Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Társadalomnéprajz Elvi kérdések

MAGYARORSZÁGI MEGYEI MÚZEUMOK A TUDOMÁNY SAJÁTOS MŰHELYEI

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

MAGYARORSZÁGI MEGYEI MÚZEUMOK A TUDOMÁNY SAJÁTOS MŰHELYEI

A megyei múzeumi szervezetek létrehozásának eredeti célja

A szolnoki Damjanich János Múzeum főépülete. Kozma Károly fotójaAz 1950-es években már gőzerővel folyik a társadalom tulajdonviszonyainak, intézményrendszerének átalakítása. Érintette ez a múzeumügyet is. Az addig többnyire városi vagy egyházi, illetve civil szervezetek kezében lévő gyűjtemények, sőt néha magángyűjtemények is köztulajdonba, azaz állami tulajdonba kerültek. „1949-ben alakult meg a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, hogy a közgyűjtemények állami kézbevételét elősegítse, új múzeumi rendszert alakítson ki. Ez a központi szerv, majd az 1953 után a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, s ennek jogutódai koordinálták a múzeumi munkát. Egységes szervezeti rendszert igyekeztek létrehozni, központi keretből pénzt juttattak gyűjteménygyarapításra, kiállítások rendezésére, s szakfelügyelet segítette a nyilvántartás, s általában a múzeumi munka egységesülését..” – írja 1989-ben Selmeczi Kovács Attila. (Selmeczi Kovács A., 1989. 307.) Alig másfél évtized múlva ez a központosított rendszer ismét átalakult. A MOK és a minisztérium bábáskodásával megteremtettek egy erősen központosított, némileg mégis decentralizált múzeumi hálózati rendszert, amely 1963. január 1-től kezdte meg működését. Hasonló módon szervezték meg a levéltárak, könyvtárak és a művelődési házak szervezetét is. Ezzel a közgyűjtemények történetében új korszak kezdődött, s ez a nagy múltú megyerendszerre épült.

Megyénként alakítanak ki egy-egy központot (rendszerint a megyeszékhely), s a kisebbeket (tájmúzeumok, városi múzeumok, helytörténeti gyűjtemények, emlékházak, helyben megőrzött műemlékek, stb.) ezeknek rendelik alá. Ez egyfelől nyereség volt a  közgyűjtemények számára, mert addig soha nem látott anyagi támogatásban részesültek a múzeumok. Mindenütt kialakították az egységes nyilvántartást, szakemberek vették át a gyűjtemények kezelését, rendszeres továbbképzéseket szerveztek, közös feladatokat rendeltek el (pl. műhelyek, tárgyegyüttesek gyűjtése, tematikus kiállítások rendezése).

Módosítás dátuma: 2012. május 30. szerda, 11:07 Bővebben...
 

A munka az ember sorsa

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A MUNKA AZ EMBER SORSA

Fordulás ekével a föld végén, Tiszavárkony, 1969. Szabó László felvétele, a Damjanich János Múzeum tulajdonaMásfél esztendeje annak, hogy a jelenlegi kormány elsöprő többséggel kormányra jutott azzal a programmal, hogy a magyar jövőt a nemzet egyetemének munkájára kívánja építeni és ebben a nemzet létét érintő nagy akcióban mindenki – az ellenzékére is – segítségére, odaadására számít. Ez az egyetlen kibontakozási lehetőségünk. Látszólag azóta nem sok minden történt. Egy azonban napnál világosabbá vált: külföld segítségére nem, de akadályozó lépéseire annál inkább számíthatunk. Megint magunk maradtunk. Az is világossá lett, hogy sokan még mindig nem értik miről van szó, s még kevesebben, hogy mi is a munka. Az alábbiakban erre szeretnék emlékeztetni minden rendű-rangú embert!

Munka szavunk szláv eredetű. A szláv szó eredeti jelentése 'kín, gyötrelem'. Másik rokon értelmű szavunk a dolog, dolgozni az óegyházi szlávban 'tartozás, kötelesség, adósság'.  Mind a kettőnek ’függő helyzetben, kényszerből végzett tevékenység’ értelme volt. A robot-ot ugyan a németből vettük át, ahol szintén kényszerből végzett, parancsra tett munka 'úrdolga' jelentésű volt, de ez a németbe, hasonló értelemmel szintén a szláv nyelvből került át.  Csinál szavunk, szintén a szlávból származik. Ennek már nincs terhet jelentő jelentésárnyalata. A 'csinál' jelentésű tesz, tevékenykedik finnugor kori örökségünk. A tev- tő rokon nyelveinkben is fellelhető, de nincs kínt, terhet jelentő árnyalata, mint a munkának, noha jelentés-bokrai számosak a szó nagy múltja miatt. Az alkot az ugorkori szórétegünkhöz tartozik, s 'létrehoz, összeköt, hozzáidomít, bővít, gyarapít' jelentései a rokonnyelvekben is megvannak. Van még egy idetartozó szavunk a bizonytalan eredetű teremt, amely szintén az alkotásra, sőt a Halotti Beszéd szerint az isteni alkotásra vonatkozik.

Módosítás dátuma: 2013. december 18. szerda, 09:45 Bővebben...
 

Györffy: A néphagyomány és a nemzeti művelődés

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Györffy: A néphagyomány és a nemzeti művelődésGyörffy István: A néphagyomány és a nemzeti művelődés

Györffy István munkásságáról korábban már közöltünk egy írást honlapunkon Szabó László tollából :

Györffy István munkásságáról

Györffy István jeles néprajtudósunk egyik klasszikusa (A néphagyomány és a nemzeti művelődés) most teljes egészében olvasható az interneten Kósa Károly szolnoki helytörténész honlapján. A tartalmat böngészve egyenként is beletekinthetünk a fejezetekbe, de folyamatában is olvashatjuk a művet.

MEGTEKINTEM

Módosítás dátuma: 2016. szeptember 30. péntek, 07:24
 

A jász ember mentalitása

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A jász ember mentalitása

Az iráni eredetű jászok IV. Béla uralkodása idején a kunokkal együtt telepedtek be hazánkba. A betelepedő két nép nem volt egyenrangú, s elvált egymástól eredet, nyelv, kultúra és politikai helyzet tekintetében is. A kunoknak alávetett katonáskodással és egyéb szolgáltatásokkal tartozó segédnép volt a jász, s mint az alán népek általában, nem nomád állattartó életmódot folytattak, hanem elsősorban földművelők voltak. A nomád kunok Magyarországon is megőrizték a jászok feletti rendelkezési jogaikat, mert a IV. Béla, majd Kun László biztosította kun privilé­giumok egyik leglényegesebb része az volt, hogy a kunok „belügyeibe” nem szólnak bele sem az oligarchák és egyházi rendek, sem a király. Ezért is van az, hogy a jászok ma­gyarországi bejöveteléről egykorú források nem szólnak; mindig csak a vezető kunokat emlegetik okleveleink.

A betelepedéskor még egyetemesen alávetett jászok éppen eltérő kultúrá­juk miatt elváltak a kunoktól. Számos nyom utal az akkori jász etnikai tudat meglétére, amelynek táplálója a más nyelven kívül éppen a különböző kultúra volt. Ez a meglévő etnikai tudat és földművelésre alapozott életmódjuk segítette a jászokat ahhoz, hogy 1323-ban egyetemlege­sen Károly Róberttől a kunokéhoz hasonló, de egyben a kunokétól el is különülő privilégiumo­kat kaphassanak. Az történt ugyanis, hogy bár a politikai hatalom a kunok kezében volt, a kunok nomád életmódja, hadjáratokra alapozott gazdasági élete az új hazában, a szilárd állami kereteken belül a Kárpát-medencében, magyar királyság keretei között nem sok kibontakozási lehetőséget kapott. Ugyanakkor a kun törzsszövetségen belül az addig alávetett, földművelést folytató jászok éppen a magyar viszonyokhoz való alkalmazkodni tudásuk miatt jelentős tényezővé válhattak, s erős etnikai tudatuk segítségével el tudtak szakadni a kunoktól, s mert sikerült nekik is hasonló jogokat szerezni, kivonták magukat fennhatóságuk alól.

Módosítás dátuma: 2016. szeptember 16. péntek, 09:24 Bővebben...
 

A népi kultúra és az értelmiség szerepe

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A NÉPI KULTÚRA ÉS AZ ÉRTELMISÉG SZEREPE

Műhely mellékletünk múlt heti számában az Ezer Székely Leány Találkozó kapcsán merült fel a népi kultúrának a mai társadalomban betöltött helyét és szerepét firtató kérdés. A szervező intézmények képviselői – Ft. Boros Károly felcsíki főesperes, csíktaplocai plébános, Antal Attila Csíkszreda kulturális ügyekkel foglalkozó alpolgármestere és András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője – válaszukban a népi kultúra megváltozott szerepéről beszéltek, hangsúlyozva, hogy e kultúra él, része mindennapjainknak, noha funkciói változnak.

 

Dr. Balázs Lajos szokáskutató a kérdéskör szakavatott ismerője. Az alábbiakban a népi kultúra és a globalizáció közötti összefüggéseket vizsgálja Sarány István kérdéseire válaszolva.

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 10. szerda, 06:51 Bővebben...
 


4. oldal / 6