Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Társadalomnéprajz Történeti néprajz

Betyárok a magyar kártyán 9.

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Betyárok a magyar kártyán 9.

„Jáger Jóska selyembárson, végigsétál a városon…”

Jáger Jóska

Jáger_JóskaJáger Jóska 1798-ban született Tibolddarócon. Eredeti neve Tálas József volt, valószínűleg foglalkozására utalva már édesapja is viselte a jáger, azaz erdész, vadász melléknevet. Jóska kondásként kereste a kenyerét, 25 éves korában megnősült, egy nemesember lányát vette feleségül, akitől kislánya született. A törvénnyel először 29 éves korában került szembe, amikor lopás és orgazdaság miatt börtönbe csukták.

A róla kiadott körözvényben így festették le: „Jáger igazábban Tálas József Darótzi születés, mintegy 32 esztendős kondás, alatson, terepély (zömök), vaskos, szőke, fejér ábrázatú, matska szemű, kis bajúszú, gyakrabban pederve hordja, a jobbik ortzájhán valami hasított forma láttzik a szemén, kalapot és fejér Báránybőr Sipkát, szűrt és újjas lajbit visel, és Sarkanytyús Cszizmát. R. Catholicus, beszél magyarul.”

Jáger Jóska megszökött a börtönből, s ezután végképp betyáréletre kényszerült. Szülőhelyétől távol, leginkább Heves és Gömör megyékben hajtotta végre rablásait. Juhokat, sertéseket, lovakat hajtott el, pénzt és pisztolyt lopott, valamint csizmákat, melyet a szeretőinek adott. A rablott zsákmány értékesítésében kiterjedt rokonsága segítette. 1830 novemberében részt vett a diósgyőri molnár kirablásában és meggyilkolásában. Ezek után hajtóvadászat indult ő és társai után, s csakhamar polgári ruhába öltözött pandúrok fogták el őket, miközben Gömörben, Hangony, Velkenye, Uraj és Csíz erdeiben bujkáltak. Jáger ismét börtönbe került, ahonnan a börtön falának kiásásával három társával együtt újra megszökött. Az ekkor kiadott körözvény már özvegyembernek és egészségileg megromlott állapotúnak írta le őt. Még egy bő esztendeig bujkált és garázdálkodott, 1832 novemberében azonban Heves megyei Szúcs község erejében Kormos József nemesember agyonvágta.

Módosítás dátuma: 2014. június 06. péntek, 06:50 Bővebben...
 

Betyárok a magyar kártyán 8.

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Betyárok a magyar kártyán 8.

„A Savanyó tizenkét szél gatyája, elakadt a bicskebokor ágába…”

Savanyó Jóska

Savanyó_JóskaSavanyó Jóska 1841-ben római katolikus családban született Izsákfán. Édesapja számadó juhász volt, kezdetben apja mellett ő is ezt a mesterséget űzte, de hamar a bűn útjára tért. Már 1853-ban tetten érték, mikor az egyik urasági pincéből ellopott egy hordó bort. Mivel a kárvallott nem tett feljelentést, a börtönt megúszta, azonban az alapos verést nem. 1860-ban hét hónapot töltött a veszprémi várbörtönben fegyveres csavargásért, majd 1865-ben már az illavai börtönben töltötte kétéves büntetését, mivel Pap János uraságtól elrabolta eladott gyapjújának árát, 1875-ben pedig súlyos testi sértésért ült egy hónapot Sümegen. Savanyó sohasem alapított bandát, egyedül vagy alkalmi társak segítségével hajtotta végre bűncselekményeit: lopott lépes mézet, pénzt, fegyvert, birkát, tehenet, lovat és szekeret, vagyis szinte bármit, amiből hasznot remélhetett; leginkább kereskedők, iparosok, módosabb parasztgazdák és nemesek voltak kiszemelt áldozatai. 

Többször is más vidékre menekült, ha érezte, hogy kezd elfogyni körülötte a szabad levegő: az 1870-es években egy pesti fogadóban volt házmester, míg gazdáját is ki nem rabolta, 1878-ban Bosznia Hercegovina megszállásakor katonának állt, ahol bort mért katonatársainak, egy évre rá Triesztben fűtőként dolgozott egy hajón, majd Fiumében egy francia hajón pincérként kereste kenyerét. De a honvágy mindig hazahajtotta, ahol aztán folytatta korábbi életmódját. Az 1880-as évekre Savanyó Jóska az ország egyik legkeresettebb betyárja lett, Veszprém, Vas, Zala és Győr megye rettegte tetteit.

Módosítás dátuma: 2014. június 05. csütörtök, 05:31 Bővebben...
 

Betyárok a magyar kártyán 7.

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Betyárok a magyar kártyán 7.

„Mikor viszik Zöld Marcit a vason…”

Zöld Marci

Zöld_Marci„Okos és bátor fickó lévén, kár érte, hogy e szép tehetségét embertársai megrontására fordítván, utóljára is akasztófán végzé kalandos életét” – írta Zöld Marciról Osváth Pál sárréti csendbiztos (Szűcs 1969: 16). Az 1790 körül, Berettyóújfalun, kálvinista kisnemesi családba született Márton az egyik legjelentősebb betyár volt Rózsa Sándor előtt, pedig mindössze néhány esztendeje volt e kétes hírnév megszerzésére.

Már édesapja is összeütközésbe került a törvénnyel, Marci törvényen kívül pályafutása a katonaságtól való megszökéssel vette kezdetét.[1]Verekedésbe keveredett, ökröket, majd két szekeret is ellopott, amiért börtönbe vetették, majd szabadulása után újra katonának adták. Egy társával innen is megszökött, s végképp zsiványságra adta az életét. Udvarházakat támadt meg, erőszakoskodott, méneseket hajtott el, útonállóként szerzett jövedelmet, bejárva az egész Alföldet. Összeállt a környék egy másik híres betyárjával, Palatinszky Pistával, akivel ezután együtt követték el bűncselekményeiket, bandájuk gyakran nyolc főre is duzzadt. Leginkább Heves[2]és Bihar vármegyékben, valamint a Hortobágyon működtek, egyre vakmerőbb cselekedetekkel hívták fel magukra a hatóságok figyelmét: kirabolták a Szabolcs megyei komisszárius tanyáját, 14-16 fős utazó nemesi társaságokat támadtak meg, elállták az Ugocsa vármegyei főbíró útját és lovát vették. A pandúrok először társát, Palatinszkyt fogták el, Zöld Marci végzetét árulás okozta. Egy gulyás adta őt a rend őreinek kezébe 1816-ban, mikor egy öcsödi tanyán rejtőzködött. A statáriális bíróság Törökszentmiklóson ült össze, s halára ítélte, elutasítva kegyelmi kérvényét, amelyben arra hivatkozott, hogy embert soha nem ölt.

Módosítás dátuma: 2014. június 05. csütörtök, 05:32 Bővebben...
 

Betyárok a magyar kártyán 6.

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Betyárok a magyar kártyán 6.

„Az volt a hibájuk, hogy nem álltak sorba, szolgálni császárt Majlandba, Tirolba…”

Mészáros Pali

Mészáros Pali

A somogyi betyár Mészáros Pali életéről keveset tudunk[1]. 1810 körül született, eredeti neve Nagy Pál volt. Az 1848-as szabadságharcban lovászként szolgált egy huszártiszt mellett, majd a komáromi kapitulációt követően hazatért Somogyba. 1850-ben Szekszárdon besorozták a császári seregbe, de Dunaföldvárnál megszökött. Egy évre rá újra besorozták az Ernő-féle gyalogezredbe, de innen is meglépett és betyárbandát alapított, tagjai 26-40 év közötti férfiak, hét társa közül három zsidó volt. Leginkább a szigetvári járásban tartózkodtak, amit nyilván erősített, hogy a tótszentgyörgyi csárdás felesége volt Mészáros Pali szeretője. A banda meglehetős kegyetlenkedéseiről vált hírhedté, Somogyban, Baranyában, Zalában és Szlavóniában követték el bűntetteiket. Liszón például egy kondást vertek meg alaposan, később a szompácspusztai bérlőt ütötték agyon. 1858-ban Alsólendván berontottak Kálivoda József kereskedő házába, ahol aznap disznóölés zajlott, s a kereskedő éppen barátaival kártyázott. A faluban félreverték a harangot, a menekülő bandatagok közül valaki egy baltával úgy hátba vágta a házigazdát, hogy hamarosan belehalt sérüléseibe, ráadásul az odasiető rendőrt is lelőtték. A banda ezután Szlavóniába menekült.

Az ez évből származó leírás szerint Mészáros Pali „magas, negyven év körüli férfi, kerek ábrázatú, barna hajjal, kis szakállal. Prémes, sötétkék dolmányt hordott, fekete kalpaggal”(Szentesi Zöldi 2009: 77). Hamarosan visszatért Somogyba, de bűnei miatt az őt üldöző katonaság elől folyamatosan menekülnie kellett. 1860-ban, a pandúrokkal vívott ütközet során agyonlőtték, sírja a visnyeszéplaki szőlők közelében ma is megtalálható. A nép ma Palitemetőnek hívja, sírkeresztjén az alábbi felirat olvasható: „A vármegye katonája, lába nyomát sokat járta. Nagy Pál, akit megölt a pipaszár”.

Módosítás dátuma: 2016. szeptember 03. szombat, 12:20 Bővebben...
 

Betyárok a magyar kártyán 5.

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Betyárok a magyar kártyán 5.

„Sobri Jóska rézsarkantyús csizmája, szépen szól a lengyeltóti csárdába…”

Sobri Jóska

Sobri Jóska

Rózsa Sándor mellett leghíresebb betyárunk Sobri Jóska volt. Édesapja a Sopron megyei Sobor községből került kanásznak a Baltavár melletti Erdőd majorba, ahol Jóska 1810-ben született. Ragadványneve családja származási helyére utal, eredeti neve Pap József volt. Apja mesterségét folytatva kanászbojtárként kereste kenyerét, de fiatalkori könnyelműsége révén hamar törvényszék elé került, 1832-ben disznólopásért két esztendőre és negyedévenként 25 botütésre ítélték. A leírás szerint Sobri „magas termetű, szeg szemű, hajú, kikent, középszerű vastagságú bajusza hosszúkás, tiszta képű, Pofa szakállas” (Szentesi Zöldi 2009: 62).

A börtönből kikerülve hamarost ismét hallatott magáról, Fényes Istók csordásbojtárral kirabolták a kolomposi juhászt. Társát elfogták és felakasztották, Sobri azonban elmenekült és elbujdosott a Bakony erdeinek sűrűjében, ahol hamar hasonszőrű társakra lelt. Bandát alapítottak és Vas, Győr, Veszprém és Zala megyei erdős részein garázdálkodtak. A banda létszáma folyamatosan változott (6-28 fő), többüknek neve is ismert: Mógor Jancsi, Pap Andor, Retse Marci, Holics Gyuri, Fűmag Jancsi, alvezére Milfajt Ferkó volt. Eötvös Károly Balatoni utazásában így írt a híres bakonyi betyárról: „Sobri Jóska volt az ország legdelibb betyárja. Ifjú, bátor, csodaszép, legények büszkesége, asszonyok bálványa. Vér nem tapad a kezén. Kincset nem gyűjt, szegény embert nem bánt. Amit úrtól, paptól, zsidótól elszed: felosztja a szegények közt. A Bakony az ő országa, száz bujdosó legény kísérője” (Eötvös 1982: 395).

Módosítás dátuma: 2014. június 05. csütörtök, 05:32 Bővebben...
 


9. oldal / 14