Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Társadalomnéprajz Történeti néprajz

Hortobágyi kutak

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Hortobágyi kutak

Hortobágyi kútnál itatás
Azt mindenki tudja, hogy víz nélkül nincs élet. Ez azonban legtöbbször csak akkor tudatosul igazán bennünk, ha nincs belőle elég, netán egyáltalán nincs. Megfelelő mennyiségű víz nélkül lehetetlen mezőgazdasági termelést folytatni. Térségünkben először a folyamszabályozási munkák megkezdése után a 19. század közepétől jelentek meg az igazi aszályos évek – természetesen azelőtt is voltak szárazabb periódusok, de igazán csak ettől az időszaktól kezdve ismerték meg az emberek a víznélküliség következményeit. Ilyen év volt az 1863-as esztendő, amikor addig nem látott aszály sújtotta Magyarországot. Ekkor a Nagykunság állatállományának mintegy 78 %- a elpusztult, a Dunántúlon kiszáradt a Velencei és a Fertő tó.[1] Hunfalvy ezt írja ekkor a Hortobágyról: „Tul rajta a híres hortobágyi puszta terűl el, mellyet a Hortobágy vize átjár, de melly igen szikes s csakis legelőűl szolgál; a Tisza szabályozása óta még szárazabb lett s még legelőnek sem igen járja.”[2] Láthatjuk tehát a kortárs, a változások szemlélője is a regulációt teszi felelőssé a Hortobágy kiszáradása miatt.

Módosítás dátuma: 2013. november 24. vasárnap, 08:40 Bővebben...
 

A Kecskeri puszta természetvédelmi terület kultúrtörténeti áttekintése

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A Kecskeri puszta természetvédelmi terület kultúrtörténeti áttekintése

történeti-néprajzi tanulmány

A Kárpát-medencét a magyarság tette kultúrtájjá, mai arculatát ezer éven át folyó munkával alakította ki. Bár az előttünk itt élő népek már megkezdték a tájátalakítást, ez nem volt jelentős mértékű, illetve a megtelepedés megszűnésével, ritkulásával a természet visszahódította a művelt területeket. A magyarság a honfoglalás után rövid idővel kialakította államszervezetét és megkezdődött a népesség történeti-táji tagoltságának kialakulása. Ez egyrészt egy spontán folyamat volt, másrészt egy tudatos telepítéspolitika hatása. Ez a megoszlottság azonban nem jelentett éles ellentéteket a különböző csoportok között, sőt egyfajta hungarus-tudat alakult ki a nem magyar anyanyelvű népesség körében is. A nemzet részeit és földrajzi elhelyezkedésüket Kósa László és Filep Antal munkájából ismerhetjük meg.[1][1] Ezek a kulturális különbözőségek egyrészt a földrajzi helyzetből, másrészt emberi okokból következnek. Egy adott terület vizsgálatakor figyelembe kell venni a táj helyi és helyzeti energiáit, valamint meg kell vizsgálni a történeti tényezőket is. A sajátos kultúra kialakulását e két tényező határozza meg.

Módosítás dátuma: 2014. április 29. kedd, 08:34 Bővebben...
 


14. oldal / 14