Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Társadalomnéprajz Elvi kérdések

A mai magyar társadalom képe és a kormányprogram

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

MIT NEM ÉRTÜNK?

A MAI MAGYAR TÁRSADALOM KÉPE ÉS A KORMÁNYPROGRAM

Már nyolc hónapja annak, hogy a Magyar Köztársaságnak új kormánya van. Olyan, mely vértelen forradalommal, demokratikus választás útján jutott hatalomra, világosan megfogalmazott programmal a magyar nemzetet képviselő választó polgárok többségének akaratából. A kormány a nemzet jelentős többségétől felhatalmazást kapott arra, hogy programját a köz, a nemzet, az ország érdekében mielőbb végrehajtsa. Mind a választási program, mind a megalakult kormány világosan megfogalmazta, hogy az ország, a nemzet, a köz érdekében számít az állampolgárok munkájára, erkölcsi támogatására.

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 04. csütörtök, 14:37 Bővebben...
 

Györffy István munkásságáról

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Tapasztalatból tudományos módszer

Gondolatok Györffy István munkásságáról

Ebben az esztendőben emlékezünk meg Györffy István születésének 125. és halálának 70. évfordulójáról. Az évfordulók, az ekkor megszaporodó írások, visszaemlékezések, értékelések igen hasznosak, mert az ünnepelt személyét, életének munkásságát más-más színben és más-más oldalairól ismerheti meg az utókor, hiszen időközben megváltozott a nézőpont. Egy idő elteltével az életművet, új, addig hírül sem hallott szempontok szerint kezdik értékelni, s arra kíváncsiak, hogy az új kérdésekre, más szemléletben gyökerező gondolatokra ad-e és miként ad választ az ünnepelt életműve. Azt kérdezik tőle akaratlanul is, érvényesek-e még egykor csillogó értékűnek tartott megállapításai, folytatható-e gondolatainak sora, ad-e még valami hasznosíthatót egy későbbi kor számára? Avagy lezárult-e már életműve, beépült kora és korát követő időszak eredményeibe, s új tanulságokkal már nem szolgál. A jubileumi megemlékezések mindenképpen szükségesek, hiszen akár adnak még ösztönzést, akár nem, részei a múltnak, hozzájárultak a jelen állapot, gondolkodás kialakulásához, s nem hagyhatjuk feledni az egykori tevékeny embert. Ha ma a nagyközönség nem is olvassa Gyöngyösi István eposzait, Bessenyei György prózáját, és nem kerülnek színre sem az ő, sem pl. Kisfaludy hajdan oly népszerű drámái, irodalmunk nagykorúvá válásában,  művelődéstörténetünkben betöltött jelentőségével minden, a magyar kultúrát tisztelő és szerető ember tisztában van.
A jubileumi ünnepségeken gyújtott tüzek, ha kihunynak, megmaradt hamvában gyakran felfedezünk egy-egy kiolvadt, olykor csak borsónyi nemes fémet, amelyet ismét megcsillogtathatunk, felfényezhetünk, s bízvást mondhatjuk, haszonnal járt fáradozásunk. S ahogyan bölcsen mondja egyik ismert közmondásunk: Néha a száraz fa is kizöldül.

Módosítás dátuma: 2011. július 19. kedd, 06:32 Bővebben...
 

Néprajzi kutatások a Tiszazugban

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Néprajzi kutatások a Tiszazugban

Kipányvázott tehén, Kunszentmárton, 1969, Szabó László fotója, a kép a Damjanich János Múzeum tulajdonaEurópában a magyar néprajztudomány dicsekedhet azzal, hogy lexikont alkotott. Olyan kézikönyvet, amely a tudományos kutatások eredményeit a művelt nagyközönség és a szakma számára egyaránt hozzáférhetővé teszi. Az ötkötetes nagy munka, a szakma egyik büszkesége 1977-1982 között jelent meg. Főszerkesztője Ortutay Gyula akadémikus, az Akadémiai Néprajzi Kutatócsoport igazgatója, s a főszerkesztők a magyar néprajztudomány akkori jelesei: Bodrogi Tibor, Diószegi Vilmos, Fél Edit, Gunda Béla, Kósa László, Martin György, Ortutay Gyula, Pócs Éva, Rajeczky Benjámin, Tálasi István, Vincze István. Az ötödik kötet megjelenése előtt meghalt a főszerkesztő, Diószegi Vilmos és Vincze István, de helyükre méltó, általuk kinevelt munkatársak állhattak. Nem szerepel a főszerkesztők között Voigt Vilmos, akinek a lexikon megjelentetésében kulcsszerepe volt, s ő az, aki ma is számos kézikönyv, tankönyv megírását is kezdeményezi, a tisztázott, pontosan fogalmazott néprajzi terminológia kialakításán fáradozik. A főszerkesztők bevonták a magyar néprajz akkori mozgatható élvonalát: egyetemek, kutatóhelyek, múzeumok, egyéni kutatók egész sorát, s elkészülhetett a nagy mű, miközben ugyanekkor folytak a Magyar Néprajzi Atlasz és egy új magyarság néprajza mára már megjelent köteteinek munkálatai is, s közben sorra alakultak, illetve gyarapodtak a múzeumi és helytörténeti gyűjtemények, kiadványok, s nagy számban kerültek ki kutatásra alkalmas fiatalok az egyetemekről. A szakma nagy évtizedei voltak ezek az évek.

Módosítás dátuma: 2014. február 27. csütörtök, 10:25 Bővebben...
 

Madéfalva-Mádéfalva?

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Madéfalva - Mádéfalva?

Madéfalva nevét a székelyek lemészárlása, az úgynevezett madéfalvi veszedelem tette ismerté.  Ha a világhálón beírjuk a keresőbe a település nevét, számos, szinte megnézhetetlen mennyiségű találatot kapunk úgy a faluról, mint az 1764-es Siculicidium-ról, de hol Madéfalva, hol Mádéfalva alakban leírva találkozunk vele. Ez a probléma személyes beszélgetések alkalmával is gyakran felmerült, ezért úgy gondoljuk, érdemes egy kicsit kutakodni a falunevet  illetően.

Módosítás dátuma: 2011. június 30. csütörtök, 09:47 Bővebben...
 

A gyimesi csángók

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A gyimesi csángók

Gyimes a Tatros folyó felső folyásánál, mintegy 30 kilométer hosszúságban terül el Csíkszeredától 35-km-re. Az egész Gyimesvölgy, melynek több mint 15000 lakója van, három községből áll: Csíkszereda felől első Gyimesfelsőlok a legfiatalabb község, ezután Gyimesközéplok, majd Gyimesbükk, a legrégebbi település következik. Gyimesvölgy tulajdonképpen összekötő kapocs Erdély és Moldva között. Ezt a vidéket középmagas hegyek, erdők, kaszálók jellemzik.

Módosítás dátuma: 2011. június 30. csütörtök, 09:41 Bővebben...
 


5. oldal / 6