Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

AZ ÉN RENDSZERVÁLTÁSOM 2.

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

AZ ÉN RENDSZERVÁLTÁSOM 2.

Levelek az önkormányzatról 1.

A városi és községi autonómia hazai történetéről

Önkormányzat (autonómia): Az államon belül-annak részeként-bizonyos, szélesebb vagy tágabb funkciókörre és leggyakrabban területre is kiterjedő, rendszerint helyi érdekű, jogilag kodifikált igazgatást jelent. Ilyennel rendelkeztek Magyarországon egyes nagyobb történeti-földrajzi egységek (pl. Horvátország, Erdély), mindenütt meglévő kormányzati területek (pl. Hajdú és Jászkun kerületek, vármegyék), települések (pl. különböző szintű városok, falvak), azután testületek (pl. céhek, ügyvédi és kereskedelmi kamarák), valamint oktatási és vallási intézmények (pl. egyetemek, református és evangélikus egyházak). Modern nemzetiségi autonómia nálunk csak tervben merült fel.” (Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II., Eger, 1980.)

A történeti szempontú meghatározásból világosan kiderül, hogy önkormányzatról csak Szent István-i államalapítás óta beszélhetünk hazánkban, attól a pillanattól kezdve, amikor beléptünk Európába, szilárd államot s jogrendet alapítva ki. Olyan korszakokban, amikor a központi hatalom túlzottan erős, abszolutisztikus vagy éppen diktatórikus volt, az önkormányzat minden szinten visszavonult, s mindannyiszor kivirágzott, amidőn az, biztosítva és fenntartva a jogi kereteket, partnereknek tekintette az önkormányzatokat.

Módosítás dátuma: 2012. március 05. hétfő, 17:23 Bővebben...
 

A paraszttársadalom néhány jellemvonása

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A paraszttársadalom néhány jellemvonása

A székelydályai csőszök mennek haza szüreti bálra Városfalváról, 2007. Benedek Csaba fotójaA két világháború közötti évtized falukutató mozgalmának legfőbb célja az volt, hogy a parasztságot, amelyre a magyar megújulást legjobbjaink építeni akarták, szociálisan megemelje, földhöz juttassa, s emberi életkörülményeket teremtsen számára. A társadalom kutatása ezért elsősorban arra irányult, hogy a társadalom vagyoni rétegzettségét, földbirtokmegoszlását és életmódjának elmaradott helyzetét, kiszolgálását írja le, tudatosítsa az egész magyar társadalomban, és késztesse az ország felelős vezetőit mielőbbi cselekvésre. Ez a nagy erejű mozgalom részben ösztönözte a néprajztudományt is a társadalom vizsgálatára, másrészt nem engedte kibontakozni, s betölteni teljes mértékben a tudományok sorában kivívott helyét.

A néprajz, mint társadalomtudomány ugyanis értéket kívánt menteni. A népi (paraszti) kultúra egészét próbálta megragadni, s amikor hozzálátott a paraszti társadalom viszonyai feltárásához, azt egészében, s nemcsak a szociális problémákra összpontosítva próbálta bemutatni. Gondot fordított a szociális helyzeten túli, vele csak áttételesen kapcsolatban lévő társadalmi vonatkozások különböző területeinek feltárásához is: a családdal, a munkaszervezettel, a falu éltét összetartó szokásrenddel, erkölccsel, jogrenddel, a vallás szerepével hasonló intenzitással foglalkozott. Nyilvánvaló, hogy nagyobb csatazajjal a parasztság valóban elesett állapotát feltáró faluleírások, szociográfiák jártak, hiszen ezek célja eleve a rádöbbentés, cselekvésre késztetés volt. Mai szemmel nézve az utóbbi felfogás jegyében született munkák adnak teljesebb képet a paraszti világról, míg az előbbieknek akkor valós szerepük, jogosult előnyük volt, ma azonban erős forráskritikával használhatók.

A következő évtizedek marxista színezetű tudományfelfogása szintén a társadalmi ellentéteket (osztályharc!) hangsúlyozó megközelítésnek, a szociális problémák kutatásának kedvezett, s csak a hatvanas évek közepe táján kezdenek megjelenni a társadalom egyéb intézményeit, jelenségeit elemző munkák, s kapunk átfogóbb képet a paraszti társadalom működésének egészéről abban az értelemben, ahogyan ezt a harmincas évek közepétől majd két évtizeden át tudományunk legjelesebb művelői értelmezték.

A hatvanas évektől sorra megszülető falu- és tájmonográfiák leírása ugyan változó színvonalú, eltérő szempontú leírásokat eredményez, de mégis bőséges és elemzésre, átfogó társadalmi szemléletet kialakító anyagot halmoz fel. Nem szükséges már a szociológiától, a történettudománytól átvett fogalomrendszerrel dolgozni, mert a néprajz természetesen ezek tanulságait hasznosítva, illetve az antropológia és etnológia fogalomrendszerét bevonva, sajátosan néprajzi fogalomrendszert, társadalomszemléletet is ki tudott dolgozni.

Ebben a teljesebb képben benne foglaltatik egy korábban volt, jól működő, értéket alkotó emberi életfelfogás, egy olyan európai életeszmény, amely a társadalom széles rétegei számára adott keretet, igazodott a természet és az emberi élet ritmusához, elősegítette a társadalom folyamatos épülését, lehetővé tette az eltérő képességű emberek viszonylag harmonikus együttélését. Ha alaposan elemezzük, tanulmányozzuk ezt a ma már elsüllyedt világot, a jövő kultúrájába beépíthető elemeket, hasznosítható, ha akarom modernizálható összefüggéseket, elveket fedezhetünk fel benne.

Módosítás dátuma: 2016. október 02. vasárnap, 05:22 Bővebben...
 

AZ ÉN RENDSZERVÁLTÁSOM 1.

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

AZ ÉN RENDSZERVÁLTÁSOM 1.

Kedves Barátaim!

Azokban a nyolcvanas-kilencvenes években, amikor megszabadultunk a szovjetek uralmától, izgalommal figyelve a pezsgő közéletet, óriási terveket kovácsoltunk. Ahol tudtam, én is igyekeztem megtenni, amit lehetett. Nem vágytam babérokra, pozícióra, nem akartam az egész világot megváltani. Az volt a célom, hogy a magam területén megtegyem a kor megkövetelte szükséges dolgokat. Környezetemben meg akartam értetni másokkal, hogy most kezünkbe vehetjük sorsunkat, s kihasználhatjuk a kínálkozó alkalmat jövőnk érdekében. Tegye meg mindenki, amit tud, és amit lehet! Akkor még volt újságírás Szolnokon is, és sorozatban is fogadták a közérdekű írásokat. Ezekből közlök itt néhányat. Lássák az olvasóink, hogy mit gondoltuk, miben hittünk, mit próbáltunk tenni azon az őrhelyen, ami nekünk jutott.

Szolnok, 2012.

Javaslat egy megyei tudományos intézet felállításáról

1.    A tudományos munkát legjobban a közös vállalkozás, a fontos és sokakat érintő tudományos kutatásban való részvétel koordinálja. A következőkben egy ilyen kutatóintézet, s koordinációs módszer körvonalait szeretném felvázolni, s ennek lehetőségét a jelen körülmények között felvetni.
2.    A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tanács Tervosztálya több igen fontos kutatást rendelt meg a tervek, döntéshozatalok támogatására az utóbbi időben (Tiszazug, elmaradt térségek, társközségi viszonyok, közlekedés). Ezek a kutatások különböző megyén kívüli intézetek, kutatóhelyek szervezésében jöttek létre, de megyei munkatársakat is mindig bevontak ezek az intézmények. Elsőként az „Értelmiségkutatás” volt az, amelyben a megyei szellemi kapacitást épp a TKB javaslatára, önállóan bevonták. E kutatás még folyik. Úgy véljük, hogy a jövő lehetősége az lenne, hogy a megye olyan önálló intézményt hozna létre ilyen célú, s más kutatási feladatok lebonyolítására, amely több ilyen feladat megoldására is alkalmas. Megmozgatja a megye kutatóit, együttműködésre készteti őket, ugyanakkor lehetőséget is biztosít az egyéneknek az önálló megnyilvánulásra.

Módosítás dátuma: 2012. február 24. péntek, 18:09 Bővebben...
 

A nép, a kultúra, a néprajz nemzeti értékei

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A nép, a kultúra, a néprajz nemzeti értékei

Jelen írás előző levelem folytatása. Abban a néprajztudomány által összegyűjtött népi kultúra értékeinek tanulmányozására hívtam fel a figyelmet olyan megfontolásból, hogy a feltárt anyag módszeres és célzatos elemzése olyan társadalmi törvényszerűségek feltárását ígéri, amelyeknek megértése és átgondolt alkalmazása segíthet abban, hogy korunk erkölcsi válsága könnyebben gyógyítható legyen. Megértesse velünk, hogy más értékek is vannak a jelenünk szemléletét jellemző pénzen, szórakozáson, versenyen, uralomvágyon és az ezeket biztosító hatalmon kívül.

A magyar néprajz népen kezdettől fogva elsősorban a jobbágy-parasztságot értette. Ennek a társadalmi rétegnek az életét kultúráját igyekezett megismerni. A rendi társadalomban körvonalazódó jobbágy-parasztságnak kényszerűen az volt a rendi hivatása, hogy más társadalmi rétegek számára munkával teremtse meg a megélhetésükhöz szükséges javakat.  Állandóan munkában élni igen terhes feladat. Voltaképpen a munka büntetés – vallja az európai ember –, hiszen Isten parancsának megszegéséért büntetésül kaptuk. Kiűzetvén a Paradicsomból orcánk verejtékével kellett mindennapi kenyerünket megkeresni. Örökös teher, állandó nyomás alatt azonban emberi módon szinte lehetetlen élni. Már pedig a jobbágy-parasztság – idővel  így alakult az emberek közötti viszony – , mint alávetett társadalmi réteg a rendi társadalomban erre volt kényszerítve. Ezt az állapotot úgy tette elviselhetővé, hogy  a munkát, mint kötelezően rámért feladatot lassan életformájává tette, mintegy megszelídítette, erkölccsé nemesítette. Életét úgy alakította, hogy annak minden megnyilatkozása átszőtte a munkát, s a munka is átjárja valamennyi életmegnyilvánulását.

Módosítás dátuma: 2016. október 08. szombat, 08:34 Bővebben...
 

Paraszti társadalom egyes jellemzőinek kontinuitása a Kádár-korban II.

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Paraszti társadalom egyes jellemzőinek kontinuitása a Kádár-korban II.

A cikket a szerző kérésére portálunkról eltávolítottuk. Új címen a következő oldalról lehet letölteni (egyúttal köszönetünket fejezzük ki, hogy az elérhetőséget megkaptuk):

MEGTEKINTEM

Megkérünk ugyanakkor mindenkit, aki nekünk bármilyen írást küld,csak abban az esetben tegye, ha azt a közösségünk rendelkezésére tudja bocsájtani, s nem csupán időlegesen kívánja elérhetővé tenni! A portálunkon megjelent írásokat ugyanis később is kereshetik olvasóink (-a szerkesztők).

Módosítás dátuma: 2014. január 09. csütörtök, 10:14
 


8. oldal / 11