Betyárok a magyar kártyán 2.

„Útonálló voltam, az Ég nem nézhette, hagy kezem tovább már a prédát tehesse…”

Milfajt Ferkó

Milfajt Ferkó 1807-ben született, születési helye után nevezték Dabronyi Ferkónak is. A kor viszonyaihoz képest iskolázottnak számított (hat osztályt végzett), kezdetben több helyen urasági inasként szolgált, majd juhász lett. 24 éves korában került először összeütközésbe a törvénnyel. Lopott lovakkal üzletelt, majd kirabolta a csanaki kovácsot, amiért a csornai úriszék két év börtönre és félévente 25 botütésre ítélte. Személyleírása szerint: közép kisded termetű, gömbölyű képű, kék szemű, hosszúkás vékony orrú, kikent kisded bajúszú. Szabadulása után csatlakozott Sobri bandájához. Egy ideig Sobri alvezére lett, bár az együtt töltött két esztendő alatt is gyakran külön utakon jártak. A banda a Dunántúl erdős vidékein garázdálkodott, számadó juhászokat, kereskedőket fosztottak ki, leginkább ruhát, csizmát, fegyvert és pénzt zsákmányoltak. Milfajték legvakmerőbb tette Hunkár Antal szolgagyőri birtokos kirablása volt. Több, mint négyezer forintot, négy aranyórát, két aranyláncot, két aranykarperecet, tíz aranygyűrűt, négy pár ezüstsarkantyút, valamint puskákat zsákmányoltak, az urat és cselédjét a pincébe zárták. Hunkár személyes megaláztatásként élte meg kirablását, s minden tekintélyét és kapcsolatát latba vetette, hogy kézre kerítse a betyárokat. Személyesen V. Ferdinándnál járta ki a statárium felállítását, s rövidesen a Dunántúl majd minden megyéjének katonasága mozgósíttatott elfogásukra.

A banda tagjai közül elsőként Milfajtot kapták el, amiben alighanem közrejátszhatott szerencsétlen sebesülése is. Történt ugyanis, hogy a betyárok a majki csárdába mentek, amit először kiraboltak, majd mulatni kezdtek. Az egyik betyár, Kiss Jancsi, Milfajt Ferkó újonnan szerzett puskájával úgy fejbe verte az egyik vendéget, hogy annak tusa letört. 

Az ebből kialakult vita hevében Kiss Jancsi mérgében oly szerencsétlenül vágta földhöz a sérült puskát, hogy az elsült, s Milfajt lábát térd felett keresztüllőtte. A sebesült betyárt először a kethelyi erdőbe, majd bizalmas emberükhöz, a kethelyi törvénybíróhoz vitték. Innen üzent sógorának, akinek 11 aranyat és 200 forintot adott, hogy esetlegesen bekövetkező halála esetén gyermekeinek jutasson belőle valamennyit. Milfajtot 1836 decemberében fogták el a pandúrok, előbb Kisbérre vitték, majd Bakonyszombathelyre, ahol a veszprémi rögtönítélő bíróság elé került, s hamarosan felakasztották.

Érdekes, hogy Milfajt Ferkó legalább olyan jelentős egyéniség lehetett, mint Sobri, a néphagyomány mégsem őrizte meg alakját. Halála előtt alispáni engedéllyel Bucher Ferenc veszprémi festő a pásztorok díszöltözékében lerajzolta, mely a bakonyi cifraszűrről fennmaradt legkorábbi ábrázolásunk. A rajzból metszetek készültek, amely alapjául szolgált annak a mézeskalácsos formának, azaz ütőfának kifaragásához, melyből készült vásárfia a 19. században rendkívül népszerű volt a vásározó parasztok körében[1](Küllős 1988: 98—99; Vécsey 2009: 89—93).

Irodalom:

KÜLLŐS Imola

1988 Betyárok könyve. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó.

VÉCSEY Aurél

2009 Betyárvilág Magyarországon. Kecskemét, Vagabund Kiadó.