelkeztek, de ugyanúgy ismerték az ekés földművelésnek, a gyümölcs- és szőlő termesztésének, valamint a bor készítésének fortélyait is, amiket megtelepedésük után hagyományosan tovább folytattak. Azonban egyet kell értenünk Jakó Zsigmond azon véleményével is, miszerint: ”az ember és a természeti adottságok egyenrangú települési tényezők, és talán csak annyiban tulajdonítunk az embernek nagyobb szerepet, amennyiben a szellem mindig fölötte áll az anyagnak.”[2] A 13. századra a falurendszer kiépülésével egyetemben a táj természeti adottságainak megismerése és tudatos kiélése már általánossá vált. Az ember szükségleteinek kielégítésére bőven vehetett a természet ajándékaiból úgy, hogy vagy pótolta azokat, vagy hagyott időt a regenerálódásra, így teremtve meg a harmonikus viszonyt ember és környezete között. A természeti táj nagyfokú ismeretének és okszerű kihasználásának legszebb példájának tekinthetjük a bogácsiak kőbányászatát és kőfaragását. Semmiféle adattal nem rendelkezünk arról, hogy idegen mesteremberek beköltözésével vagy idegenektől való eltanulás útján jutottak volna szaktudásuk birtokába. A természet adta lehetőségek tudatos kihasználásának és generációk öröklődő tapasztalatának segítségével sikerült választ adniuk erre a földrajzi kihívásra, ami az idők folyamán a bogácsiak életében olyan jelentőségre tett szert, hogy nem csak saját anyagi kultúrájukban (kőre alapozott, szinte mediterrán hangulatú faluképpel rendelkezett Bogács), hanem a kis- és nagytáji munkamegosztásban is meghatározóvá vált, messzi tájakon is ismertté téve ezzel Bogács nevét.
A társadalmat és életmódját azonban nem csak a természeti kép határozta meg, hanem a törvények, joggyakorlatok, nemzetközi és belpolitikai események, s azok közvetett illetve közvetlen hatásai is. A török megszállás hatalmas pusztításokat végzett, de sokkal nagyobb kártétel volt Mária Terézia úrbéri rendelete vagy a második világháborút követő erőszakos szövetkezetesítés rémálma. Míg az előző „csak” gazdasági és népességpusztulást okozott, mely után lehetőség volt a megújulásara, addig az utóbbi kettő visszafordíthatatlan szerkezeti változásokat vont maga után. Nem csak élőföldjének jelentős részét vették el a parasztságtól, nem csak drasztikus születésszabályozásra kényszerültek, hanem olyan társadalmi ellentétek kerültek felszínre, melyek végzetessé váltak úgy a falusi társadalom, mint az egész ország szempontjából. [3] Ezek az erőltetett beavatkozások felbomlasztották ember és táj harmonikus kapcsolatát, mely az életmód változását is maga után vonta. Ugyanis a természeti táj nemcsak egyszerű kerete volt a gazdálkodásnak és társadalmi szerveződésnek, hanem a föld, a víz és az ásványi anyagok sajátos használati módja révén szervesen beleépült a szocializációs folyamatokba is.[4] A hagyományos paraszti szemléletre, gondolkodásmódra példát keresve az a parasztember jutott eszünkbe, aki diófát ültetett kertjébe, pedig tudta, hogy csak az unokái élvezhetik majd annak gyümölcsét. Úgy gondoljuk tehát, hogy ezek a szocializációs folyamatok nemcsak az öröklött tudást, a beletanulást jelentették, hanem a továbbadás folyamatát is magukba foglalták. Ennek a továbbadásnak a folyamata szakadt meg a kollektivizálás beköszöntével, melynek következtében végleg elszakították az embert környezetétől, felbontották a hagyományos társadalmi rendet és kötődéseket, egyszóval gyökértelenné tették a közösség minden egyes tagját. Ezért alakult ki mára Magyarországon egy olyan értékrend nélküli vagy álságos értékeket előnybe helyező társadalom, mely mind a szűkebb pátriájára vonatkozó, mind az ország egészét érintő kérdésektől elfordul, és sem közvetlen embertársai, sem tágabb közössége, sem pedig természeti környezete irányában semmiféle felelősséget nem érez. Végeredményben egyet kell értenünk Andrásfalvy Bertalan azon megállapításával, miszerint: „A természeti környezet ott pusztul, pusztult elsősorban, ahol ember és ember közti kapcsolatban megszűnik az igazságosság és méltányosság, és a felelőtlen önzés hatalmasodik el.”[5]
KÖNYVÉSZET:
ACSÁDY Ignác
1948 A magyar jobbágyság története. Szikra Kiadó, Budapest.
ANDRÁSFALVY Bertalan
1975Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Szekszárd.
1977 A településszerkezet és a táji munkamegosztás. (a baranyai Hegyhát példája)
In: T.Mérey Klára (szerk.): A Dunántúl településtörténete II./1. Pécs. 85-90.
1978 A táji munkamegosztás néprajzi vizsgálata. Ethn. LXXXIX, 231-243.
1985 A nemzetiségi és néprajzi csoportok szerepéről.
Baranyai Levéltári Füzetek 72.
1998 Buda és Eger vörösbora. História XX. Évfolyam 5-6. szám 48-49.
2000 A népek együttélésének magyar hagyománya a honfoglalástól.
In: Kétnyelvűség 2-13.
2001 Gyümölcskultúra. In: Paládi-Kovács Attila (szerk.): Magyar Néprajz II.
Gazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2001. 493-527.
2004 Hagyomány és jövendő. Antológia Kiadó, Lakitelek.
é.n. Hagyomány és környezet. Kézirat 1-13.
BAK János
1932 A borsodi Bükk hegység települései. Doktori értekezés. Budapest.
BAKÓ Ferenc
1992 Barlangépítmények a Bükkalján.
In: Cs.Schwalm Edit (szerk.): Tanulmányok a Bükkalja néprajzából, Eger. 4-24.
BALÁZS Géza
1984 A cserépfalusi díszes fafaragó korszak vége. Adatok a faragó falu néprajzához
A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei (továbbiakban HOMKözl.) 22.
122-129.
BALOGH István
1965 A paraszti gazdálkodás és a termelési technika. In: Szabó István (szerk.): A
Parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában.
Akadémiai Kiadó, Budapest. 349-428.
BARABÁS Jenő
1971 Földrajzi nevek a néprajzi kutatásban. Magyar Nyelvőr 95. évf. 4. sz. 463-466.
BARTHA László
1975Etnogeográfiai vizsgálatok a Bükkalján. A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattára (továbbiakban: NA.) 6727.
BAYERLE Gusztáv
1998 A hatvani szandzsák adóösszeírása 1570-ből. Hatvan.
BÁCSKAI Vera- NAGY Lajos
1978 Piackörzetek a XIX. század eleji Magyarországon. Ethn. LXXXIX, 217-230.
BELÉNYESY Márta
1955 Szőlő- és gyümölcstermesztésünk a XIV. században. NÉ XXXVII. 11-31.
BELUSZKY Pál
1992 Borsod-Abaúj-Zemplén megye falusi településeinek típusai. In: Vég kiárusítás,
Budapest. 160-193.
BERTÉNYI Iván- GYAPAY Gábor
1997 Magyarország rövid története. Maecenas könyvek, Budapest.
BODGÁL Ferenc
1958a A summásélet hiteles krónikája. Borsodi Szemle. II. évfolyam 1.szám. 53-57.
1958b Vegyes néprajzi gyűjtések. Ethnológiai Adattár (továbbiakban EA) 6289.
Néprajzi Múzeum. Budapest.
1959 Népi foglalkozások a Bükk vidéken. Borsodi Földrajzi Évkönyv II.
Miskolc. 77-80.
1962 Községi (kommenciós) kovácsszerződések. EA 7041.
1963 Viselet, díszítőművészet, kommenciós kovács. EA 7237.
BOROVSZKY Samu
1909 Borsod vármegye története. Budapest.
BORSOD vármegye adóközségeinek területe és kataszteri tisztajövedelme mívelési áganként
és osztályonként. 1914. Budapest.
BULLA Béla- MENDÖL Tibor
1999 A Kárpát-medence földrajza. Lucidus Kiadó, Budapest.
BURUCS Kornélia
1998 Filoxéravész Magyarországon. História XX: évfolyam, 5-6. szám. 57-61.
CSERI Miklós
1986 Az építőanyag, mint az árucsere tárgya. In: Szabadfalvi József és
Viga Gyula (szerk.): Árucsere és migráció, Miskolc. 205-231.
CSÍKVÁRI Antal
1939 Borsod vármegye. Budapest.
CS. SCHWALM Edit
1992 Summások a Bükkalján. In: Cs.Schwalm Edit (szerk.): Tanulmányok
a Bükkalja néprajzából, Eger. 40-56.
DOBROSSY István
1992Vendégfogadók, vásározás és üzletkötés a 18-19. századi Borsod vármegyében. In: Viga Gyula (szerk.): Kultúra és tradíció II.
Miskolc. 571-578.
ERDEI Ferenc
1979 A magyar társadalomról. Akadémiai Kiadó, Budapest.
ÉGETŐ Melinda
2002 Szőlő- és borkultúra Magyarországon a filoxéravésztől a második
világháborúig. Rubicon 2003/1-2. 84-87.
FILEP Antal
1977 Bükkalja. In: Magyar Néprajzi Lexikon I. 405. Akadémiai Kiadó, Budapest.
FÉNYES Elek
1851 Magyarország geographiai szótára. Pest.
FRISNYÁK Sándor
1999 Magyarország történeti földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
FÜGEDI Márta
1982 A Bükkalja női népviselete. HOMÉvk. XXI. 241-258. Miskolc
1984 Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás. In: Szabadfalvi József és
Viga Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben.
Miskolc. 189-198.
1992 A Bükkalja népi hímzőkultúrája. In: Cs. Schwalm Edit (szerk.):
Tanulmányok a Bükkalja néprajzából, Eger. 57-71.
FÜR Lajos
1993 Jobbágyföld- Parasztföld. Püski Kiadó, Budapest.
GECSE Gusztáv
1971 Vallástörténeti kislexikon. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
GUNDA Béla
2001 A vadnövények gyűjtése. In: Paládi-Kovács Attila (szerk.): Magyar Néprajz II.
Gazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest. 11-40.
GYÖRFFY György
1963 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest
HAJDU Imre
1965 Erdőgazdálkodás Bogácson. EA 14177.
1984 Bogács históriája I-IV. Bogács.
HEGYI Imre
1961 Bogács. Borsodi Szemle 1961..3.szám 291-294.
HERMAN Ottó
1900 körül. Jelentés a Borsod megyei földbe vájt épített házakról. EA 5057.
JAKÓ Zsigmond
1994 Ember és táj a középkori Biharban. Korunk. Harmadik folyam V./4. 7-19
Kolozsvár.
KANDRA Kabos (szerk.)
1885 Adatok az egri egyházmegye történelméhez I. Eger.
KÁPOLNAI Iván
1963 A mezőkövesdi járás népességének alakulása. Matyóföld 1963. 1 füzet. 21-30.
KECSKÉS Péter
1967 A szőlő talajművelése Észak-Magyarországon.
Néprajzi Értesítő XLIX. 219-253.
KERESKÉNYI Sándor
1994 Táj és történelem. Korunk. Harmadik folyam V./4. 59-64. Kolozsvár.
KISS Gyula
1969 Bogácsi tűnődés. Borsodi Szemle. XIII.évfolyam. 4. szám 67-73.
KISS Lajos
1980 Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest.
KÓSA László
1982 Ember és táj. Jegyzetek a magyar nép környezetalakító munkájáról.
In: Balassa Iván és Ujváry Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok
Dankó Imre tiszteletére, Debrecen. 15-20.
1984 Hagyomány és közösség. Kozmosz Könyvek, Budapest.
KRESZ Mária
1972 A Borsod megyei fazekasság. HOMKözl. 11. Miskolc. 157-166.
LAJOS Árpád
1966a Adatok a sóskaszedésről. EA 7910.
1966b Erdei gyűjtögetés I. EA 7908.
1966c Erdei gyűjtögetés II. EA 7909.
LEHOCZKY Alfréd
1997 Bükkalja és Dél-Borsod a honfoglalás idején és a középkorban.
Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc.
LESKÓ József (szerk.)
1907 Adatok az egri egyházmegye történetéhez IV. Eger.
MÁDAI Gyula
1971 Hagyományos fadöntés a Bükk hegység borsodi erdőiben. HOMKözl. 9.
Miskolc. 104-109.
1984 Hagyományos erdőgazdálkodás. In: Szabadfalvi József és Viga Gyula (szerk.):
Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben, Miskolc. 59-74.
MAGYARORSZÁG népessége a Pragmatica Santio korában. 1896.
MELCZER Gyula
1884 A parasztbirtok állapota Borsodmegyében. Budapest.
MIZSER Lajos
1998 Cserépfalui mondák.
In: Nagy Károly (szerk.): Cserépfalu hét és fél évszázada. Cserépfalu. 197-204.
NAGY József András
1982 Anyaghasználat a Bükkalja építőgyakorlatában. HOMKözl. Miskolc. 80-91.
NAGY Tibor
1963 A Bükkalja. Borsodi Szemle. 1963. 4. szám 26-35.
OROSZ István
2003 Bortermelésünk a polgári átalakulás korában. Rubicon 2003/1-2. 59-61.
PALÁDI-KOVÁCS Attila
1984 Hagyományos közlekedés és szállítás. In: Szabadfalvi József és
Viga Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben,
Miskolc. 141-169.
PESTY Frigyes
1888 Borsod vármegye leírása 1864-ben. Miskolc.
PETERCSÁK Tivadar
1982-83 A paraszti erdőhasználat néprajzi kutatása Észak- Magyarországon. AGRIA XIX. Eger. 375-392.
1988 A népi erdőbirtoklás formái a Bükk-vidék falvaiban. In: Bereznai Zsuzsanna és
Viga Gyula (szerk.): Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából.
Eger-Miskolc. 26-37.
1998 A fa az Északi-középhegység paraszti gazdaságaiban. In: Petercsák Tivadar:
Néprajzi tanulmányok az Északi-középhegység vidékéről, Debrecen. 201-219.
ROMÁN János (szerk.)
1971 Feudális kori összeírások a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban.
Borsodi Levéltári Füzetek I. Miskolc.
1977 Földrajzi nevek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár kéziratos térképein.
Borsodi Levéltári Füzetek VI. Miskolc.
SAÁD Andor, dr.
1964 A "kaptárkövekről". Borsodi Földrajzi Évkönyv V. Miskolc. 70-78.
SÁRKÖZI Zoltán
1965 A summások. In: Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon
a kapitalizmus korában. Akadémiai Kiadó, Budapest.
SIMONFFY Emil
1965 A parasztföld és a tagosítás. In: Szabó István (szerk.): A parasztság
Magyarországon a kapitalizmus korában. Akadémiai Kiadó, Budapest.
SINGLÁR Józsefné
1992 Háti-fonás Noszvajon. In: Cs.Schwalm Edit (szerk.): Tanulmányok a Bükkalja
néprajzából, Eger. 25-39.
SOLYMOSI László
1998 Szőlőművelés Magyarországon a középkorban. História XX. Évf. 5-6. 17-20.
STEFÁN Istvánné
1982Borsod Megye Levéltára feudális kori iratainak összevont helymutatója. Miskolc.
SUGÁR István
1980 Borsodi oklevelek a Heves megyei Levéltárban 1245-1521. Miskolc.
SZABADFALVI József
1993Az Avas földrajzi névről. In: Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas. Miskolc. 15-19.
SZABÓ István
1966 A falurendszer kialakulása Magyarországon (X-XV. Század)
Akadémiai Kiadó, Budapest.
SZABÓ T: Attila
1980 Miért és hogyan gyűjtsünk helyneveket? In: Nép és nyelv.
Kriterion Kiadó, Bukarest. 251-275.
1988 A magyar helynévkutatás a XIX. században. In: Nyelv és település.
Kritrion Kiadó, Bukarest. 13-84.
SZABÓ Zoltán
1986 Cifra nyomorúság. A Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe. Budapest.
SZAKÁLL Sándor- VIGA Gyula
1984A bükkaljai kőbányászathoz és kőfaragáshoz I. Bogács. In: Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből II. Miskolc. 93-122.
TAGÁNYI Károly
1894 A földközösség története Magyarországon.
Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1894. évi 4-5. füzet 199-238.
THALY Tibor
1958 A közös gazdálkodás formái a magyar mezőgazdálkodás történetében.
Borsodi Szemle. II. évfolyam 1 szám. 28-31.
TONK Sándor
1994 Táj és ember az erdélyi Mezőségen a középkorban.
Korunk. Harmadik folyam V./9. Kolozsvár. 23-32.
TÓTH Péter
1991 A Mária Terézia- kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai
Borsod vármegye (1770.). Miskolc.
TÓTH Judit
1983 Társadalomnéprajzi adatok. Bogács. NA. 5087.
VARGA Gáborné (szerk.)
1970 Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabbkori adattára. Miskolc.
VÁLYI András
1796 Magyar Országnak leírása. Buda.
VIDA Gabriella
1992 Summáskeresztszülők. A mezőgazdasági idénymunkához kapcsolódó
műrokonság a Bükkalján. In: Viga Gyula (szerk.): Kultúra és tradíció I.
Miskolc. 63-71.
VIGA Gyula
1977 Bogács kecsketartása. NA. 3546.
1978-79 Északkelet-magyarországi adatok a rákászathoz. HOMKözl. 17.
Miskolc. 166-171.
1982a Adatok a bogácsiak állattartásához. NA. 4539.
1982b Adatok a bogácsi kőfaragáshoz. NA. 4718.
1983a Gyümölcsnevek a Bükkalján. NA. 4822.
1983b Gyümölcstermesztés és kereskedelem. Bogács. NA. 4831.
1983c Kereskedelmi és más táji kapcsolatok. Bogács. Na. 4832.
1984a Árucsere. Adatok egy termelési táj körülhatárolásához. In: Szabadfalvi József és
Viga Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben, Miskolc.171-188.
1984b A csigacsinálás alkalmai és eszközei a Bükkalján. HOMKözl. 22.
Miskolc. 113-121.
1985a Bükk hegységi adatok a jószág teleltetéséhez. AGRIA XXI. Eger. 267-272.
1985b Történeti-néprajzi adatok a Kelet-Bükk falvainak erdőléséhez.
Borsodi Levéltári Évkönyv V. Miskolc. 341-362.
1986a Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában.
Miskolc.
1986b A gyümölcs a népi árucserében. In: Szabadfalvi József és Viga Gyula (szerk.):
Árucsere és migráció, Miskolc. 175-195.
1988 Legeltetés és pásztormigráció a Bükk hegységben. In: Bereznai Zsuzsanna és
Viga Gyula (szerk.): Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából.
Eger-Miskolc. 38-48.
1991 A javak cseréje az alföldi és az észak-magyarországi tájak között.
HOMKözl. 27. Miskolc. 313-319.
1994a Szempontok a népi kőmunkák vizsgálatához. In: Viga Gyula:
Huszonegy néprajzi közlemény, Debrecen. 199-214.
1994b Néhány adalék a Bükkalja falvainak identitásához. In: Viga Gyula:
Huszonegy néprajzi közlemény, Debrecen. 235-241.
1994c A javak cseréjének formái és közvetítői a Bükk-vidék hagyományos
kultúrájában. In: Viga Gyula: Huszonegy néprajzi közlemény,
Debrecen. 243-258.
1994d A Bükk-vidék árucseréjének nemzetiségi vonatkozásai. In: Viga Gyula:
Huszonegy néprajzi közlemény, Debrecen. 259-271.
1994e A Felföld népi műveltségének ökológiai feltételeiről. In: Novák László (szerk.):
Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor tiszteletére. Szentendre. 53-63.
ZSITKOVITS Julianna- FODOR Júlia
1965 A bogácsi cigányság fejlődése. EA 7599.
[1] Kósa László 1982. 15.
[2] Jakó Zsigmond 1994. 17.
[3] Andrásfalvy Bertalan é.n. 11-12.
[4] Kereskényi Sándor 1994. 59-64.
[5] Andrásfalvy Bertalan é.n. 12.