Betyárok a magyar kártyán 6.

„Az volt a hibájuk, hogy nem álltak sorba, szolgálni császárt Majlandba, Tirolba…”

Mészáros Pali

A somogyi betyár Mészáros Pali életérÅ‘l keveset tudunk[1]. 1810 körül született, eredeti neve Nagy Pál volt. Az 1848-as szabadságharcban lovászként szolgált egy huszártiszt mellett, majd a komáromi kapitulációt követÅ‘en hazatért Somogyba. 1850-ben Szekszárdon besorozták a császári seregbe, de Dunaföldvárnál megszökött. Egy évre rá újra besorozták az ErnÅ‘-féle gyalogezredbe, de innen is meglépett és betyárbandát alapított, tagjai 26-40 év közötti férfiak, hét társa közül három zsidó volt. Leginkább a szigetvári járásban tartózkodtak, amit nyilván erÅ‘sített, hogy a tótszentgyörgyi csárdás felesége volt Mészáros Pali szeretÅ‘je. A banda meglehetÅ‘s kegyetlenkedéseirÅ‘l vált hírhedté, Somogyban, Baranyában, Zalában és Szlavóniában követték el bűntetteiket. Liszón például egy kondást vertek meg alaposan, késÅ‘bb a szompácspusztai bérlÅ‘t ütötték agyon. 1858-ban Alsólendván berontottak Kálivoda József kereskedÅ‘ házába, ahol aznap disznóölés zajlott, s a kereskedÅ‘ éppen barátaival kártyázott. A faluban félreverték a harangot, a menekülÅ‘ bandatagok közül valaki egy baltával úgy hátba vágta a házigazdát, hogy hamarosan belehalt sérüléseibe, ráadásul az odasietÅ‘ rendÅ‘rt is lelÅ‘tték. A banda ezután Szlavóniába menekült.

Az ez évbÅ‘l származó leírás szerint Mészáros Pali „magas, negyven év körüli férfi, kerek ábrázatú, barna hajjal, kis szakállal. Prémes, sötétkék dolmányt hordott, fekete kalpaggal”(Szentesi Zöldi 2009: 77). Hamarosan visszatért Somogyba, de bűnei miatt az Å‘t üldözÅ‘ katonaság elÅ‘l folyamatosan menekülnie kellett. 1860-ban, a pandúrokkal vívott ütközet során agyonlÅ‘tték, sírja a visnyeszéplaki szÅ‘lÅ‘k közelében ma is megtalálható. A nép ma PalitemetÅ‘nek hívja, sírkeresztjén az alábbi felirat olvasható: „A vármegye katonája, lába nyomát sokat járta. Nagy Pál, akit megölt a pipaszár”.

A sírfelirat magyarázatra szorul. Több szemtanú is híven állította, hogy látta a betyárt, mikor meglÅ‘tték, de nem sebesült meg  „A nép babonás hiedelme szerint Mészáros Palit a puskagolyó nem fogta, azért pipaszárral lÅ‘tték agyon. De milyen pipaszárral? Olyannal, amelyet 7 éves sürge (sörgye) juhar bokorról metszettek le s 7 évig használták, mint pipaszárat. Ezt a titkot Mészáros egyik komája is tudta, ki késÅ‘bb pandurnak állt be s szerezve ily pipaszárat, mint a közbiztonság Å‘re lÅ‘tte le Mészárost. Ezzel szokták a boszorkányokat is agyonlÅ‘ni, mert nekik sem árt a puskagolyó” (Gönczi 1944: 265—269). Sírját ma is gondozzák, kedvelt turisztikai látványossággá vált, sÅ‘t Visnye község címerében is a szabadságharcos katonából betyárrá lett Mészáros Pali látható[2].

Irodalom:

GÖNCZI Ferenc

1944 A somogyi betyárvilág. Kaposvár

SZENTESI ZÖLDI László

2009 Nagy magyar betyárkönyv. Somorja, Méry Ratio Kiadó.