424 éves az elsÅ‘ teljes magyar nyelvű bibliafordÃtás, a Károlyi Biblia
Ma, 2014. július 20-án 424 éve annak, hogy 1590. július 20-án Vizsolyban befejezÅ‘dött az elsÅ‘ magyar nyelvű teljes bibliafordÃtás, a Károli (Károlyi) Biblia, másik közismert nevén a Vizsolyi Biblia. A fordÃtást Károli Gáspár református esperes 1586-ban kezdte el s lelkésztársaival együtt három év alatt végzett vele.
Károlyi Gáspár származásáról keveset tudunk, eredeti családneve Radics vagy Radicsics volt, feltehetÅ‘leg délszláv Å‘sökkel rendelkezett, akik a 15-16. században telepedtek le Erdélyben. Az 1530-ban Nagykárolyban született Gáspár művelt kortársaihoz hasonlóan szülÅ‘városa iránti tiszteletbÅ‘l vette fel a Károli (Caroulus Gasparus) nevet. Wittenbergi és svájci tanulmányok után 1563-tól a gönci gyülekezet lelkipásztora lett. A pestisjárványok miatt elvesztette feleségét és gyermekeit. 1586-ban látott hozzá a Biblia lefordÃtásához, melyben legalább három lelkésztársa segÃtette. Az Újszövetség nyelvezetének egységességébÅ‘l feltételezhetÅ‘, hogy ezt maga Károlyi fordÃtotta, mÃg az Ótestamentumot segÃtÅ‘i ültették át anyanyelvünkre. A gönci lelkész egy személyben volt gondozója, kiadója, szerkesztÅ‘je, korrektora és sajtó alá rendezÅ‘je a nagy munkának, lapszéli jegyzeteket Ãrt a szöveghez és a fejezeteket tartalmi összefoglalóval látta el.
A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovit Bálint vezetésével, aki a papÃrt Lengyelországból, a betűket NémetalföldrÅ‘l hozta Vizsolyba. Az elkészült fejezeteket Szenci Molnár Albert szinte laponként vitte GöncrÅ‘l Vizsolyba. A sokszorosÃtást 1590. július 20-án fejezték be, s összesen körülbelül 800 példányt készÃtettek. Az eredeti kiadásból 52 db maradt fent, közülük 24 külföldön lelhetÅ‘ fel.
A kiadvány elÅ‘szavában célját Ãgy határozza meg: „Nemcsak azt akarja Isten, hogy papok olvassák a SzentÃrást és a község azoknak a szájokból hallja – hanem azt is akarja, hogy az Ó- és Újtestamentum könyvei minden nemzetségnek nyelvén legyenek és azokat olvassák, hányják-vessék mindenek, szegények, gazdagok, kicsinyek, nagyok, férfiak és asszonyok.” Károlyi alázatosságát jól mutatja, hogy keresztyén olvasóit arra kéri, a fordÃtási hibákat ne vakmerÅ‘ségének, hanem gyarlóságának tekintsék. ErÅ‘feszÃtését kiválóan példázza, hogy az azóta készült számos bibliafordÃtásaink gyakran többet rontottak az alapszövegen, mint amennyit javÃtottak rajta.
Károlyi Gáspár Urához Ãgy fohászkodott: „csak az Isten addig éltessen, mÃg a Bibliát kibocsáthassam, kész vagyok meghalni és Krisztushoz költözni”. Imája meghallgatásra talált a TeremtÅ‘nél, a kiadást követÅ‘ évben elhunyt. SÃrjának helyérÅ‘l máig megoszlanak a vélemények.
A Károli Biblia nem csupán a református hitélet számára fontos, befolyásolta a magyar könyvkiadást, a magyar irodalmi nyelv kialakulására pedig felbecsülhetetlen hatást gyakorolt. Máig legnépszerűbb bibliafordÃtásunk, s egyben a legtöbbször megjelent magyar könyv. Sok családban évszázadokig az egyetlen kiadvány volt, nyelvi fordulatai kitörölhetetlenül beleivódtak anyanyelvünkbe.
Források:
420 éve készült el a Vizsolyi Biblia
Pallai Balázs: Károlyi Biblia
Pierre-Robert Olivétan: Károlyi Gáspár, az "istenes vén ember"
Sipos-Vizaknai Gergely: 422 éve nyomtatták ki az elsÅ‘ teljes magyar nyelvű SzentÃrást