Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Társadalomnéprajz Történeti néprajz

Betyárok a magyar kártyán 12.

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Betyárok a magyar kártyán 12.

„Híres betyár vagyok, Sisa az én nevem, tizenhárom megye régen keres engem…”

Sisa Pista

Sisa_PistaSisa Pista a Nógrádi megyei Nagylócon született, de hogy mikor, arra nincsen pontos adat, ugyanis falu római katolikus templomának anyakönyveit az ott elszállásolt orosz katonák a második világháború idején elégették. A házassági levele és a halotti anyakönyvi kivonata szerint 1846-ban született, más hivatalos papírokon azonban későbbi dátumok szerepelnek. Juhászcsaládból származott, eredeti neve Benkó István volt, ragadványnevének jelentése a szülőföldjén: rossz, vásott gyermek. Az elemi iskola elvégzése után apja Ilinybe adta őt juhászbojtárnak keresztapjához. Bár ezt a tettét soha nem ismerte el, állítólag ellopott a nyájból 12 birkát, amiért keresztapja a zsandárnál feljelentette, aki rettenetesen megkínozta a gyereket. Lábánál fogva felakasztotta a juhhodály keresztgerendájára, talpát bottal ütötte és tűvel szurkálta, fejét és bordáit szeges csizmasarokkal rugdosta, melyeknek következtében lábára örökre nyomorék maradt. Ezután Sisa több helyen vállalt még bojtárságot, majd kisebb-nagyobb lopásokat követett el, amiért 1871-ben egy esztendő fogházra ítélték, büntetését Balassagyarmaton töltötte.

Szabadulása után ugyanúgy folytatta életét, így nem csoda, hogy ismét börtönbe került birkalopásért, a sziráki börtönből azonban egy hónap után megszökött. Sisa kisebb bandát gyűjtött maga köré, akik közül Hagymás, Tőzsér, Húgyos, Dregan és Csóka neve ismert. Szinte minden faluban volt segítőjük, akik a zsandárok mozgásáról vagy egy esetleges nagy zsákmány lehetőségéről tájékoztatták őket, mindemellett fejlett orgazdahálózatot működtettek.  Leginkább Nógrád megye területén tevékenykedtek, de ha szükség úgy hozta, átmentek a szomszédos területekre, Heves és Gömör-Kishont megyébe is. 1873 novemberében Nógrádsipeken mulatoztak a betyárok, mikor megjelent Sisa gyermekkori megkínzója Balázs Sándor, akit kegyetlenkedései miatt ekkor már elbocsájtottak a testülettől. Egy átmulatott éjszaka után bosszút állt az egykori pandúron: juhászkésével szó szerint levágta a fejét. A temetési költségek fedezésére ötven forintot helyezett a holttestre és kacskaringós betűkkel írt levelében beismerte tettét. Vérdíjat tűztek ki a fejére, három vármegyére kiterjedő hajtóvadászat indult ellene, de végül mégsem a pandúrok kapták el. Egy hónappal később társával, Kiss Csóka Józseffel kirabolta a tarnaszentmérai kocsmárost, majd a rablott pénzzel az egerbaktai csárdába mentek mulatni. Itt három, érsek- uradalmi kerülő felismerte és elfogta a két betyárt. A bírósági tárgyaláson gyilkossággal, gyilkossági kísérlettel, 14 rendbeli rablással és kilencszeres tolvajlással vádolták, s végül 20 esztendő fegyházra ítélték. A balassagyarmati börtönben kezdte meg büntetése letöltését, de onnan egy sikertelen szökési kísérlet után átszállították a lipótvári országos fegyintézetbe, majd 1879-ben az illavai börtönbe.

Módosítás dátuma: 2014. június 08. vasárnap, 07:02 Bővebben...
 

Betyárok a magyar kártyán 11.

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Betyárok a magyar kártyán 11.

„Üthették nyomukat végig a Bakonyba, betakarta őket bokor, erdő lombja…”

Oroszlán Pali

Oroszlán_PaliAz utolsó bakonyi betyár, Oroszlán Pali 1849-ben Városlődön született, ahol édesapja a közbirtokosság juhásza volt[1]. A családi hagyomány szerint sokat olvasó, jó táncos, szelíd és okos gyermek volt, aki még a középiskola néhány osztályát is elvégezhette, szépen, helyesírási hibáktól mentesen írt magyarul és németül egyaránt. Igen fiatal volt még, mikor egyik rokonától ellopott egy szép, új csizmát, amiért apja megverte, ő pedig elhagyván a szülői házat a „menősök közé” állt. Mintegy öt esztendeig egy öt fiatalból álló banda vezére lett, útonállással, rablással, állatok elhajtásával riogatták a környéket. Egyre nagyobb lopásokat követtek el, mert Amerikába való kivándorlásukra gyűjtöttek. Így nem csoda, hogy körözést adtak ki ellenük.

Palit első ízben Úrkúton fogták el, 23 évesen került a soproni fegyházba. Gyilkosság és rablás miatt először halálra ítélték, amit később húsz esztendős fegyházra változtattak. 15 évet letöltött Illaván, majd jó magaviselete miatt szabadon akarták bocsájtani, ezért átszállították a kishartai közvetítő intézetbe. Innen 1887-ben megszökött, állítólag a börtönparancsnok nagyobbik lánya –akivel szerelmi viszonyt folytatott- segítette a szökésben. Vele szökött két társával, Renkó Kálmánnal és Szántó Istvánnal Tolna megyébe mentek, majd néhány hét alatt bekalandozták Zalát és Somogyot. Alighanem kocsival jártak, mert nagyon gyorsan haladtak, s gyorsan is cselekedtek: néhány hét alatt postakocsit raboltak ki, lovakat loptak, betöréseket hajtottak végre, vonatokat siklattak ki. Baksay Sándor keszthelyi csendbiztos vezetésével 80-100 csendőr üldözte őket, valóságos hajtóvadászat indult ellenük, aminek meg is lett az eredménye, mert az 1888. év őszén vagy telén elfogták őket. A kaposvári vármegyeházán az öt napig tartó, nagy érdeklődés mellett zajló bírósági tárgyaláson 22 embert helyeztek vád alá, Oroszlánt öt rablással, egy gyilkossággal és egy szándékos emberöléssel gyanúsították. Pali rendkívül hatásosan, feltűnő hidegvérrel védekezett, a rablásokat nyíltan bevallotta, de váltig hangoztatta, hogy embervérrel nem mocskolta be a kezét. 15 esztendőre ítélték, melyet a soproni börtönben az utolsó napig le is töltött. 

A leírások szerint Oroszlán Pál ekkor középtermetű, magas homlokú, felfelé fésült hajú, gyér és rövid szakállú, ugyanilyen bajuszú, szép fehér fogú férfi volt (Szentesi Zöldi 2009: 71). Rabsága idején ezúttal is jól viselkedett, könyvkötő munkát végzett, sokat olvasott és széleskörű levelezést folytatott. 1904-ben szabadult, Szentgálra költözött, de folyamatos rendőri felügyelet alatt állott. 1905-ben a zalalövői országos vásáron mégis megpróbált kirabolni két pacsai gazdát, de azok az erdő sűrűjébe ugorva elmenekültek. A sikertelen kísérlet után Pali betért a kustánszegi kocsmába, ahol felismerték és elfogták, Zalaegerszegen újabb hat esztendős börtönbüntetést kapott. Az 1911-es esztendő már a soproni fegyházban éri, ahová kisebb lopások miatt került.

Módosítás dátuma: 2016. szeptember 03. szombat, 12:19 Bővebben...
 

Betyárok a magyar kártyán 10.

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Betyárok a magyar kártyán 10.

„Zavaros a Tisza, nem akar tisztulni, az a híres Bogár Imre által akar menni…”

Bogár Imre

Bogár_ImreA kiskunsági betyár, Bogár Imre betyárkodása mindössze másfél évig tartott, de ez is elegendő volt ahhoz, hogy országos hírnévre tegyen szert. Bócsán született 1842-ben, igaz családja, a pásztorkodó Bogár Szabó família eredetileg csongrádi eredetű volt. A bugaci pusztánkon gulyásbojtárként kereste kenyerét, de már 18 éves korára börtönviselt emberré vált, marhalopásért egyévi, vasban letöltendő fegyházra ítélték. Szabadulása után az Alföld pusztáin csavargott, újra marhalopásba keveredett, s ezután csatlakozott ahhoz a bandához, melyben Dönti Peti mellett többek között édesapja, öreg Bogár Imre, öccse Jakab, unokabátyja Miska és Baski Gyurka volt a társa. 1861 decemberében adtak ki körözést a banda ellen, miután megtámadták a kocsijukon hazafelét tartó két bajai adóhivatalnokot, Deim Lipótot és Hübner Eduárt. A ládában található 2000 forint mellett elvették gyűrűjüket és órájukat is.

Az ekkor kiadott körözvény személyleírása szerint Bogár Imre: „Kecskeméti születésű (az atyja jelenleg a bugaci pusztán számadó gulyás) 22-23 éves, magas nyúlánk termetű, barna hajú, szemű, kicsiny barna bajúszú, igen szép külsejű, s arcú, semmi különös ismertető jelű. Viselete a bajai rablásnál borjú szájú gatya, ing, kifordított pásztorsuba.”

Módosítás dátuma: 2014. június 07. szombat, 07:56 Bővebben...
 

Betyárok a magyar kártyán 9.

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Betyárok a magyar kártyán 9.

„Jáger Jóska selyembárson, végigsétál a városon…”

Jáger Jóska

Jáger_JóskaJáger Jóska 1798-ban született Tibolddarócon. Eredeti neve Tálas József volt, valószínűleg foglalkozására utalva már édesapja is viselte a jáger, azaz erdész, vadász melléknevet. Jóska kondásként kereste a kenyerét, 25 éves korában megnősült, egy nemesember lányát vette feleségül, akitől kislánya született. A törvénnyel először 29 éves korában került szembe, amikor lopás és orgazdaság miatt börtönbe csukták.

A róla kiadott körözvényben így festették le: „Jáger igazábban Tálas József Darótzi születés, mintegy 32 esztendős kondás, alatson, terepély (zömök), vaskos, szőke, fejér ábrázatú, matska szemű, kis bajúszú, gyakrabban pederve hordja, a jobbik ortzájhán valami hasított forma láttzik a szemén, kalapot és fejér Báránybőr Sipkát, szűrt és újjas lajbit visel, és Sarkanytyús Cszizmát. R. Catholicus, beszél magyarul.”

Jáger Jóska megszökött a börtönből, s ezután végképp betyáréletre kényszerült. Szülőhelyétől távol, leginkább Heves és Gömör megyékben hajtotta végre rablásait. Juhokat, sertéseket, lovakat hajtott el, pénzt és pisztolyt lopott, valamint csizmákat, melyet a szeretőinek adott. A rablott zsákmány értékesítésében kiterjedt rokonsága segítette. 1830 novemberében részt vett a diósgyőri molnár kirablásában és meggyilkolásában. Ezek után hajtóvadászat indult ő és társai után, s csakhamar polgári ruhába öltözött pandúrok fogták el őket, miközben Gömörben, Hangony, Velkenye, Uraj és Csíz erdeiben bujkáltak. Jáger ismét börtönbe került, ahonnan a börtön falának kiásásával három társával együtt újra megszökött. Az ekkor kiadott körözvény már özvegyembernek és egészségileg megromlott állapotúnak írta le őt. Még egy bő esztendeig bujkált és garázdálkodott, 1832 novemberében azonban Heves megyei Szúcs község erejében Kormos József nemesember agyonvágta.

Módosítás dátuma: 2014. június 06. péntek, 06:50 Bővebben...
 

Betyárok a magyar kártyán 8.

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Betyárok a magyar kártyán 8.

„A Savanyó tizenkét szél gatyája, elakadt a bicskebokor ágába…”

Savanyó Jóska

Savanyó_JóskaSavanyó Jóska 1841-ben római katolikus családban született Izsákfán. Édesapja számadó juhász volt, kezdetben apja mellett ő is ezt a mesterséget űzte, de hamar a bűn útjára tért. Már 1853-ban tetten érték, mikor az egyik urasági pincéből ellopott egy hordó bort. Mivel a kárvallott nem tett feljelentést, a börtönt megúszta, azonban az alapos verést nem. 1860-ban hét hónapot töltött a veszprémi várbörtönben fegyveres csavargásért, majd 1865-ben már az illavai börtönben töltötte kétéves büntetését, mivel Pap János uraságtól elrabolta eladott gyapjújának árát, 1875-ben pedig súlyos testi sértésért ült egy hónapot Sümegen. Savanyó sohasem alapított bandát, egyedül vagy alkalmi társak segítségével hajtotta végre bűncselekményeit: lopott lépes mézet, pénzt, fegyvert, birkát, tehenet, lovat és szekeret, vagyis szinte bármit, amiből hasznot remélhetett; leginkább kereskedők, iparosok, módosabb parasztgazdák és nemesek voltak kiszemelt áldozatai. 

Többször is más vidékre menekült, ha érezte, hogy kezd elfogyni körülötte a szabad levegő: az 1870-es években egy pesti fogadóban volt házmester, míg gazdáját is ki nem rabolta, 1878-ban Bosznia Hercegovina megszállásakor katonának állt, ahol bort mért katonatársainak, egy évre rá Triesztben fűtőként dolgozott egy hajón, majd Fiumében egy francia hajón pincérként kereste kenyerét. De a honvágy mindig hazahajtotta, ahol aztán folytatta korábbi életmódját. Az 1880-as évekre Savanyó Jóska az ország egyik legkeresettebb betyárja lett, Veszprém, Vas, Zala és Győr megye rettegte tetteit.

Módosítás dátuma: 2014. június 05. csütörtök, 05:31 Bővebben...
 


9. oldal / 14